Ha a legfelső körökre vetül a korrupció gyanúja, akkor nem lépnek a magyar hatóságok

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az Európai Bizottság szerdán adott ki először jogállamisági jelentéseket, egyszerre az összes tagállamról. Hogy miért tették ezt, és mi lehet az eljárás jelentősége, arról itt írtunk részletesen.

A Magyarországról szóló fejezet - mint az összes tagállamé - egyszerre tartalmaz leíró részleteket, sorol problémákat és emel ki erényeket is. Ezek között nincs hangsúlybeli különbség, egymás után következnek a semleges, pozitív és negatív értelmű bekezdések. Az elemzés nem néz ki vádiratnak, stílusa hivatalos és visszafogott. Amikor problémákat sorol, akkor az "aggodalomra adott okot XY szervezeteknél", vagy "kockázatot jelent ilyen és olyan szempontok tekintetében" fordulatokat használnak a szerzők. 

Polt Péter újraválasztott legfőbb ügyész eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 4-én.Fotó: Balogh Zoltán/MTI/MTVA

Hosszú lista van a szöveg végén arról, hogy milyen állami és civil szervezetekkel egyeztettek a magyar jelentés készítői, és a 25 oldalból 4 csak annak a sok elemzésnek, jelentésnek és cikknek a felsorolása, amit még forrásnak használtak a szerzők. 

A jelentés hangsúlyait egy egyoldalas összefoglaló jelöli ki, magában a szövegben a témák között nincs rangsorolás, egyáltalán nem hasonlít például a Sargentini- vagy Tavares-jelentésre, amelyeket egy-egy EP-képviselő készített az utóbbi években, a magyar jogállamiság problémáinak feltárására. 

Egyedi ügyeket felvet a jelentés, például annak a bírónak az esetét, akit elítélt a Kúria, mert az EU bíróságához fordult, hogy segítséget kérjen tőlük egy ügy értelmezéséhez (az ügyészség jelentette fel), vagy az Index újságíróinak felmondásáról is van egy mondat benne. Utóbbinál magyar- és nemzetközi újságíró-szervezetek aggodalmaira utalnak. Általában is jellemző a szövegre, hogy "ez meg az a csoport" vagy "ez meg az az EU-s intézmény aggódott, jelezte, vizsgálta" fordulat van a szövegben, a szerzők igyekeztek nem a saját nevükben beszélni, és minden ilyen felvetett aggodalom gondosan lábjegyzetelve van, az eredeti források feltüntetésével. 

A jelentés ragaszkodott a négy általános témához: bíróságok függetlensége, sajtó sokszínűsége, korrupció-ellenes intézmények működése és a fékek és ellensúlyok működése egyéb intézmények esetében. 

A bevezetőbe is bekerült, és így a Bizottság által a legfontosabbnak tartott megállapítások az alábbiak:

  • Már a 7-es cikkely szerinti eljárásban is fontos téma a bírói függetlenség miatti aggodalom, és a Bizottság is javasolta a helyzet erősítését korábbi ajánlásaiban. 
  • Az bírók szakmai önrendelkezésének korlátozását jól mutatta az OBT és az OBH elhúzódó konfliktusa.
  • A Kúria elítélt egy bírót, mert az EU Bíróságától állásfoglalást kért egy ítélethozatal előtt, ez a jelentés szerint nem volt szerencsés.
  • Az sem szerencsés, hogy az alkotmánybírók a Kúriára mehetnek dolgozni, ha lejárt a mandátumuk.
  • A magyar bíróságok gyorsak és digitalizáltak, ezért a jelentésben dicséret járt.
  • A korrupciót üldöző hatóságok felett nincs megfelelő civil kontroll.
  • A gazdasági és politikai elit összefonódása nehezíti a korrupciós ügyek feltárását.
  • Amikor az elit kerül korrupciós gyanúba, akkor az illetékes szervek jellemzően nem lépnek.
  • A vagyonbevallási rendszer túl laza.
  • A lobbizás gyengén szabályozott.
  • A korrupció-elleni küzdelem jórészt a hivatalnokok és rendőrök megvesztegetésének üldözésében merül ki.
  • A korrupciós ügyek feltárását nehezíti a közérdekű adatok visszatartása, a szabad sajtóval és a civil szervezetekkel szembeni ellenséges hangulat.
  • A sajtót felügyelő hatóság túlságosan átpolitizált. 
  • A KESMA veszélyezteti a magyar sajtópiac sokszínűségét.
  • Az állami hirdetéseken keresztül a kormányzatnak túl nagy a befolyása a sajtópiacra.
  • A független sajtó helyzetét lejárató kampányok, és működésének kormányzati akadályozása rontja.
  • Sorra vásárolják fel a kormányhoz kötődő szereplők a független sajtó maradékát.
  • A törvényhozás menetrendje sokszor átláthatatlan.
  • A nemzeti konzultációk nem helyettesíthetnék a törvényeket előkészítő egyeztetéseket.
  • Nem szerencsés, hogy állami szervek az alkotmánybíróságon támadhatnak meg bírósági ítéleteket.
  • A civil szervezetek és más intézmények gyengülésével egyre kevesebb fék és ellensúly marad.
  • Az EU bírósága szerint nem maradhat a külföldi támogatások kötelező feltüntetése a civil szervezetek esetében, ezt meg kell oldani. 

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó