A lengyel RMF rádió híroldala egy EU-s diplomatára hivatkozva részletesen bemutatta szerda reggel, hogyan oldhatják fel a csütörtök-pénteki EU-csúcson a patthelyzetet, amit a jogállamisági mechanizmus bevezetésének európai igénye, és az erre adott magyar - lengyel vétófenyegetés okozott.

A terv összhangban áll azokkal a javaslatokkal, amelyekről már korábban mi is írtunk, és amelyet Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes is említett a múlt héten.

Valószínűsíthető, hogy a tervet a vétózni készülők részéről kedd este hagyták jóvá Orbánék Varsóban, az ajánlatot pedig a német kormány és az Európai Tanács elnöke dolgozták ki.

A tervezett alku legfőbb pontjai

A jogállamisági mechanizmus nevű törvénycsomag marad úgy, ahogy van, azt várhatóan a tagállamok minősített többséggel elfogadják.

Ugyanakkor a mechanizmus alkalmazását befagyasztják. A lengyel és a magyar kormány megtámadhatja a törvényt az EU bíróságán, és amíg ott nincs ítélet, addig nem használják. A legkorábban 2022 közepére várható ítélet, vagyis a következő magyar parlamenti választás előtt biztos nem kell szembenéznie Orbán Viktornak az EU-s pénzek elvonásával. Ez a 444 korábbi információi szerint, és most a lengyel RMF értesülései szerint is jelentős követelése volt a magyar miniszterelnöknek.

A mechanizmus alkalmazásáról részletes kézikönyvet hagynak jóvá a tagállami vezetők a hétvégi csúcson. Ebben biztosítékot adnak, hogy csak akkor vetnek ki szankciót, ha olyan problémát látnak, amely szorosan összefügg az EU-s költségvetés védelmével. Ez elvi szinten eddig is így volt, de a magyar és a lengyel kormány szerint nem elég konkrétan szerepelt a kitétel a mechanizmusról szóló törvénytervezetben.

Konkrét példák is szerepelnének a kézikönyvben arról, hogy milyen ügyeket nem érinthet a jogállamisági mechanizmus. Általánosságban nem érinthet olyan témákat, amelyeket az EU a tagállamok hatáskörében hagyott, illetve külön kitérnének arra, hogy családjogi kérdésekben és migrációs témákban egyáltalán nem lehet alkalmazni a mechanizmust.

A magyar és a lengyel kormány is arra panaszkodott, hogy a mechanizmus egy olyan eszköz szerintük, amit genderügyi vagy bevándorlásügyi vitákban a többi tagállam zsarolásként használhat ellenük. Ez ugyan egyáltalán nem következett eddig sem a mechanizmusból, viszont a téma felpörgetése, illetve az ígéret besöprése lehetőséget adott a két kormánynak, hogy győzelemként adják majd el, ha elállnak a vétótól. Most számos olyan ígéretet írathatnak le a többiekkel, amelyeket valószínűleg amúgy is betartottak volna.

A lengyel lap a biztonsági garanciák között említi, hogy ha egy tagállamot szankcióval akarnának a többiek büntetni a mechanizmus alapján, akkor az kérheti majd, hogy a szankció élesítése előtt tartsanak politikai vitát a témában a következő EU-csúcson. Ez a lehetőség azonban eddig is benne volt a törvényben, vagyis ezt legfeljebb kommunikációs szinten lehet eladni új kedvezménynek.

Tuti ez lesz?

Egyáltalán nem egyértelmű a magyar és a lengyel kommunikációja abban, hogy tegnap este a két kormány vezetőinek varsói találkozóján elfogadták-e ezeket a feltételeket, de vannak azért erre utaló jelek.

A megegyezés elfogadására utalhatott Orbán, amikor arról beszélt kedd este, hogy közelebb vannak az álláspontok a két oldal között mint korábban, és van esély a megegyezésre. Amikor pedig azt mondta, hogy "nem lenne kívánatos egy olyan helyzet, amelyben pénzügyi szankciókat lehetne kiszabni például azért, mert valamelyik tagállam nem követi az európai irányvonalat gender- vagy migrációs ügyekben", akkor pont olyan témákat érintett, amelyekre a többi ország várhatóan kész megadni a menlevelet a mechanizmushoz készülő kézikönyvben az RMF-nek nyilatkozó brüsszeli diplomata szerint.

