„Hús-vér emberekre volt ez hatással, hús-vér emberekből lettek propagandisták”

2021-ben már minden újságolvasó hallott az oroszpárti trollokról, a Kreml dezinformációs hadműveleteiről, a hibrid háborúról. De amikor Jessikka Aro, a finn közszolgálati média újságírónője 2014-ben elkezdett foglalkozni a témával, mindez még teljesen ismeretlen volt.

Jessikka AroFotó: NELLI KIVINEN

Aro azonban nem csak az egyik első krónikása lett ezeknek a jelenségeknek, hanem az egyik legtöbbet szenvedett áldozata is. Az újságírónő első anyagainak megjelenése után azonnal az orosz műveletek célpontja lett, és az is maradt az utóbbi hét évben. Zaklatása olyan súlyos volt, hogy egy időre el is kellett hagynia hazáját, és bár mára több pert is megnyert a Kremlből szponzorált támadói ellen, és visszatérhetett Finnországba, továbbra sem érzi magát teljesen biztonságban

Aro Putyin trolljai – Igaz történetek az orosz infoháború frontvonalából című könyve 2021-ben jelent meg magyarul. A könyv egyrészt klasszikus újságírói munka, amelyben Aro bemutatja a putyini Oroszország dezinformációs kampányainak áldozatait és bátor ellenfeleit, másrészt saját küzdelmének krónikája is. Finnországból adott interjút a 444-nek.

Az első újságírók közt voltál a világban, akik komolyan foglalkoztak az orosz trollokkal. Mennyire érezted magad az elején magányos farkasnak?

Köszönöm a dicséretet, de én inkább azokat a nagyon bátor orosz újságírókat dicsérném, akik már 2013-ban bejutottak a szentpétervári trollgyárba, és írtak is róla az orosz sajtóban. Én utánuk következtem csak a nyomozásommal.

De az igaz, hogy magányos farkas voltam. Néha kétségeim is voltak, mert mielőtt az első cikkem megjelent volna ebben a témában, komolyan azt gondoltam, hogy ez egy csak egy kis anyag lesz, és hogy Finnországban ez nem is komoly probléma. Aztán rá kellett ébrednem, hogy ez jóval nagyobb veszélyt jelent, mint amit előzetesen gondoltam.

Ma, 2021-ben sem tudja pontosan senki, hogy az orosz trollok mit csinálnak, mennyi ideje csinálják. Amikor más szakértőkkel készítettem interjúkat a könyvemhez, azzal szembesültem, hogy ilyen trollok például Litvániában már jóval azelőtt aktívak voltak, hogy Finnországban először felbukkantak volna.

Volt egy olyan pillanat, amikor azt vetted észre, hogy most már a világ is felkapta a fejét, és komolyan veszi az orosz trollok veszélyét?

A 2016-os amerikai elnökválasztás és utána, 2017 elején. Amikor először bukkantak fel információk azzal kapcsolatban, hogy az orosz trolloknak komoly hatása volt az amerikai választásokra. Az egész téma ekkor lett népszerű, és innentől kezdve sokkal többen figyeltek rá.

Ezek a trollok neked személyesen sok kárt okoztak. De milyen hatással voltak Finnországra, a finn társadalomra?

Ezt nagyon nehéz megválaszolni, mert nagyon nehéz ezt feltárni. De azt biztosan állíthatom, hogy hús-vér emberekre volt ez hatással, hús-vér emberekből lettek propagandisták, hús-vér emberek gondolatai változtak meg a dezinformációnak és a trollok propagandájának köszönhetően.

Jó példa erre hogy egy idő után sokan egyszerűen nem tudták, hogy mi igaz és mi hazugság az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az emberek azt gondolták, hogy egyszerűen annyi hírt lehet olvasni erről, hogy már nem tudják eldönteni, melyik mutatja be a valóságot. Ez igenis komoly hatás. Az is, amiről sokan beszéltek nekem, hogy inkább az öncenzúrát választották, és nem nyilvánultak meg bizonyos témákban. Sokféle hatása lehet, és ezek mind az emberi agyban kezdődnek, az orosz információs hadviselés ezért próbál az emberek agyára hatással lenni, és onnan irányítani a cselekedeteiket, döntéseiket, manipulálni a véleményüket.

