A nagyobb EP-frakciók arra szólíthatják fel az Európai Bizottságot, hogy vegyék komolyabban a jogállamiságról szóló szabályok betartatását, és gyorsítsák fel a szabályok alkalmazását, ne várják meg az Európai Bíróság döntését, ahova Magyarország és Lengyelország fordult a jogállamisági kritériumok elfogadása miatt.

Erről egy határozati javaslat született, melyet az eheti plenáris ülésen fogadhatnak el, és mint a Politico írja, a határozat vázlata alapján a nagyobb frakciók akár bíróság elé is citálhatnák a Bizottságot, ami ritkán fordult elő eddig az EU történetében.

A javaslatot az Európai Néppárt, a S&D (szociáldemokraták), a liberális Renew Europe, a Zöldek és a baloldali pártokat tömörítő frakció terjesztette be, és a jogállamisági kritériumok határozott és gyors végrehajtását kérik a Bizottságtól. A szöveghez a parlamentből csupán két frakció nem csatlakozott: a lengyel kormánypártot is sorai között tudó konzervatív ECR, illetve a szélsőjobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia.

A jogállamisági mechanizmus elvileg lehetőséget adna arra, hogy a bizottság visszatartsa az EU elfogadott költségvetésében előírt támogatásokat a követelményeket megsértő országoktól. Tavaly, az EU következő, hétéves költségvetési ciklusáról szóló tárgyalások idején a magyar és a lengyel kormány vétóval fenyegette az EU-t, ha a jogállamisági mechanizmushoz kötik a kifizetéseket. Akkor végül Németország közvetítésével egy olyan kompromisszum született, hogy az Európai Bírósághoz fordulhatnak a kritériumok megsértésével vádolt országok, amit Magyarország az utolsó lehetséges pillanatban meg is tett.

Az Európai Parlament nagyobb frakciói most azt akarják elérni, hogy a miniszterelnököket tömörítő Európai Tanács, illetve a Bizottság ne lazíthassa fel a jogszabályt, és hogy a Bizottság ne késlekedjen többet, és a kritériumok alkalmazásához szükséges irányelveket legkésőbb 2021 júniusáig fektessék le. Ha ez nem teljesül, akkor az EP eljárást kezdeményezhet a Bizottság ellen, teszik hozzá.

A napokban amúgy a Bizottság részéről Vera Jourova, az átláthatóságért felelős alelnök is azt üzente, hogy a Bizottság ki fogja kényszeríteni a tagállamoktól a jogállamisági kritériumokat, így Magyarország és Lengyelország eurómilliárdos támogatásoktól eshet el. Jourová elmondta, eltökélt abban, hogy a bizottság érvényt szerezzen a mechanizmusnak. Az Európai Bíróság nyár elején döntést hozhat, ezután a bizottság két hónap alatt véglegesíti és végrehajtja a szankciókat – mondta az alelnök.

Jourová a Bloomberg beszámolója szerint arról beszélt, hogy a kompromisszum óta romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon és Lengyelországban is. Az alelnök szerint a bizottságnak megvan a hatalma arra, hogy befagyassza a támogatásokat abban az esetben, ha azt látja, hogy az egyes tagországokban nincs független igazságszolgáltatás, amely képes volna megakadályozni, hogy az EU támogatásaiból a hatalom körei gazdagodjanak. A cseh politikus egyértelműen utalt arra, hogy Magyarországon és Lengyelországban ez a helyzet. A bizottság alelnöke február végén a CEU konferenciáján kijelentette: Magyarország beteg demokrácia.