Ugyanakkor sem Orbán, sem Morawiecki nem vett vissza sokat a harcias retorikából, és a kedd esti megbeszélés után is azt emelték ki a hírügynökségek, hogy a két kormány keményen összezárt, és nem akarnak engedni. Morawiecki kedd délután, még mielőtt találkozott volna Orbánnal, azt mondta, hogy hónapokig is elhúzódhat a vita, és lehet, hogy egy újabb csúcsot kell tartani az eheti után még a rendezéshez.

Mégis a pénz beszél?

Mégis valószínűbbnek látszik, hogy kaptak olyan ajánlatot Orbánék, amire készek lennének igent mondani. Ebben sokat számíthatott lengyel lapértesülések szerint, hogy Varsóban megijedtek, hogy a többi 25 tagállam a vétózók nélkül is létrehoznák a 750 milliárd eurós mentőalapot, és akkor rengeteg pénztől esne el a lengyel kormány. Márpedig múlt hét szerdán az EU több vezetője is világossá tette, hogy vétó esetén ezt az utat választják majd.

Orbán ugyan többször is elmondta az elmúlt két hétben - utoljára kedd este - hogy a vita nem a pénzről szól, és a pénznél fontosabb a szuverenitás, és Magyarország amúgy sem vesztene semmit, ha kimaradna a mentőcsomagból, a véleményét a lengyel kormány nem osztja ilyen határozottan, ráadásul magyar szempontból sem igaz néhány állítása.

A lengyeleknek azért fájna nagyon lemondani a csomagról, mert nekik nagyon sok támogatás jutna belőle, főleg a szénalapú energiatermelés átalakítására, és ez vissza nem térítendő támogatás volna. Magyar részről meg azért nem igaz, hogy nem vesztene semmit az ország, mert legalább ezermilliárd forinttal kevesebbet kellene visszaadni belőle, mint amit a 30-as években majd le kellene törleszteni, ráadásul a törlesztendő rész kamatai annyira alacsonyak volnának, amilyen lehetőséghez a piacról nem juthatna a magyar állam.

Északi követelések még bekavarhatnak

Ugyanakkor vannak még nyitott kérdések az RMF-nek nyilatkozó brüsszeli diplomata szerint is. Például nem csak azt kellene beleírni a tervezett kézikönyvbe, hogy mire nem vonatkozhat a jogállamisági mechanizmusból fakadó szankció, hanem azt is, hogy mire igen. Itt a korrupció definíciója lehet kulcskérdés, vagyis mennyire lehet ezt az érzékeny témát általánosságban kezelni, vagy mennyire szűkítenék a problémát kifejezetten az EU-s pénzek elosztását kezelő állami intézmények tetten érésére a tagállami bűnüldöző szervek által. Utóbbi felé tolná a szöveget Orbán, míg a korrupciós kockázatok általános észlelése esetén kiszabható büntetés felé a mechanizmushoz ragaszkodó nettó befizetők.

A mechanizmushoz készülő kézikönyv végső szövegezésében komoly viták várhatók csütörtök éjjel Brüsszelben, ahol a holland, dán, finn és svéd miniszterelnökök lehetnek a magyar és lengyel kormányfők fő vitapartnerei, annak ellenére is, hogy Orbán az utóbbi napokban igyekezett a kérdést német - magyar konfliktusnak beállítani.

Egyelőre tehát csak az látszik, hogy mi lehet a megegyezés iránya, és hogyan lehet olyan helyzetet kialakítani, hogy minden oldal győztesnek mondhassa magát a csúcs után. A részletek kidolgozása a csúcs idejére marad várhatóan.

A kompromisszum legfontosabb eleme mindenesetre az lehet, hogy úgy vezetik be a jogállamisági mechanizmust, hogy még legalább két évig nem vezetik be.

FRISS: E cikk megjelenésekor arról számolt be a Bloomberg hírügynökség, hogy lengyel és magyar kormányközeli források is megerősítették, hogy a két kormány készen áll a megegyezésre, és már megállapodtak Németországgal a feltételekről.