Az orosz állam nagyon hatékonyan tud támadni egyes embereket, akár meg is ölni őket, mint Litvinyenko esetében. Az orosz állam komoly veszélyt jelent a nyugati társadalmak egészére is?

Sok ország számára, különösen Oroszország közelében, igenis komoly biztonsági kihívásról van szó. Van olyan közülük, amelynek orosz katonai agresszióval is szembe kellett néznie, másoknak diplomáciai támadással, gazdasági hadviseléssel. Különböző fokozatai vannak az orosz veszélynek és agressziónak.

Oroszország nemzetközi politikai ambíciói, különösen amikor az energiaszektoráról, energiapolitikai érdekeiről van szó, olajról, gázról, nagyon agresszívak. Ez a politizálás, aminek nem csak az online trollok részei természetesen, hanem a konkrét erőszak és a tárgyalóasztal is, igenis komoly veszély a nyugati liberális demokráciák számára. Az oroszok nagyon határozottan törekednek arra, hogy ezekben az országokban olyan politikusok jussanak hatalomra, akik barátságosak velük, például eltörölnék az Oroszországgal szembeni gazdasági embargókat.

Azért kérdezem, mert maga Putyin is gyakran egy trollnak tűnik, aki provokálni és rombolni tud, de talán a Nyugat egésze ellen nem olyan hatékony.

Nagyon egyetértek Putyin jellemzésével, és nem szabad túlbecsülnünk őt és rendszerének hatását a társadalmainkra, képességét a zavarkeltésre. De alulbecsülnünk sem szabad, amikor információs hadviselésről és a közvélemény manipulálásáról van szó.

Minden nyugati társadalomnak van nagyon sérülékeny része, akik nagyon kitettek az ilyen manipulációnak. Én, aki ebben a boldog, biztonságos, jóléti Finnországban nőttem fel, aggódom ezekért az emberekért. Azokért, akik elvesztették a munkájukat, létbizonytalanságban élnek, anyagi gondjaik vannak. Ők veszélyben vannak, amikor interneteznek, a közösségi médiát használják, amikor olyan információt fogyasztanak, ami orosz pénzből készült. Ők hajlamosabbak szélsőségessé válni, csatlakozni ahhoz az oroszbarát közösséghez, amit most is építenek.

Mielőtt lebecsülnénk Putyinék képességeit, meg kell próbálnunk minél többet megtudni ezekről a különböző országokban folytatott információs hadműveletekről, és kutatnunk kell ezek hatását is. Sajnos ilyen kutatásból nincs elég, nem vagyunk tisztában ezek a hadműveletek pszichológiai hatásaival. Tudnunk kellene, hogy mi folyik. De az a gond ezzel a trollkodással, a hackekkel és a kémkedéssel, hogy gyakran csak jóval azután kerülnek nyilvánosságra, hogy már kifejtették hatásukat.

A nyugati világnak mit kellene kezdenie az olyan országokkal, mint Oroszország, amelyek rendszeresen dezinformációs kampányokat indítanak ellene?

Nagyon határozottan kellene fellépni, de semmit sem engedve az értékeinkből. Régen többször megkérdezték tőlem, hogy a nyugati országoknak is kellene-e trollfarmokat üzemeltetnie, és én mindig azt mondtam, hogy nem. A nyugati demokráciák nem így működnek. Mi nem terjesztünk dezinformációt más országokban, és nem akarjuk megosztani azokat.

Demokratikus módon, diplomáciai úton kell fellépnünk. Sajnos sok olyan ország sem szólal fel nyilvánosan Oroszország ellen, amelyet rendszeresen támadnak orosz trollok, orosz dezinformációs kampányok.

