Jelentősen felpuhítják, és évekkel kitolják a jogállamisági mechanizmust

Szerda délután fél ötkor ültek össze az EU-tagállamok nagykövetei Brüsszelben, hogy megismerjék, miben állapodott meg a német kormány a magyarral és a lengyellel, hogy nézne ki az az egyezség, ami alapján Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki készek elállni a költségvetés megvétózásától. 

A megállapodás tervezete eljutott a 444-hez is. 

A szöveg alapján Magyarország és Lengyelország lényegében megkapta, amit akart. Az Európai Parlament pedig szinte mindent elveszített, amit november elején szuszakolt bele a jogállamisági mechanizmusnak nevezett törvénytervezetbe.Hogy a mostani változat a végleges-e, az csak a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozó után derül ki, ahol a tagállamok vezetőinek kell megállapodniuk róla. Orbán Viktor már szerda este Brüsszelbe utazik, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson. A holland, a dán, a svéd és a finn kormányfők fenntartásai lehetnek a megállapodás legfőbb kerékkötői. Az első jelek szerint az Európai Parlament mérsékelt frakciói lenyelik a békát, illetve megpróbálják sikerként kommunikálni az alkut, ahogy azt például Donáth Anna momentumos képviselő is tette. 

Annyiban valóban árnyalható a magyar és a lengyel kormány sikere ebben a vitában, hogy sok olyan szempontra panaszkodtak, amelyek nem is voltak benne a mechanizmusban, illetve csak nagyon áttételesen lehetett kiolvasni belőle, és most olyan garanciákat is kapnak, amelyek megígérése szinte felesleges, mert egyébként sem fenyegették a varsói és budapesti kormányt. Összességében azonban jelentős ügyekben kapott kedvezményeket Orbán és Morawiecki.

A megállapodás-tervezet legfontosabb pontjai

Jogállamisági mechanizmus lesz, mégpedig abban a változatban, ahogy azt november elején az EP és a Tanács elnöksége egyszer már elfogadta, és amely a lengyel és a magyar kormány számára teljesen elfogadhatatlan volt. Csakhogy a mechanizmus használhatóságához kiegészítő útmutatók készülnek, amelyek jelentősen korlátozzák a szankciók érvényesítését.

Magyarország és Lengyelország garanciát kapnak, hogy addig nem használják a mechanizmust, amíg az EU bírósága nem dönti el, hogy a törvény összhangban van-e az EU-s joggal. Egy ilyen döntés évekbe telhet, azaz a 2022-es magyar, és talán a 2023-as lengyel választások előtt sem lehet majd alkalmazni. Ez nagyon fontos kérése volt Orbánéknak, bár nyilvánosan soha nem beszéltek róla.

A mechanizmus alkalmazásának lehetőségeiről kézikönyvet készít az Európai Bizottság, amelynek megírásakor figyelembe veszik a mostani alku szempontjait (lásd később), és a munka során egyeztetnek majd a tagállamokkal, így Magyarországgal és Lengyelországgal is. 

A Tanács a most következő csúcson kiad egy nyilatkozatot, amelyben hangsúlyosan előírja, hogy a mechanizmust kizárólag az EU-s pénzek elköltésének védelmében lehet alkalmazni. Ez az a pont, amit az Európai Parlament némileg kitágított. Az alapelv maradt, de olyan példák kerültek bele a szövegbe (például bíróságok függetlensége), amelyek alapján az EU-s pénzek védelmét tágabban is lehetett volna értelmezni, arra hivatkozva, hogy ahol nincs jogállam, ott nincs jó kezekben az EU pénze. A mostani megállapodás szerint csak akkor lehet a mechanizmusban foglalkozni például a bíróságokkal, ha konkrét sikkasztáshoz falaznak, kifejezetten EU-s pénzek esetében.

Az alku alapján csak az EU-s jog által konkrétan szabályozott területekre vonatkozhat bármilyen jogállamisági vizsgálat, tiszteletben tartva a tagállamok saját alkotmányos berendezkedését. Sőt! Ahol van más módszere az EU-nak betartatni a törvényeit, például kötelezettségszegési eljárással, ott nem lehet alkalmazni a mechanizmust. 

A mechanizmust lényegében csak az EU-s pénzeket érintő csalásokra, korrupcióra és összeférhetetlenségekre lehet majd használni. A jogállamiság általános csorbulásának észlelésekor nem, ez kategorikusan benne van a szövegben. Az eljárásban bizonyítani kell, hogy az EU pénzügyi érdekei sérültek. 

A mechanizmust nem lehet alkalmazni a 2021 előtti kifizetésekre, azaz a már lekötött pénzeket és az eddigi kifizetéseket nem érintheti, csak a jövőben indított programokat.

Amikor a Bizottság vizsgálódik, akkor felelősséget kell vállalnia minden megállapításáért, azaz nem hagyatkozhat más szervezetek jelentéseire, vizsgálataira. Kiindulhat belőlük, de az ottani következtetéseket a saját jogán is ellenőriznie kell. A magyar és a lengyel kormány többek között arra hivatkozva utasította el a Bizottság idén ősszel megjelent jogállamisági országjelentéseit, hogy az sokszor hivatkozott szerintük "sorosista" intézmények dokumentumaira.

Ez egy szuperbiztosíték

Orbán Viktor Varsóban, kedd este.Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA

A mechanizmus a miniszterelnökök nyári alkuja alapján nagyjából egyébként is így nézett volna ki. Csakhogy az Európai Parlament az ősszel kizsarolta, hogy kerüljenek bele olyan kitételek, amelyek alapján a jogállamisági problémákat tágabban is lehetett volna értelmezni egy esetleges eljárásban. 

Ezt nagyon komoly fenyegetésnek érezte a lengyel és a magyar kormány. Aggodalmuk nem feltétlenül volt teljesen megalapozott, de veszélyesnek érezték azt az irányt, hogy az EU pénzbüntetéssel sújthassa a demokráciát leépítő kormányokat. Jelenleg csak a szavazati jog felfüggesztése lehet ilyen esetben a büntetés (a hetes cikk szerinti eljárás végén), és ez a mostani alku alapján így is marad. Ez viszont annyira súlyos, és oly nehezen bevezethető szankció, hogy még Orbán és Morawiecki sem igazán tartanak tőle. 

Ugyanakkor az is igaz, hogy a mechanizmus léte, és néhány év múlva az alkalmazhatósága, egy új eszköz lehet a nyilvánvalóan korrupt tagállamokkal szemben. Kétséges persze, hogyan tudnak majd csalásokat bizonyítani Brüsszelből, főleg olyan országok esetében (ilyen Magyarország is), amelyek nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez. 

Ha ez az alku átmegy a Tanácson, akkor a magyar és a lengyel kormánynak a következő két-három évben nem kell jogállamisági problémák miatt kirótt pénzbüntetéstől tartaniuk, és utána is lényegében bizonyított bűncselekményeket kell elkövetniük, hogy ilyen szankciók fenyegessék őket.

Az viszont megint másik kérdés, hogy milyen politikai ára lesz annak, hogy a két ország hetekig a költségvetés vétójával fenyegette a többieket. Brüsszelben sokan lehetségesnek tartják, hogy elszigetelődésük a többiektől fokozódik majd, és más ügyekben és területeken hátrányt szenvednek majd el.