Az ellenzéki összefogás torkán akadt az online előválasztás

A jövő hét végére akarták rögzíteni az előválasztás lebonyolításának főbb pontjait az ellenzéki összefogásban résztvevő pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) elnökei. Ám úgy tűnik, hogy az online szavazás módjáról nem tudnak megegyezni, és annyira megmerevedtek az álláspontok, hogy nem számítanak a résztvevők arra, hogy sikerül tartani a tervet, és így az egyeztetések a vártnál jobban belenyúlhatnak a tavaszba. 

Amiben már információink szerint megegyeztek:

  • Mind a 106 egyéni választókörzetben lesz előválasztás.
  • A jelölteknek 400 ajánlást (aláírást) kell összegyűjteniük az induláshoz, és alá kell írniuk egy értéknyilatkozatot, továbbá meg kell mondaniuk, hogy ha nyernek, akkor melyik párt frakciójához csatlakoznak majd a hatból. 
  • A parlamenti képviselőjelöltek kiválasztása egyfordulós lesz, az előválasztáson a legtöbb szavazatot kapó lesz a közös jelölt, nem lesz tehát sorrendállítás, negatív szavazat, súlyozás.
  • A miniszterelnök-jelölt választás viszont kétfordulós lesz, a második fordulóba az első három helyezett mehet tovább. A miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer támogató aláírást kell leadniuk az induláshoz.
  • A legvalószínűbb, hogy szeptemberben tartják az előválasztást.
  • Legkésőbb október 23-ig lezárják az egészet.

A netes szavazás módjáról viszont nincs egyezség, és ugyan a pártok a nyilvánosság előtt nem acsarkodnak, de a színfalak mögött eléggé befeszültek egymásra, és egyelőre nem látszik a patthelyzet feloldásának a lehetősége. 

DK vs. Momentum

A vitában a Momentum képviseli a leghangosabban azt, hogy az előválasztáson online felületen is lehessen szavazni, anélkül, hogy a résztvevőknek személyesen kelljen ehhez regisztrálniuk. A DK ellenzi ezt a leghatározottabban. 

A többi párt közül az MSZP véleménye áll a legközelebb a DK-éhoz, csak nem annyira kategorikusan utasítják el az online módszert, mint Gyurcsányék, míg a Momentumhoz legközelebb a Párbeszéd elképzelése áll. A Jobbik információink szerint egyre nyitottabb a csak online megoldások támogatására, az LMP pedig nem aktív ebben a vitában.

A Momentum szerdán online aláírásgyűjtésbe kezdett, "Legyen online szavazás is az előválasztáson!" szlogennel. A párt ebben nem utal arra, hogy ki ne akarna online szavazást. Egészen pontosan nincs is olyan párt, amelyik teljesen elutasítja az online szavazást, hanem a vita arról szól, hogy aki online szavazna, annak előtte személyesen kelljen-e erre jelentkeznie. 

A külföldön dolgozók miatt igazán éles a vita

A DK és az MSZP egyik fő kifogása, hogy az igazi választás is személyes lesz majd, így nem jó azt üzenni az ellenzéki választóknak, hogy nem kell kimozdulniuk otthonról, ha le akarják váltani a Fideszt. A tisztán online szavazás lehetőségét támogatók szerint ez nem reális aggodalom, mert szerintük az emberek tudják, hogy az igazi szavazás személyes lesz.

A vita mélyebb szinten sokak szerint arról szól, hogy a Momentum és a Jobbik inkább számít az online szavazókra, mint a napközben sátrakban voksolókra. Különösen a külföldön élők miatt. A baloldali pártoknak különösen azzal lehet bajuk, hogy sok külföldön élő magyar kedvet kaphat az online előválasztáson való részvételre, de csak töredékük vesz majd részt az igazi választáson is, mert nem utaznak majd haza, és a lakóhelyüktől esetleg távoli nagykövetségeket sem keresik meg, hogy beálljanak az ottani hosszú sorba. (A Nyugaton dolgozó magyarok többsége nem szavazhat levélben az igazi választáson, ezt csak az állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek engedi meg a választási törvény. Vona Gábor nemrégiben kezdeményezést indított, hogy ők is szavazhassanak levélben, és többek között Karácsony Gergely főpolgármester is csatlakozott ehhez, de a választási törvény módosítása ettől aligha várható.) 

Az online szavazást támogató politikusok szerint egészen abszurd ajánlat volna az embereknek, hogy úgy szavazhatnak a neten, ha előtte elfáradnak egy regisztrációs ponthoz, és ott ugyanúgy igazolják magukat, mint a nem online szavazáson kellene. A baloldali pártok erre viszont azt mondják, hogy ha elég hosszú regisztrációs időt hagynak, és elég rugalmasak, hogy hol lehessen regisztrálni az online szavazásra személyesen, akkor egyetlen elkötelezett ellenzékinek sem okozhat gondot, hogy jelezze a részvételi szándékát. E logika szerint az szavazzon online, aki éppen az előválasztás idején nem lesz a választókerületében. 