A könyvedben nagyon kritikus vagy a közösségi média platformokkal és az ezek mögött álló nagy techcégekkel szemben. Ezek nem képesek vagy nem akarnak fellépni az ilyen dezinformációs kampányok és névtelen trollok ellen?

Úgy tűnik, hogy mindkettő. Ezek a cégek egykori alkalmazottai beszéltek már arról, hogy próbáltak valamit kezdeni például az oroszok ellen, de nem fordítottak elég pénzt a hatékony védekezésre. Ezek a cégek inkább a növekedésre költenek, nem a biztonságra.

Sok NGO, politikus, kormány, nemzetközi szervezet próbálta szabályozni ezeket a cégeket, de ezek nagyon erős vállalatok hatalmas lobbierővel, és ügyesen kommunikálják azt, hogy ők igenis sokat tesznek és megvédik a sebezhető csoportokat, miközben egyáltalán nem. Valójában az orosz biztonsági szolgálatok készséges segítői.

Maga Zuckerberg is arról beszélt, hogy nem tudják, mit kezdjenek az egyes államok által indított dezinformációs kampányokkal. Szerintem kezdhetnék azzal, hogy megjavítják az elég silány terméküket.

A nagy techcégeket rá kellene kényszeríteni arra, hogy tegyenek valamit az ilyen hadműveletek ellen?

Mindenképpen.

És kinek lenne ez a dolga?

Azoknak az államoknak, ahol működnek. A finn kormány például kötelezhetné őket arra, hogy valamilyen figyelmeztetést helyezzenek el Facebookon arról, hogy az itt megjelenő információ káros lehet a gyerekek számára, hogy az ott felbukkanó tartalom maga is bűncselekmény lehet, vagy hogy a tartalom idegen államok pénzéből jöhetett létre.

De meg kell dicsérnem például a Twittert, akik igenis reagáltak erre a problémára. Ők két orosz állami médiaprojekt, az RT és Ruptly tartalmai mellett is megjelenítik, hogy itt állami vállalkozásról van szó. De ezt más nem teszi meg, és nagyon szeretném tudni, hogy miért.

Az, hogy a világon gyakorlatilag Finnországban a legszabadabb a sajtó, segíti ezeket a trollokat? Könnyen bújhatnak a vélemény- és sajtószabadság mögé.

Igen. Éveken át próbáltam távoltartó végzést kérni két zaklatóm ellen, akik azt állították magukról, hogy újságírók. Folyamatosan videókat töltöttek fel a Youtube-ra arról, hogy bűnöző vagyok, mentálisan labilis, hogy fenyegetés vagyok Finnországra, mindenfelé mocskoltak, követtek, kamerát dugtak az orrom alá, és közben azt állítottak, hogy ők újságírók. És a bíróságon eleinte hittek is nekik, mert Finnországban valóban fontos a sajtószabadság, és a törvényeink védenek mindenkit, aki publikálni akar.

Most már több bíróság is kimondta, hogy ez gyűlöletbeszéd és kárt okozott, okoz és fog is nekem okozni, de nem cenzúrázhatnak semmit publikálás előtt.

Egy szabad társadalomért meg kell fizetni azt az árat, hogy ilyen zaklatókkal és trollokkal is együtt kelljen élni?

Szerintem nem. Az ilyen hibrid hadviselés ellen, aminek biztonsági szolgálatok az irányítói, aminek szálai a Kremlbe vezetnek, és ami ennyire káros a társadalom és a demokrácia számára, vagy nemzetbiztonsági eszközökkel kellene fellépni, vagy a bíróságokon. De mivel ez egy nagyon bonyolult téma, a bíróságok is nehezen látják át, hogy itt nem egyének véleményszabadságáról van szó, hanem olyan emberekről, akik jó eséllyel idegen államoknak dolgoznak.

Azért hívjuk ezt hibrid háborúnak, mert nehéz felismerni, hogy amikor egy újságírót támadnak, valójában egy országot támadnak. Ugyanilyen dezinformációs hadműveleteket láttunk Finnországban rendőrök, ügyészek, tanúk ellen, rajtuk keresztül az egész rendszert támadják.

