Nagyon sok fegyvert és katonát vont össze Oroszország az ukrán határon

Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése óta először  beszélt pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Amerikai lapértesülések szerint Biden hiába foglalkozott kiemelten sokat Ukrajnával még Obama alelnökeként, eddig nem volt hajlandó Zelenszkijjel szót váltani, mert nem igazán elégedett az ukrán vezetés teljesítményével a korrupció elleni fellépés körülményessége miatt. Pénteken azonban felhívta Zelenszkijt, és arról biztosította, hogy a kormánya nem hagyja magára Ukrajnát a bajban. 

Gyűlnek a katonák és a fegyverek

A baj mértékét nem egyszerű felmérni, de hogy valami szokatlan történik, az biztos. Az elmúlt héten látványos csapatösszevonásba kezdett az orosz hadsereg az ukrán határon, egészen pontosan az oroszbarát felkelők által ellenőrzött terület határán. 

Hogy pontosan hány katonát vezényeltek a térségbe, arról már ellentmondóak a hírek. Az ukrán hadsereg vezetője a kijevi parlamentben 27 zászlóaljról beszélt a hét közepén, ez akár 15 ezer katonát is jelenthet, akiknek a létszáma azóta állítólag növekedett. Nyugati források akkor még csak 3-4 ezer orosz katona összevonásáról beszéltek. 

Orosz tank egy 2021-es hadgyakorlaton.Fotó: EVGENY YEPANCHINTSEV/Sputnik via AFP

Ami igazán aggasztja a nyugatiakat, hogy rengeteg katonai járművet, rakétavetőket, helikoptereket is szállítanak folyamatosan a térségbe, illetve egészségügyi osztagokat, utászokat is. Azaz ha az orosz hadsereg invázióra készülne, akkor az pont így nézne ki. 

Az orosz kormány állítása szerint csak a fokozódó ukrán agressziótól védik a környék lakosságát, illetve felkészülnek arra, ha a nyugati hatalmak beavatkoznának a konfliktusba. 

Megint sokat lőnek

Ukrajna két keleti megyéjében 2014-ben tört ki felkelés, amit az orosz hadsereg fegyverrel és pénzzel biztosan segített, és legalább 2015 első hónapjaiban katonákkal is - bár ezt a moszkvai kormány csak annyiban ismeri el, hogy oroszországi önkéntesek egyéni módon csatlakozhattak a felkeléshez. A harcok nyomán két ukrajnai megye, Donyeck és Luhanszk nagy része két önálló népköztársaságként működik azóta, orosz támogatással. 2015 óta elvben tűzszünet van, amit utoljára tavaly nyáron erősítettek meg, ám ennek ellenére rendszeresek a kisebb összecsapások annak a szűk demilitarizált zónának a környékén, ami elvben a felkelők és az ukrán hadsereg között van. Az elmúlt években heti szinten előfordultak kisebb összecsapások, lövöldözések, egy-egy falu is gazdát cserél néha. 2021-ben eddig 16 ukrán katona esett el e szórványos harcokban - a túloldal nem közöl adatokat a veszteségeiről.

Március utolsó hetében ezek az összecsapások keményebbek lettek, a tavaly nyár óta tartó viszonylagos nyugalomnak vége. A múlt héten volt olyan nap, amikor négy ukrán katona esett el. Az ukrán hadsereg azt állítja, hogy olyan nagy kaliberű ágyúkkal lövik őket, amelyeket a tűzszüneti egyezmény szerint nem tarthatna egyik fél sem arrafelé, és hogy a lövöldözést mindig a túloldal kezdi, ők legfeljebb válaszolnak, önvédelemből. Az ukránok szerint a csapatösszevonás nem állt meg a határon, és ezeket a lövéseket már orosz katonák adják le rájuk. Az orosz kormány szerint nem orosz reguláris erők lőnek. 

Fenyegető hangulat

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön bejelentette, ha a katonai konfliktus elmélyül Donyeckben, akkor annak a vége Ukrajna megsemmisülése lehet. Az ukránok ez alapján attól tartanak, hogy addig provokálják őket, amíg komolyabban vissza nem vágnak, és az oroszok majd erre hivatkozva indítanak általános offenzívát. 

A fokozódó feszültség miatt diplomáciai nagyüzem kezdődött már Biden és Zelenszkij telefonja előtt is. Beszélt Putyinnal a héten a francia elnök és a német kancellár, beszélt egymással az amerikai és az orosz hadsereg főparancsnoka, beszélt ukrán kollégájával az amerikai védelmi miniszter és külügyminiszter is. Az Európában állomásozó amerikai csapatoknál megemelték harckészültségi szintet. 

Háború lesz?

A konfliktussal foglalkozó szakértők azt találgatják, hogy a mostani orosz erődemonstráció arról szól-e, hogy tesztelik az új amerikai kormányt, hogy meddig megy el Ukrajna védelmében, vagy pedig tényleg katonai csapás készül. 

Az orosz hadsereg március utolsó hetében máshol is aktív volt, például három atomfegyvert kilőni képes tengeralattjárót vezényeltek az Északi-tengerre, és rendszeresek az orosz légierő szokatlan manőverei is. A NATO gépei például csak hétfőn tíz alkalommal szálltak fel gyanúsan közeledő orosz gépek miatt Kelet- és Észak-Európa fölött.

Az ukrán hadsereg pénteken újabb összecsapásokról számolt be, több donyecki falu környékéről is. Az ukránok is állítják, hogy a donyecki és luhanszki hatóságok is  sorozásba kezdtek, és pénteken előírták minden 18 és 27 év közötti férfi jelentkezését fegyveres szolgálatra. 

A Kommerszant orosz lap pedig arról számolt be, hogy egy szentpétervári traktorgyár panaszkodott az orosz mezőgazdasági tárcának, hogy le kell állítani a termelést, mert akadozik az alkatrészek beszállítása, hadsereg ugyanis a nagy csapatmozgásokhoz elfoglalta a vasúti hálózatot.