"Ez egy biztonságos és hatásos vakcina" - kezdte az AstraZeneca védőoltásának vizsgálatairól szóló sajtótájékoztatóját Emer Cooke, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezetője, külön is kiemelve, hogy a vakcina jótékony hatása messze felülmúlja esetleges kockázatait. Mint mondta, a vakcina vizsgálataik szerint nem növeli a trombóembóliás esetek, sem a vérrögképződés kockázatát.

Cooke ezután azzal folytatta, hogy teljes mértékben nem sikerült kizárniuk a kapcsolatot az oltás és a tapasztalt esetek között, ezért további vizsgálatokat folytatnak le. Ez a megfogalmazás egyszerű halandónak aggasztóan hangozhat, a tudomány világában azonban bevett: teljes mértékben szinte sohasem lehet semmit kizárni, ellenben mindig lehet további vizsgálatokat folytatni.

Kérte, hogy aki bármilyen mellékhatást tapasztal, jelezze. De újra megismételte, hogy a vakcina biztonságos és hatásos, előnyeit pedig azzal is szemléltette, hogy a múlt héten volt olyan, hogy egy nap alatt több mint 2500 halottja volt a járványnak Európában.

Cooke után Sabine Strauss, az EMA oltásbiztonsági bizottságának elnöke beszélt, ő is megismételte, hogy nem találtak bizonyítékot az összefüggésre, de elismerte, hogy "néhány esetben" megfigyeltek vérrögképződést 7-14 nappal a vakcináció után. Ezért a vakcina tájékoztatóját erre vonatkozó figyelmeztetéssel bővítik. Strauss ugyanakkor azt is megemlítette, hogy nincs nagyobb kockázata a tromboembóliának a vakcináció után, mi több, szerinte az oltás inkább csökkenti ennek előfordulását.

Összefoglalva: az EMA megállapításai szerint a legaggasztóbb jelenséggel, a tromboembóliával nem igazolható összefüggés, de teljesen kizárni se lehet azt, és mert az oltást követő 7-14 napban néhány esetben előfordult vérrögképződés, ezt beveszik a védőoltás ismert mellékhatásai közé, beírják a betegtájékoztatóba és figyelmeztetik rá az oltást beadó orvosokat is..

Az EMA azután kezdett vizsgálatokat, hogy mostanra már európai államok sora függesztette fel az AstraZeneca védőoltásának használatát.

Ausztriában figyeltek fel rá

Március 7-én jelentette be Ausztria, hogy felfüggesztik az oltást az Astra Zeneca vakcinájának egyik szállítmányával. Vizsgálat indult ugyanis, hogy miért halt egy 49 éves ápolónő akut véralvadási problémák miatt, egy 35 éves társa pedig tüdőembóliát kapott, miután megkapták a védőoltást. (Az elhunyt ápolónőt 10 nappal a halála előtt oltották be.)

Az osztrák Szövetségi Egészségügybiztonsági Hivatal jelezte, hogy az oltás és a haláleset, illetve az embólia között csak az időbeli összefüggés a biztos, és nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy oksági összefüggés is lenne közöttük. De a vizsgálatot éppen azért folytatják le, hogy teljes mértékben kizárják az összefüggést. A vizsgálatok végéig pedig nem használják az érintett, 6 000 darabos szállítmányt.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 10-én jelezte, hogy „egyelőre semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy az oltás okozta a két nővér esetét. A tüneteik nem is szerepelnek a vakcina mellékhatásai között” - írták. Közölték azt is, hogy a „tromboembóliás betegségek száma a beoltottak között nem magasabb, mint a nem beoltottak között”.

Az EMA kockázatfelmérő bizottsága (PRAC) közölte, habár nem tartja valószínűnek, hogy gond lenne, de megvizsgálják a szállítmány minőségét.

Az AstraZeneca oltóanyagának ABV5300 jelű, egymillió dózis tartalmazó sorozatáról van szó, amit az EMA tájékoztatása szerint 17 uniós tagállamba szállítottak. Magyarországra ebből a tételből nem érkezett.

Terjedt a pánik, mint a járvány

Az osztrákok március 11-én bejelentették, hogy tovább oltanak az Astrával, de addigra már több ország (Észtországban, Lettországban, Litvániában és Luxemburg) is felfüggesztette az érintett sorozat használatát, elővigyázatosságból.

Majd Dánia jelezte, hogy nemcsak ennek a sorozatnak a felhasználását, hanem minden AstraZeneca oltóanyagét felfüggesztik, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. Ők is hangsúlyozták, hogy elővigyázatosságról van szó.

Ugyanerre hivatkozva a dánokhoz hasonlóan felfüggesztette a vakcina használatát Norvégia, Izland, majd Bulgária is.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) közben jelezte, hogy nincs olyan adat, ami megerősítené, hogy az AstraZeneca oltóanyag okozta volna a Dániában észlelt vérrögképződéseket. Phil Bryan professzor szerint az Egyesült Királyságban addigra 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban. Az MHRA vezető szakértője szerint a vérrögképződés nem szokatlan jelenség, és természetes okai is vannak.

