A világ olajigénye hamarosan csúcsra érhet, vagy már túl is van rajta

Reggel 4 hírlevél
Amit tudni kell, minden reggel.

A világ egyik legnagyobb olaj- és gázipari cége, a BP egy új elemzésében úgy számol, hogy a globális olajfogyasztás az évtized elején még a klímaváltozás megfékezésére irányuló komolyabb erőfeszítések nélkül is eléri a csúcsát. Az, hogy meddig lesz csúcson az olajkereslet, és milyen meredeken fog csökkenni, komoly hatással lesz a szén-dioxid-kibocsátásra, a vállalati stratégiákra és az olajtermelő országok pénzügyeire.

Az Axios arra hívta fel a figyelmet, hogy a BP most az olaj, a gáz, a szén, a megújuló energiaforrások, az autók és még sok más dolog távlati kilátásait taglaló előrejelzésében egy évtizeddel korábban várja a csúcspontot annál, amit még tavaly jelzett előre.

A lap szerint az új előrejelzésen látszik, hogy a koronavírus-világjárvány átalakította az elemzők véleményét az energiaipar jövőjéről. Az olajigényt bemutató különböző modelleket „jelentősen befolyásolja” a járvány, részben a kereslet növekedésének központjainak számító, feltörekvő gazdaságokban tapasztalható gazdasági hatásai miatt. De a koronavírus tapasztalatai más tartós változásokat is kiváltanak, például az emberek viselkedésében, főleg a fokozott otthoni munkavégzést illetően.

Palaolajmező Kaliforniában 2014. március 24-én.Fotó: David McNew/Getty Images/AFP

A BP úgy számol, hogy a „szokásos üzletmenet” forgatókönyve szerint, ami feltételezi, hogy „a kormányzati politikák, technológiák és társadalmi preferenciák továbbra is a közelmúltban látott módon és sebességgel fejlődnek”, a folyékony üzemanyagok iránti kereslet hosszú fennsíkra lép a 2020-as évek elején.

Eszerint az olajkereslet kb. napi 100 millió hordóval fog betetőzni, nagyjából ott, ahol a világjárvány előtt volt. Aztán majdnem 20 évig ott is marad, mire 2050-ben elkezd fokozatosan csökkenni.A BP más forgatókönyvei szerint az olaj iránti kereslet már soha nem éri el a pandémiát megelőző szintet, és meredeken csökken 2050-re (ameddig az előrejelzés számol). A BP „gyors átmenetről” szóló forgatókönyve elég erős környezetvédelmi politikát feltételez ahhoz, hogy 2050-ig a világon 70 százalékkal csökkentsék az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást, így pedig az olajigény 2050-re a Covid-19 előtti szintnek nagyjából a felére csökkenne.

A „nettó nulla” forgatókönyv az ipari forradalom előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 ℃-os emelkedést ösztönző lépésekkel számol, így a kereslet a világjárvány előtti szintnek kb. a harmadára csökkenne. (A koronavírus árnyékában a klímaváltozás messze nem kap akkora figyelmet, mint 2019-ben, pedig a helyzet egyáltalán nem javult: egy júliusi becslés szerint 2,6 és 3,9 fok közé tehető a klímánk várható melegedése, ha a mostani ütemben nő a levegő széndioxid-tartalma.)

A közlekedés és szállítás az olajigény legnagyobb forrása. Mindhárom forgatókönyv növekvő hatékonysággal számol, de a „gyors átmenet” és a „nettó nulla” esetek szerint az elektromos autók és a hidrogén-üzemanyagok növekedése jóval nagyobb, mint a „szokásos üzletmenetben”.

A BP jelentése éppen akkor érkezett, amikor az óriáscég elhatározta, hogy a következő évtizedekben diverzifikálni akarja a domináns fosszilistüzelőanyag-üzletágát. Például az olaj és a gáz összesített termelését 2030-ig 40 százalékkal csökkentené.

Spencer Dale, a BP vezető közgazdásza azt mondta, nem tudják megjósolni a jövőt, minden felmerült forgatókönyv hibás lesz, viszont az ilyen előrejelzésekkel jobban fel tudják mérni a bizonytalanságot, ami azzal jár, hogy az energiaipar alkalmazkodik egy kisebb szén-dioxid-kibocsátású világhoz.

Olajmező Kaliforniában 2020. április 20-án. Akkor az Egyesült Államokban a kereslet zuhanása miatt először fordult elő, hogy egy hordó olajnak már negatív ára is volt.Fotó: Mario Tama/AFP

Az év elején írtunk arról, hogy a legnagyobb olajcégek (így az ExxonMobil, a Shell és a Saudi Aramco) a következő években rengeteg műanyagot készülnek a világra szabadítani, növelve akarják a műanyaggyártásuk mértékét. A cégek ugyanis arra számítanak, hogy a klímaváltozás miatt hozott intézkedések miatt csökkenni fog a fosszilis energiahordózók iránti kereslet, ezért új piacok felé nyitnának. Mivel a kőolaj-felhasználásnak kb. 14 százalékát teszik ki a petrolkémiai anyagok, például a műanyagok előállítása, az előrejelzések szerint 2020 és 2050 között a kőolaj iránti kereslet növekedésének kb. feléért felelhet ez az ágazat. A Világgazdasági Fórum úgy számol, 20 éven belül a műanyaggyártás mértéke megduplázódhat.

Az év eleje óta felgyorsultak a folyamatok: a járvány miatt meredeken zuhant be az olajipar nyereségessége, a termelők gyorsan új felhasználási lehetőségeket kerestek a nyersanyagaiknak. De a műanyaggyártás felpörgetése sem egyszerű, mert a járvány miatt eleve esett a műanyag világpiaci ára, illetve sok ország a sok szemetet megelégelve korlátozni kezdte a műanyagok gyártását és a szemét importját.