Lemondott, zavargások voltak, mégis jó eséllyel megint holland miniszterelnök lesz

Mark Rutte arra készül, hogy negyedszer is kormányt alakítson az idén. 2010 őszén tette ezt meg először, akkor még csak 43 éves volt, és azóta is ő Hollandia miniszterelnöke. Ha 2022 augusztusában is az lesz még, akkor ő lesz a tisztséget leghosszabb ideig betöltő politikus az ország történetében. 

Nála régebben az EU-ban csak ketten vannak hivatalban: Angela Merkel német kormányfő (2005 óta, viszont ő az idén visszavonul) és Orbán Viktor, aki néhány hónappal Rutte első kormányalakítása előtt lépett hatalomra. 

Ha Rutte megint miniszterelnök lesz, akkor Orbánnal ősztől ők lesznek a legrégebbi tagjai az Európai Tanácsnak. Általában bántóan nyilatkoznak egymásról, Rutte például nemrégiben arra figyelmeztette a holland képviselőket a hágai parlamentben, hogy örüljenek, hogy nem olyan zsarnok, mint Orbán; míg magyar kollégája egyszerűen csak "holland fickónak" nevezte egy brüsszeli vitájuk után. 

Ellentéteik gyökere csak részben ideológiai, bár sokszor úgy tűnik, mintha a pártjával az EP-ben a liberálisokat erősítő Rutte, és a néppártból szélsőjobboldali elhajlása miatt kiutált Orbán között elvi ellentétek képeznének a legnagyobb szakadékot. A fő ellentét mégsem elsősorban arra vezethető vissza, hogy ki mit gondol a világról, hanem az, hogy Orbán minél több pénzt akar az EU-tól minél kevesebb feltétel mellett; míg Rutte minél kevesebbet akar adni, minél szigorúbb feltételekkel. Nem véletlen: Orbán az EU egyik legszegényebb, Rutte pedig az egyik leggazdagabb országának a kormányát vezeti. Ahol a hollandok az egyik legnagyobb befizetői a szövetségnek, ott a magyarok a fő kedvezményezettek közé tartoznak.

Rutte sokszor beszélt már arról, hogy mennyire untatják az ideológiai viták, amelyekbe viszont Orbán egyre szívesebben feledkezik bele a brüsszeli csúcsokon. Amikor a magyar miniszterelnök több órán keresztül tartó vitatkozást provokált ki, hogy kiszedesse a "gender" kifejezést egy Afrikai Unióval kötendő megállapodásból, akkor utána Rutte hátborzongató példaként hozta fel az esetet a hágai parlamentben, azt mutatva, hogy micsoda hülyeségekkel húzzák az időt egyeset. Néhány éve pedig kijelentette, hogy teljesen egyetért Helmut Schmidt egykori német kancellárral, miszerint "akinek víziói vannak, az forduljon orvoshoz". Rutte meggyőződése, hogy a politizálás gyakorlati problémák megoldását jelenti, és nem egy távoli, ideológiákkal telített célt kell követni, hanem a napi ügyeknek kell a végére járni. Ennek megfelelően nem kényes arra sem, hogy kikkel lép szövetségre: vezetett már kormányt a szélsőjobb külső támogatásával, meg nagykoalícióban a baloldallal is. Az utóbbi években kereszténydemokrata és liberális partnerekkel kormányzott. 

Mark Rutte 2010-ben, amikor először volt miniszterelnök.Fotó: GEORGES GOBET/AFP

A gyakorlatiasság mellett Rutte másik politikai alapvetése, hogy nem kell kapkodni. Angela Merkel német kancellárhoz hasonlít ebben, rá is jellemző, hogy ha úgy tűnik, hogy összecsapnak a feje felett a hullámok, akkor is kivár sokszor, hogy a dolgok kiforrják magukat. Ugyanakkor nem halvérű: minden róla készült portré említi, hogy viták közben könnyen elveszti a fejét, üvöltözik, dühkitörései vannak, lecsapja a telefont - aztán ha megnyugodott, általában elnézést kér a stílusért, bár a konkrét ügyben nem enged. 

Puritán, magányos

Rutte többek között azért népszerű Hollandiában, mert olyan, ahogy a hollandok az ideális hollandot elképzelik: hiába a világ egyik leggazdagabb országának a vezetője tíz éve, kerékpárral jár dolgozni. Ha mégis autóval indul valahova, akkor a húszéves Saabjába ül. Ugyanabban a viszonylag szerény hágai házban él, amit még 1992-ben, friss diplomásként vásárolt, és amikor a 2008-as pénzügyi válság megrengette a világot, akkor arról beszélt a sajtónak, hogy nem tud rendesen aludni, annyira félti a megtakarításait. 

Az EU-s vitákban a "fukaroknak" nevezett országcsoport egyik vezetője, Ausztriával, Dániával, Svédországgal és újabban Finnországgal együtt küzdenek azért, hogy minél kevesebbet vehessenek fel ellenőrizetlenül a szegényebb vagy eladósodottabb tagállamok a közös kasszából. Rutte otthon is igen takarékos kormányokat vezetett, igyekezett minden évben több költségvetési bevételt elérni, mint amennyit költött. 