Az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA is megosztott egy számot: az EU-ban március 10-ig összesen 5 millió embert oltottak be AstraZenecával, 30 vérrögképződéses esetet (nem halálesetet) jelentettek. Hangsúlyozták, hogy az oltás előnyei továbbra is meghaladják az esetleges kockázatokat, a vakcina továbbra is beadható.

Hiába nyugtattak a tudósok

Több ország hatósága is jelezte, hogy valószínűtlen, hogy az AstraZeneca vakcinája okozta a trombózist annál a néhány embernél, akiknél a beoltás után észleltek vérrögképződést. Az Egészségügyi Világszervezet is igyekezett leszögezni, hogy semmiféle ok-okozati összefüggés nem bizonyított a vakcina és tromboembóliás események vagy vérrögképződésekhez köthető egyéb állapotok között.

13-án aztán Szlovákiában jelentették be, hogy meghalt egy 38 éves tanárnő, két héttel azután, hogy megkapta az AstraZeneca/Oxford védőoltást. (Itt sem találtak direkt összefüggést.) Ugyanezen a napon Norvégiában közölték, hogy vérzés, vérrögképződés, illetve alacsony trombocita szám miatt kórházban ápolnak három egészségügyi dolgozót, akiket AstraZeneca/Oxford vakcinával oltottak be. Március 14-én az északnyugat-olaszországi Piemontban függesztették fel az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután egy tanár az oltás után egy nappal meghalt.

Már ezeknek a hírek a hatására függesztette fel elővigyázatosságból az AZ-vakcina használatát Írország, majd Hollandia is lépett. A gyógyszerek mellékhatásait vizsgáló holland bizottság (Lareb) hétfőn közölte, hogy tíz esetben kaptak bejelentést arról, hogy trombózis, illetve embólia lépett fel az AstraZeneca vakcina alkalmazása után. De hozzátették azt is, hogy az esetek egyikét sem az a fajta vérrögképződés okozta, amely vérlemezkék számának csökkenésével járt a vakcina alkalmazása után. Mindenesetre tüzetes vizsgálatokat ígértek.

Az AstraZeneca vasárnap az egyre szaporodó felfüggesztésekre reagálva azt közölte, hogy az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban eddig beadott több mint 17 millió adag oltás gondos biztonsági vizsgálata semmiféle olyan bizonyítékkal nem szolgált, amely a tüdőembólia, a mélyvénás trombózis vagy a normálistól eltérő trombocitaszám kialakulásának megnövekedett kockázatára utalna.

Hétfőn aztán Németország indított el egy újabb hullámot. Közölték, hogy elővigyázatosságból felfüggesztik az AZ-vakcina alkalmazását, miután az agyi vénákban fellépő vérrögképződésről érkeztek bejelentések. Jens Spahn egészségügyi miniszter hétfőn azt mondta, hogy hét németországi esetet rögzítettek, amelyben lehetséges valamilyen összefüggés az AstraZeneca-oltás beadása és az agyi vénákat érintő vérrögképződés között. Ez igen alacsony arány, tekintve, hogy másfél milliónál is több adagot adtak már be az AstraZeneca-féle vakcinából.

Németország után aztán Olaszország és Franciaország, majd Spanyolország és Szlovénia is lépett, azt közölve, hogy várják az Európai Gyógyszerügynökség vizsgálatának végeredményét.

Mielőtt ez elkészült volna, az Európai Gyógyszerügynökség hétfő közleményt adott ki, azt hangsúlyozva, hogy az AstraZeneca-vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatát. Az EMA kiemelte, hogy a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának veszélyes mértékű csökkenését is előidézte néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca oltóanyagával beoltottak körében, de csütörtökön majd eldöntik, hogy szükség van-e intézkedésekre.

Ennek ellenére kedden Svédország, Lettország, Litvánia és Portugália is leállította ideiglenesen az oltásokat az AstraZenecával. Belgium viszont azt közölte, hogy tovább folytatják az AZ-vakcina alkalmazását, mivel szakvélemények szerint az „oltóanyag jó, biztonságos és hatékony”. Dél-Koreában is folytatták az oltásokat.

Az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is nyugtatni próbált. Emer Cooke ügyvezető igazgató szerint továbbra is meg vannak győződve az AstraZeneca oltóanyagának előnyeiről, nincs arra utaló jel, hogy a vakcina vérrögképződést okozna. Ezt biztatónak nevezte Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz kormányfő, ahol egyébként felfüggesztették az oltást.

Észtországban közben bejelentették, hogy két olyan esetről tudnak, amikor két különböző vakcina beadása után vérrög képződött a beoltottak szervezetében, de nincsenek tudományosan megalapozott adatok, amelyek arra utalnának, hogy a vakcinák okozták volna a trombózist.

Az Egészségügyi Világszervezet tegnap azt közölte, hogy szerintük az AstraZeneca vakcinák előnyei nagyobbak, mint a kockázatai, és az oltás folytatását ajánlották.