Az Európai Bizottság szerdán adott ki először jogállamisági jelentéseket, egyszerre az összes tagállamról. Hogy miért tették ezt, és mi lehet az eljárás jelentősége, arról itt írtunk részletesen.
A Magyarországról szóló fejezet - mint az összes tagállamé - egyszerre tartalmaz leíró részleteket, sorol problémákat és emel ki erényeket is. Ezek között nincs hangsúlybeli különbség, egymás után következnek a semleges, pozitív és negatív értelmű bekezdések. Az elemzés nem néz ki vádiratnak, stílusa hivatalos és visszafogott. Amikor problémákat sorol, akkor az "aggodalomra adott okot XY szervezeteknél", vagy "kockázatot jelent ilyen és olyan szempontok tekintetében" fordulatokat használnak a szerzők.
Hosszú lista van a szöveg végén arról, hogy milyen állami és civil szervezetekkel egyeztettek a magyar jelentés készítői, és a 25 oldalból 4 csak annak a sok elemzésnek, jelentésnek és cikknek a felsorolása, amit még forrásnak használtak a szerzők.
A jelentés hangsúlyait egy egyoldalas összefoglaló jelöli ki, magában a szövegben a témák között nincs rangsorolás, egyáltalán nem hasonlít például a Sargentini- vagy Tavares-jelentésre, amelyeket egy-egy EP-képviselő készített az utóbbi években, a magyar jogállamiság problémáinak feltárására.
Egyedi ügyeket felvet a jelentés, például annak a bírónak az esetét, akit elítélt a Kúria, mert az EU bíróságához fordult, hogy segítséget kérjen tőlük egy ügy értelmezéséhez (az ügyészség jelentette fel), vagy az Index újságíróinak felmondásáról is van egy mondat benne. Utóbbinál magyar- és nemzetközi újságíró-szervezetek aggodalmaira utalnak. Általában is jellemző a szövegre, hogy "ez meg az a csoport" vagy "ez meg az az EU-s intézmény aggódott, jelezte, vizsgálta" fordulat van a szövegben, a szerzők igyekeztek nem a saját nevükben beszélni, és minden ilyen felvetett aggodalom gondosan lábjegyzetelve van, az eredeti források feltüntetésével.
A jelentés ragaszkodott a négy általános témához: bíróságok függetlensége, sajtó sokszínűsége, korrupció-ellenes intézmények működése és a fékek és ellensúlyok működése egyéb intézmények esetében.
A bevezetőbe is bekerült, és így a Bizottság által a legfontosabbnak tartott megállapítások az alábbiak: