Bajban van az amerikai olajipar, úgyhogy kitalálták, hogy műanyagba fullasztanák Afrikát

Év elején írtunk arról, hogy a legnagyobb olajcégek rengeteg műanyagot készülnek a világra szabadítani: iparági előrejelzések szerint olajipar legnagyobb szereplői, így az ExxonMobil, a Shell és a Saudi Aramco mind növelni akarják a műanyaggyártásuk mértékét az elkövetkező években.

Ezeknél a vállalatoknál ugyanis arra számítanak, hogy a klímaváltozás miatt meghozott intézkedések miatt csökkenni fog a világban a fosszilis energiahordózók iránti kereslet, és ezért új piacok felé akarnak nyitni. A kőolaj-felhasználásnak mintegy 14 százalékát teszik ki a petrolkémiai anyagok, azaz többek között a műanyagoknak az előállítása, és az előrejelzések szerint 2020 és 2050 között a kőolaj iránti kereslet növekedésének mintegy feléért felel majd ez az ágazat. A Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint is a műanyaggyártás mértéke a duplájára nőhet a következő 20 évben.

Az év eleje óta a folyamatok csak gyorsultak: a járvány miatt meredeken zuhant be az olajipar nyereségessége, a termelők pedig villámgyorsan kezdtek el új felhasználási lehetőségeket keresni a nyersanyagaiknak. A műanyaggyártás felpörgetése sem sima ügy: egyrészt a járvány miatt eleve leesett a műanyag világpiaci ára, másrészt a világ számos országa kezdte el korlátozni a műanyagok importját és gyártását, mivel kezd elege lenni a sok szemétből. Ráadásul egyre több ország közli azt is, hogy nem hajlandó befogadni többé a világ többi részének műanyag szemetét.

Erre a problémás helyzetre az olaj- és vegyipar legnagyobb szereplői Afrikában látták meg a kiutat: a New York Times által megismert dokumentumok szerint a világ legnagyobb vegyipari szereplőit és fosszilis energiahordozókat kitermelő vállalatait összefogó iparági csoport keményen lobbizik azért az Egyesült Államokban, hogy az USA és Kenya között tervezett szabadkereskedelmi egyezménybe kerüljön bele az is, hogy az afrikai ország jelentősen enyhítsen a jelenlegi műanyagellenes korlátozásain. Emellett Kenyának azt is vállalnia kéne, hogy továbbra is venne át műanyaghulladékot más országoktól, annak ellenére, hogy a kenyai kormány e gyakorlat korlátozását jelentette be korábban.

A lap újságírói megszereztek egy levelet, amelyet a többi között az Exxon, a Chevron, a Shell és a Dow képviselőit is magában foglaló Amerikai Vegyipari Tanács nevű szervezet nemzetközi kereskedelemért felelős igazgatója, Ed Brzytwa írt április 28-án az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatalához, és amelyben az áll, hogy ők eleve olyan központként tekintenek Kenyára, ahonnan az amerikai vegyipari termékeket és műanyagot más afrikai piacokra is továbbvihetik a szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően.

A két ország között egy ideje zajlanak már a tárgyalások, és az afrikai ország elnöke, Uhuru Kenyatta korábban világossá tette, hogy mindenképp szeretne megállapodásra jutni. Ugyanakkor a háttérben zajló lobbitevékenységekről szóló bizonyítékok megrémítették a környezetvédő szervezeteket: Kenyában alkották meg a világ egyik legszigorúbb műanyagellenes törvényét 2017-ben, amikor gyakorlatilag teljesen betiltották a nejlonzacskók használatát. A kormány pedig tavaly csatlakozott ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, amely kimondja, hogy nem fogadnak be többé import műanyagszemetet.

A kenyai környezetvédő szervezet, a Centre for Environmental Justice and Development igazgatója, Griffins Ochieng sokkolónak nevezte a vegyipari szereplők lobbijavaslatát, amely szerinte elkerülhetetlenül még több műanyaghoz és műanyagszeméthez vezetne az országban.

Az elmúlt években világszerte voltak kísérletek annak megakadályozására vagy legalább nehezítésére, hogy a világ fejlett országaiban megtermelt műanyagszemetet aztán a világ szegényebb régióiba szállítsák át. A világ szemétfrontján nagy változást a 2018-as év hozott, amikor Kína jelentősen limitálta, hogy mennyi műanyagszemetet hajlandó befogadni, ezután nagyon megélénkült az Afrikába irányuló import. Tavaly pedig több mint 180 ország támogatta az egyezményt, ami korlátozza a műanyag szemét terítését, de az Egyesült Államok nem volt köztük.

És mint a New York Times írja, az USA csak 2019-ben 450 ezer tonnányi műanyagszemetet hajóztatott el összesen 96 országba, köztük Kenyába is. Ugyan a hivatalos indoklás szerint azért, hogy újrahasznosítsák ezeket, de lehet tudni, hogy ennek a szemétnek egy jelentős része már nem nagyon újrahasznosítható, és inkább folyókban, illetve az óceánokban köt ki a rakomány.

A lap információi szerint a kereskedelmi tárgyalások még a korai szakaszban vannak, és egyelőre azt sem tudni, hogy bekerültek-e az amerikai fél elvárásai közé a vegyipari szereplők által megfogalmazott szempontok, de a New York Times cikke szerint történelmi példákból tudható, hogy ennek az iparágnak nagy ráhatása van a kereskedelmi egyezményekre, és korábban a lobbistáiknak sikerült már hasonló egyezségeket keresztülvinniük: 2018-ban például a Kanadával és Mexikóval kötött megállapodások keretében a vegyipari cégek és rovarirtógyártók elérték, hogy ezekben az országokban a kormányok nehezebben szabályozhassák-e területeket. (Ugyanebben a tárgyalási fordulóban az amerikai élelmiszerlobbi azt is el akarta érni, hogy a két országban ne lehessen a gyorséttermek ételeinek dobozán figyelmeztetni az embereket az egészségügyi kockázatokra, de ebből végül nem lett semmi, mert kiderült a szándék, és komoly felháborodás fogadta.)

A kenyai javaslatok miatt amerikai környezetvédők is aggódnak, hiszen a megállapodásban foglaltakat mindkét országban lehetne alkalmazni, és emiatt a zöld szervezetek attól tartanak, hogy az USA-ban is nehezebb lenne szabályozni a műanyagipart. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala nem reagált a New York Times megkeresésére, ahogy a kenyai kereskedelmi minisztérium sem. A javaslatot beterjesztő Amerikai Vegyipari Tanács szóvivője, Ryan Baldwin azt közölte a lappal, hogy a tervük a műanyaghulladék elleni globális fellépés eszköze lehetne, hiszen globális szinten van szükség a szemét összegyűjtését, feldolgozását és újrahasznosítását segítő infrastruktúra, főleg az olyan fejlődő országokban, mint Kenya.

A lap által megismert dokumentumokból az is kiderül, hogy az amerikai vegyipari érdekcsoportok keményen lobbiztak már tavaly is, amikor Kenya aláírta azt a nemzetközi egyezményt, amely a műanyaghulladék behozatalának tilalmáról szól. A vonatkozó leveleket és iratokat az Unearthed nevű londoni környezetvédő szervezet kérte ki az amerikai kormánytól, és ebből az derül ki, hogy erőteljes összefonódások van az amerikai kereskedelmi delegációk, a kormánytisztviselők és az iparági szereplők között.

Egy kenyai környezetvédő szervezet, a Kisiwani Conservation Network alapítója, Daniel Maina amiatt is aggódik, mert a koronavírus nagyon megviselte az ország gazdaságát, és ezért szerinte a kormánya könnyebben fog belemenni bármilyen feltételbe, csak azért, hogy megszülethessen a kereskedelmi megállapodás, amitől az export fellendülését várják.