Fontosak az egyéni döntések, de önmagukban nem sokat érnek: a klímakatasztrófa elkerüléséhez rendszerszintű változások kellenek. Többek között erről szól a vezető amerikai klimatológus, Michael E. Mann idén megjelent könyve.

Sőt, ha már, akkor inkább a klímaváltozásért leginkább felelős szénhidrogének termelésének fokozására sarkalja őket.

A BP előrejelzése szerint egy 20 éves csúcs is állhat előttünk, de más forgatókönyvek szerint az is lehet, hogy az olajtermelés már sosem éri el a világjárvány előtti szintet.

A pereskedés alatt elmaradt bére és juttatásai után, illetve büntetésül.

Az ausztrál finomítón dolgozó férfi az olajipari cég menedzsereinek bértárgyalási szokásait parodizálta, ezután rúgták ki.

Mit tehetnek a munkavállalók azért, hogy elérjék a céljaikat és folyamatosan fejlődjenek a munkahelyünkön? Kinek van nagyobb szerepe benne: a munkáltatónak vagy a munkavállalónak?

Nyílt levélben tiltakoznak a brit művészek az ellen, hogy a klímaváltozás ellen csak látszatra tevő olajcégek pénzén éljenek.

Paul Morozzo Greenpeace-aktivista, aki maga is bemászott az egyik konténerbe, azt mondta, nincs más választásuk, mint ilyen eszközökhöz folyamodni.

Mert a kiömlő olaj feltakarítása felpörgetné a helyi gazdaságot.

A részvényekért cserébe az olajcég 10 százalékot szerzett az egyik legnagyobb közel-keleti olajmező kitermeléséből.

ISZONYAT sokba.

Ez nagyjából az éves magyar GDP 15 százaléka. A Deepwater Horizon katasztrófája miatt kell ennyit fizetniük.

Nem a Volkswagen az első óriáscég, ami bajba került a vezetők túlzott mohósága vagy versenyszelleme miatt. Az Enrontól a bankokon át a BP-ig sok cég megküzdött a menedzsment hatalmas hibáival.

A minden idők legnagyobb olajkatasztrófájáért felelős céget a Facebookon kritizáló kommentelőt trollok kezdték el fenyegetni, és arra gyanakszik, hogy a BP fizeti őket. Nem lenne egyedülálló eset.