Ez a rendszer ma jobban tud védekezni az ilyen támadások ellen, mint 2014-ben?

Igen, mindenképpen, komoly fejlődést látok, legalábbis Finnországban. Már az is, hogy megismertük azt a kifejezést, hogy „orosz trollok” nagy előrelépés volt. Előtte azt hittük, hogy a trollok csak úgy szeretnek vitatkozni az interneten, és nem tudtuk, hogy van, akit azért fizetnek, hogy így politikai üzeneteket terjesszen.

A finn kormány is jól reagált. Már 2014-től elkezdtek embereket képezni, hogy felismerjék az ilyen támadásokat, és képesek legyenek védekezni ellenük. Elkezdték a gyerekeket is oktatni arra, hogy jobban eligazodjanak a médiában, felismerjék az orosz trollokat, a kamu felhasználókat, a dezinformációt. Szóval történnek dolgok.

És az én ügyemben is volt előrelépés, a finn főszerkesztők közösen álltak ki mellettem már 2016-ban, amikor a zaklatóim elkezdtek engem drogosozni. Aztán két év múlva, amikor már nem én voltam az egyetlen támadott újságíró, 80 finn főszerkesztő közösen követelte, hogy hozzanak az újságírókat jobban védő törvényeket.

És a világban is van fejlődés? Donald Trump bukása ugyanolyan fordulópont, mint a megválasztása?

Remélem hogy igen. Amit láttunk, ahogy Trump szó szerint azt a dezinformációt terjesztette, amit az oroszok szoktak, hogy választási csalás történt, teljesen korrupt a rendszer, és hogy ennek hatására tényleg megrohamozták a Capitoliumot, szörnyű volt látni, de bízom benne, hogy ez felrázza az embereket, és ráébrednek arra, hogy használják ellenük a dezinformációt politikai fegyverként. És hogy ez embereket radikalizál és erőszakos cselekedetekre ösztönöz.

Összességében bízom abban, hogy a nemzetközi közösség ebből tanul, és felelősségre vonja nem csak a Kremlt, hanem azokat a techcégeket is, amik lehetővé teszik a gyűlölet szítását. 

Most már tudsz normális életet élni Finnországban?

Most is igyekszem a radar alatt maradni, mert továbbra is tartok attól, hogy ha rossz helyen vagyok rossz időben, valaki rámtámad. De most már a pereim eljutottak odáig, hogy az emberek ráébredtek, hogy az ilyen támadásoknak komoly következményei lehetnek. Többen is komoly büntetést kaptak a legnagyobb zaklatóim közül. Így fellélegezhettem, és most szabadabban lélegzek, mint korábban.

Az újságírói munkád tudod végezni?

Igen, épp most jelent meg egy anyagom egy Berlinben működő orosz trollgyárról.

Vajon mások lettek volna az ellened indított támadások, ha férfi vagy?

Gender- és szexuális témájú zaklatásból kevesebb lett volna. Nem írtak volna annyit a hajam színéről és hogy a NATO kurvája vagyok.

A tied egy szélsőséges eset, de mindenki, aki internetezik, találkozott már trollokkal, kamu felhasználókkal, esetleg zaklatással is. Mit tanácsolsz, hogy érdemes ezt kezelnie egy átlagos internetezőnek?

Ne maradjanak egyedül, kérjenek segítséget barátoktól, kollégáktól, hivatalos szervektől. Osszák meg a tapasztalataikat, nekem is sokat segített, amikor a munkám elején még nem tudtam, kihez lehet azzal fordulni, hogy ömlenek a rólam szóló kamuhírek és próbálnak tönkretenni a közösségi médiában.

Én erről sokat írtam a közösségi médiában, és sokan jelentkeztek segíteni, úgyhogy ráébredtem, hogy az internet nagyon barátságos hely is lehet, csak meg kell találnod a barátságos embereket. Érdemes felvenni a kapcsolatot hasonló cipőben járó emberekkel, és akkor jobb lesz. Az elején persze rossz lesz, de aztán jobb.