Miután a csütörtöki EU-csúcson elfogadták a német soros elnökség jogállamisági mechanizmust jelentősen gyöngítő javaslatát, a magyar és a lengyel kormányok azonnal óriási brüsszeli győzelmet kiáltottak, ellenzékeik pedig jórészt a demokratikus értékek uniós kudarcaként kezdték keretezni a megállapodást.

Ezt a győzelem-vereség narratívát próbálja ellensúlyozni Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyért felelős alelnöke, aki a megállapodás után a Politiconak azt nyilatkozta, a híresztelésekkel ellentétben

nem kell tartani attól, hogy a jogállamisági mechanizmus életbe léptetése évekig elhúzódik.

Szerinte inkább hónapok kérdése, és az Európai Unió Bírósága ítélkezni fog a kérdésben, hogy a jogállamisági mechanizmus összeegyeztethető-e az uniós joggal. Mindez pedig azért lényeges, mert a csütörtöki megállapodás szerint a mechanizmus csak akkor léphet majd életbe, ha a bíróság Lengyelország és Magyarország kezdeményezésére megvizsgálta a kérdést és döntést hozott benne. A 444-en is azt írtuk, hogy ez az EU bíróság működését ismerve egye ilyen döntés évekbe is telhet, azaz a mechanizmust a 2022-es magyar, és talán a 2023-as lengyel választások előtt sem lehet majd alkalmazni.

Jourovához csatlakozott még Petri Sarvamaa EP-képviselő, az Európai Parlament jogállamisági főtárgyalója. Twitteren azt írta, úgy tudja, az EU Bíróság előrehozottan tárgyalja majd a mechanizmust támadó lengyel-magyar keresetet, ahogyan azt korábban tette egy a Brexit visszavonásával kapcsolatos kérdésben. Ráadásul Sarvamaa szerint, ha a mechanizmus még 2021-ben életbe lép, akkor január 1-jétől, tehát az év elejére visszamenőleg lesz érvényesíthető a tagállamok lépéseivel kapcsolatban.

„Nincs tehát szó semmilyen késlekedésről”

- fogalmazott.