Az online szavazás módszerét az aHang nevű civil szervezet fejlesztette ki, és úgy tudjuk, hogy a pártok nem is gondolkoznak más megoldásban. A 2018-ban alakult aHang lakossági kampányok szervezésére jött létre, és 2019-ben a Magyar György által vezetett Civil Választási Bizottság tagjaként ők feleltek a budapesti főpolgármester-jelölti előválasztások civil ellenőrzéséért, a Számoljuk Együtt mozgalommal és a Nyomtass te is!-sel közösen. 

Akkor volt lehetőség online szavazat leadására, de a rendszer nagyon nehézkes volt: le kellett tölteni egy fájlt az ügyfélkapun keresztül, azt elektronikusan aláírni, aztán visszatölteni egy felületre, és utána lehetett szavazni. A 68 ezer választóból csak 4 ezer szavazott online a második fordulóban. Információink szerint egyébként az online szavazatok szinte ugyanolyan arányban oszlottak meg a három jelölt (Karácsony Gergely, Kálmán Olga, Kerpel-Fronius Gábor) között, mint a személyesen leadottak.

App-pal vagy kamerával 

Tavaly ősszel az aHang megkereste a pártokat, hogy bemutassák, hogy továbbfejlesztették az online szavazás lehetőségét, és szívesen odaadják a technológiát az előválasztásra. Két módszert dolgoztak ki:

  • Az egyik egy app, amivel okostelefonról tud szavazni az, akinek van ügyfélkapuja. Itt a rendszer automatizálja az azonosítást, nem kell már fel-le tölteni fájlokat.
  • A másik pedig a sátras, hagyományos szavazás átrakása online videócsetbe. Az elképzelés szerint a választó egy előre lefoglalt időpontban online hívhatja a szavazást bonyolító megbízottakat, akiknek a kamerába felmutatja ugyanazokat az okmányokat, amelyeket az élő találkozáskor is elkérnek, és utána szavazhat egy erre kiépített felületen.

Az első megoldással a baloldalnak az a baja, hogy szerintük beleköthet a Fidesz, leginkább Péterfalvi Attilán, az adatvédelmi hatóság elnökén keresztül, mert egy korábbi állásfoglalása szerint az Ügyfélkaput nem lehet politikai tevékenységhez használni. Mindkét esetben tartanak a fideszes trollok könnyebb mozgósításától is, mondván, így bátrabbak a csalók, mintha személyesen kellene eljárniuk. A baloldal attól tart, hogy néhány kulcsfontosságú választókerületben a Fidesz is beszállna az előválasztásba, hogy egy gyengébb jelöltet segítsenek győzelemre, és könnyebben csalnak, ha nem kell személyesen megjelenni hozzá. 

Az online szavazás támogatói viszont úgy gondolják, hogy a kistelepüléseken élők, a járvány miatt aggódók, és a külföldi magyarok bevonására elengedhetetlen a tisztán online szavazás lehetősége. Ha pedig a Fidesz tömeges csalást szervezne, az úgyse maradhatna titokban. Illetve a jelöltek eleve az ellenzéki pártok emberei lesznek, tehát nagyon bekavarni akkor sem lehet az előválasztásba, ha választókerületenként sok száz ember szavazna egy ellenzékire úgy, hogy a szíve mélyén nem is ellenzéki.  

Ugyanakkor a személyes szavazás mögött is online rendszer lesz várhatóan, amelyet szintén az aHang szállíthat majd a pártoknak. Ők készítették azt a szoftvert, ami ellenőrzi, hogy a sátrakban jelen vannak-e a szavazatok leadásakor a megbízott szervezők (ehhez legalább két, egymással rivális jelölt megbízottjai és egy civil önkéntes kellenének), illetve a rendszer azt is ellenőrzi, hogy aki éppen szavaz, az korábban már nem voksolt-e. Utóbbit úgy ellenőrzik majd, hogy a szavazó valamilyen azonosítóját, például a lakcímkártyája számát begépelik a rendszerbe, ami ezt adatvédelmi okokból nem jegyzi meg, hanem rögtön generál belőle egy másik, személyhez már nem köthető számsort. Ha a program ismét találkozik az azonosítóval, akkor abból megint ugyanazt a számsort generálja, és jelez, hogy az illető már szavazott egyszer. Így valós időben lehet majd ellenőrizni, hogy egy ember csak egyszer szavazzon. 

Az online szavazás alkalmazásáról szóló döntést a hat pártnak kell meghoznia, és mindegyik párt vezetőjének vétójoga van. Mivel a DK egyértelműen elutasítja a személyes regisztráció nélküli online szavazást, a Momentum viszont ragaszkodik hozzá, nem lesz egyszerű menet túllépni ezen.