A mostani járvány szempontjából ez onnan nézve hasznos volt, hogy bőven volt miből kompenzálni a bevételektől elesett vállalkozásokat, azért viszont sok kritikát kapott, hogy a tartalékokat részben úgy halmozták fel a kormányai, hogy az egészségügyi ellátáson is spóroltak. 

A kampányban szokatlanul nagyvonalú támogatási programokat ígért Rutte és a pártja, illetve a minimálbér emelését is, ugyanakkor tovább szigorítanának ígéretük szerint a bevándorlási szabályokon. 

A felmérések szerint a választás második helyezettje az iszlám-ellenes (és így bevándorló-ellenes) Geert Wilders-féle Szabadságpárt lesz. Wilders 2004-ig a most Rutte által vezetett, liberális VVD politikusa volt, de 2004-ben kilépett, és saját, az EU-val szemben kifejezetten elutasító pártot alapított. 2010-12-ben Wildersék kívülről támogatták az első Rutte-kormányt. Azóta Wilders már hangos kritikusa Ruttének (és személyes jó barátja lett Orbán Viktornak). Az szinte kizárható, hogy Wilders és Rutte ismét szövetséget kössenek, viszont a Wilders-féle iszlám-ellenesség hatott a mérsékeltebb holland jobboldalra, és így Rutte kormányaira is.   

Mark Rutte 2021-ben, amikor a negyedik kormányalakításában bízik.Fotó: SEM VAN DER WAL/ANP via AFP

Rutte magánéletéről semmit se lehet tudni, az a legvalószínűbb, hogy nincs is neki.  54 éves, és soha nem jelent meg semmi arról, hogy valaha lett volna párkapcsolata. Egyedül él, és azt állítja, hogy a munkája kitölti az életét. 

Nehéz családi örökség

Az apja a gyarmatokon volt kereskedő, Indonéziában élt 1945-ig, ahol a második világháborús japán megszállás alatt a családot - mint a helyi fehérek többségét - koncentrációs táborba zárták, ahol az apja első felesége életét vesztette. Mark Rutte apja túlélte a tábort, és feleségül vette elhunyt neje 13 évvel fiatalabb húgát, akitől a meglévő három mellé még négy gyereke született, köztük Mark Rutte. Édesanyja - és egyben idősebb testvéreinek a nagynénje - 96 évesen a közelmúltban halt meg egy idősek otthonában. Rutte nem találkozhatott vele a halála előtt, mert a kormánya által bevezetett járványügyi korlátozások között szerepelt a látogatási tilalom is.

Rutte fiatalon zongoraművésznek készült, de aztán félbehagyta zenei tanulmányait, és inkább történelem szakra ment, hogy aztán az Unilever cégcsoportnál legyen HR-es, egyre magasabb pozíciókban. A 90-es években végig ott dolgozott, különböző leányvállalatoknál volt igazgató, és átszervezéseket, költségcsökkentő intézkedéseket irányított.

Egész fiatalon elkezdett politizálni a VVD nevű liberális - jobboldali párt ifjúsági szervezetében, 2006 óta pedig a párt elnöke. 2002-ben a Jan Balkanende vezette, kereszténydemokraták dominálta kormányban kapott először miniszteri megbízást. 2010 óta miniszterelnök, az első, aki egy liberális párt politikusaként alakíthatott kormányt Hollandiában. A VVD egyértelműen vezet most is a közvélemény-kutatások szerint, így nem is az a fő kérdés, hogy Rutte pártja a hétfőn kezdődött, és szerda estig tartó választáson győz-e, hanem az, hogyan tud majd koalíciót kötni.

Sok-sok párt

A holland választási rendszer ugyanis rendkívüli töredezetté tette a pártstruktúrát. Csak listás szavazás van, alsó küszöb nélkül, és így akár 0,6 százalék körüli eredménnyel is be lehet kerülni a parlamentbe, ha nagyon elaprózódnak a szavazatok. Most is harmincnál több párt állított listás, és legalább tíznek esélye is van arra, hogy mandátumot szerezzen. Ahhoz, hogy a 150 fős parlamentben kormánytöbbség legyen, akár 4-5 párt koalíciójára is szükség lehet, és ezek a kormányok rendszerint igen törékenyek. Hollandiában rendszeresen előfordul koalíciós válság, vagy éppen előre hozott választás.

Lemondott, zavargások voltak, de így is magabiztosan vezet

Rutte úgy ment neki a mostani a választásnak, hogy messziről nézve úgy tűnhet, mintha bajban lenne. Kezdődött azzal, hogy január első hetében bejelentette, hogy a koronavírus elleni vakcinák beadása az EU-s tagállamok közül Hollandiában kezdődik a legkésőbb, mert logisztikailag nem készült fel az ország, nincs elég hűtőkapacitás, és a számítástechnikai háttérrel is baj van. Azóta 1,8 millió embert oltottak be, a lakosság nem egészen 10 százalékát, ez az EU-s rangsorban az ötödik legrosszabb eredmény. Ám ez a lassúság nem különösen tépázta meg a kormány népszerűségét.

