Nem igazán ösztönzi klímavédelemre a nagy olajcégek vezetőit a kompenzációs csomagjuk

Kiemelkedő fizetésük és cégeik teljesítményéhez szorosan kötődő kompenzációs csomagjaik a klímavédelem helyett inkább a klímaváltozásért leginkább felelős szénhidrogének termelésének felpörgetésére sarkallják a nagy olajipari cégek vezetőit, állapították meg egy hamarosan megjelenő, a Guardiannak már a publikáció előtt eljuttatott tanulmányukban amerikai klímakutatók.

Az Energy Research and Social Science folyóiratban megjelenő tanulmányukban azt írják, hogy a cégvezetők kompenzációs csomagja a termelés bővítésére, új olaj- és gázmezők feltárására, a fogyasztói igényeket felkeltő reklámkampányokra, a politikai döntéshozók győzködésére ösztönzi a cégvezetőket a klímavédelem helyett.

Tanulmányukban azt írják, hogy bár a nagy olajipari cégek már évekkel azelőtt tudtak a fosszilis üzemanyagok jelentette környezeti veszélyről, hogy ez a múlt század kilencvenes éveinek elején széles körben ismertté vált volna, ismereteiket nem a biztonságosabb és olcsóbb energiatermelés kiépítésére, hanem a fosszilis üzemanyagok jelentette veszélyeket jelző tanulmányok támadására, a veszélyek elhallgatására, a közvélemény félretájékoztatására fordították.

Közben a biznisz dübörgött, a négy legnagyobb olajipari cég, az ExxonMobil, a Chevron, a Shell és a BP 1990-2019 között 2 ezermilliárd dollár profitot termelt. Ehhez képest tőkebefektetéseik elenyésző töredékét fordították csak kevésbé szennyező energiaforrások kiépítésére. A tanulmány szerzői szerint az ExxonMobil és a Chevron összes tőkebefektetése kevesebb mint negyed százalékát fordította csak erre. A Shell 1,3 százalékát, a BP 2,3 százalékát. Jövedelmük túlnyomó többségét inkább az olaj- és gáztermelés bővítésére vagy saját részvényeik felvásárlására fordították. Ez utóbbi amúgy nagyban gerjeszti is a folyamatot, hiszen aztán a cégvezetőket ezekkel a részvényekkel jutalmazzák, anyagilag is érdekeltté téve őket abban, hogy klímavédelem helyett a szénhidrogének kitermelésének bővítésén dolgozzanak.

A tanulmány szerint azért van, ami változott. Az olajipari cégek alapállása a nyolcvanas években a probléma teljes tagadása volt, a kilencvenes és a kétezres években a tudományos eredmények megkérdőjelezése, amit a tízes években viszont már a részleges diverzifikációnak nevezett folyamat váltott fel. Ez ugyan jól hangzik, de lényegében arról szól, hogy a cégek arra tesznek vállalást, hogy a távoli jövőben majd csinálnak valamit, miközben tovább bővítik termelőkapacitásaikat.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.