Mark Rutte holland miniszterelnök - Fotó: AFP/Eric LalmandFotó: ERIC LALMAND

Aztán január 15-én elbiciklizett Vilmos Sándor király palotájába, hogy bejelentse, hogy a teljes kormányával együtt lemond a hivataláról. Ügyvezetőként azonban azóta is ő a miniszterelnök, és egy kivételével az összes minisztere is a helyén maradt. Aki viszont belebukott a lemondásába, az a legnagyobb baloldali párt elnöke, az ellenzéki Lodewijk Asscher volt. 

A Rutte-kormány azért mondott le, hogy kifejezze sajnálatát, amiért a tízes években 26 ezer családtól igazságtalanul megvonták a gyerekek után járó szociális támogatást, és még rengeteg pénzre meg is büntették ezeket a családokat. A botrányért elsősorban az adóhivatal munkatársai voltak felelősek, akik évekig utaztak a nem holland nevű (tehát vélhetően bevándorló) kérvényezőkre, és ahol csak a legkisebb hibába bele lehetett kötni (rossz helyen volt egy aláírás, nehezen olvasható volt egy szám vagy betű, ilyesmik) ott csalás miatt eljárást indítottak. 

Számos család élete teljesen tönkrement, amikor kiderült, hogy több ezer eurót kell büntetésül fizetniük, a hivatal szerint jogosulatlanul felvett támogatások miatt. Sokan kénytelen voltak eladni a lakásukat, hogy fizetni tudjanak, mások a hiteleiket, albérletüket nem tudták fizetni tovább.

Már két éve kiderült, hogy a hivatal botrányosan járt el, de az ügyben nyomozó parlamenti vizsgálóbizottság jelentése csak mostanra készült el. Rutte közölte, hogy a bizottság kritikus megállapításai teljesen jogosak, a történtek elfogadhatatlanok, és jelentős kompenzációt kapnak az igazságtalanul meghurcolt családok. 

A lemondás gesztusának azonban különös következménye nem lett - a választásig hátra lévő két hónapra ügyvezetőként továbbra is Rutte kormánya irányította az országot. Ráadásul, amikor a legtöbb igazságtalan büntetést kiosztották, akkor a szociális ügyekben illetékes tárcát Lodewijk Asscher vezette, aki azóta a legnagyobb baloldali párt elnöke lett. Rutte vezetésével 2012-2017 között ugyanis nagykoalíciós kormány vezette Hollandiát, akkoriban került Asscher a szociális tárca élére, de 2017 óta ellenzékben van a pártja, és Rutte egyik kihívójaként készült a márciusi választásra. A 2019-es EP-választást nagy meglepetésre meg is nyerték.

Csakhogy, amint a Rutte-kormány lemondott, tarthatatlanná vált Asscher helyzete is, és ő is lemondott a pártja vezetéséről, két hónappal a választás előtt. Úgyhogy látszólag hiába bukott meg a Rutte-kormány, valójában az egyik legkomolyabb ellenzéki erő szenvedett komoly veszteséget a botrány miatt.

A koronavírus kezelése nemcsak az oltások lassú beadása miatt tépázhatta volna meg Rutte és pártja népszerűségét, hanem a korlátozásokkal szembeni tiltakozások miatt is. Hollandiában október közepe óta zárva vannak az éttermek és szórakozóhelyek, december 15. óta pedig csak a "feltétlenül szükséges" üzletek lehetnek nyitva. Január 23-tól éjszakai kijárási tilalmat is elrendeltek, amit három napon át tartó zavargások követtek, ezek nyomán több száz embert előállítottak, ezreket büntettek pénzbírságra, a rendőrség szerint 40 éve nem voltak ilyen erőszakos megmozdulások az országban. 

Az ellenzéki pártok nagy része azonban elfogadta a korlátozások szükségességét, és inkább elítélték a tüntetéseket. Alapvetően a január végi tüntetések sem rontottak sokat Rutte kormányának megítélésén, ráadásul éppen ettől a hétfőtől lazítottak korlátozásokon - számos üzlet kinyithatott, bár a vendéglátóhelyek továbbra is zárva kell tartsanak.

Rotterdamban könnygázt is bevetettek, és figyelmeztető lövéseket is leadtak az éjszakai kijárási tilalom ellen tüntetők oszlatásakor.Fotó: Killian Lindenburg/ANP via AFP

A választást három napra húzták szét, hétfő reggeltől szerda estig tart, hogy ne legyen tömeg a szavazóhelyiségekben. Hollandiában jellemzően magas a részvétel - legutóbb 80 százalék felett volt. A kormányalakítási tárgyalások a sok párt miatt hónapokig is elhúzódhatnak majd, 2017-ben rekord hosszú ideig, 225 napig tartottak az egyeztetések.

Rutte abban bízik, hogy alapvetően a mostani, liberális - kereszténydemokrata partnereivel folytathatja, de az se kizárt, hogy nagykoalíciót köt megint a baloldallal; amennyiben az előrejelzéseknek megfelelően tényleg a pártja nyeri a választást. 

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.