Központilag irányított kínai egyetem nyithat kampuszt Budapesten
2019 december 16., 07:44
A Kínai Kommunista Párt hűséges káderképzője tart Budapestre, vagy egy nyugatos elitegyetem?
A sanghaji Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedése egyelőre csak terv, és bár a kormány már elköteleződött mellette, a megvalósulásáig még évek vannak hátra. A Fudan a vezető kínai egyetemek egyike, a Kínai Kommunista Párt melletti elkötelezettségén pedig kedden épp Karácsony Gergely élcelődött.
De mi is van pontosan a Fudan chartájában, azaz alapokiratában, hogyan kell értelmezni, és mennyire szabad komolyan venni az ott leírtakat?
A dokumentumnak már a preambuluma elég idegborzoló, főleg ha az ember emlékszik a kommunista pártállam bénító szövegeire a saját ideológiája és hatalmi berendezkedése megkérdőjelezhetetlenségéről. Szó szerint olyanok állnak benne, mint hogy az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a Fudan (a nép mellett) a KKP-t szolgálja.
A charta kinyilvánítja, hogy az egyetem fő döntéshozó szerve a pártbizottság, mely irányítja
- a pártkáderek kiválasztását, képzését, értékelését és ellenőrzését;
- az egyetemen zajló ideológiai és politikai munkát;
- a tanárok és a diákok felvértezését a szocializmusnak a Kína elnöke, Hszi Csin-ping fémjelezte új kínai karakterével;
- a pártfegyelem szigorú érvényesítést;
- az egyetemi szakszervezetet, a kínai KISZ-t (Kommunista Ifjúsági Liga), a nőszervezetet, a diákuniót és az összes többi szervezet vezetését, és ezek egységfrontba tömörítését.
Ezek a szavak a chartában szerepelnek. Mindez magyarul kicsit parodisztikusan hangzik, aminek nyilvánvalóan nem csak hatalmi-ideológiai, hanem történelmi, kulturális és nyelvi okai is vannak (a kínai szövegeket a Google elég érthetően fordítja angolra, de a fontosabb részleteket kínaiul tudó, az országot jól ismerő segítővel is csekkoltattuk).
A charta első harmada tehát lényegében arról szól, hogy a párt miként tartja ellenőrzése alatt az egyetemet. Ezt követi a vezetőség és a különböző bizottságok feladatkörének leírása. Érdekesség, hogy a Fudanon külön bizottságot hoztak létre a tankönyvkiadás felügyeletére, melynek munkáját szintén a pártbizottság ellenőrzi.
A 36-os cikk részletezi a Fudan oktatóinak és dolgozóinak kötelességeit. A fentiek jegyében nem meglepő, hogy mi az első és ezért vélhetően legfontosabb kötelességük:
kövessék a párt oktatási célkitűzéseit, tanulmányozzák és juttassák érvényre Kína oktatáspolitikáját, legyenek erkölcsösek, és tartsák szem előtt a szocialista alapértékeket.
A szocialista alapértékek tisztelete természetesen a diákoknak is az első számú kötelességük.
Ha magyar oktatók szeretnének a Fudanon tanítani, a kínai jogszabályokat is be kell tartaniuk, Kína-barát magatartást kell tanúsítaniuk, tiszteletben tartva a kínai erkölcsöket, a társadalmi érintkezés ottani szabályait. Pontosan ugyanez vonatkozik a Fudanra tartó magyar diákokra is.
Igazságtalan lenne nem megemlíteni, hogy a 20-as cikkben egy hosszabb mondat részeként szerepel, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a "tudomány szabadságát". A kínai kifejezés azonban eszerint az értelmezés szerint nem terjed ki a párt által betiltott tudományos területekre.
Azt, hogy a Fudan alapdokumentuma nem egy maói időkből hátramaradt ásatag szöveg, amit csak azért nem cseréltek még le valami kevésbé doktriner, szalonképesebb verzióra, mert az utolsó ember is meghalt, aki emlékezne rá, jól jelzi, hogy központi utasításra kevesebb mint másfél éve, 2019 decemberében írták át jelentősen, két másik vezető egyetemével együtt. Akkor a diákok még tüntettek is Sanghajban, amiért a Fudan alapokiratában a gondolatszabadság helyett hirtelen a KKP iránti hűség lett a vezérmotívum.
A Qubit márciusi cikkében több magyar Kína-szakértő is nyilatkozott a Fudan várható szerepéről. Nagyjából az a konszenzus rajzolódott ki, hogy a magyar mércével óriási és tőkeerős kínai egyetem budapesti színre lépése jelentősen megbolygathatja a magyar felsőoktatás erőviszonyait. Ugyanakkor a hallgatóknak a charta átírása ellenére sem kell kommunista indoktrinációra számítaniuk, mert a képzéseivel a nagy nyugati egyetemekkel versengő Fudan számára ez versenyhátrányt jelentene.
A cikk szerint Peking és a Fudan számára a budapesti kampusz létrehozása főleg az európai uniós oktatási piacra való belépés és a kínai felsőoktatás presztízsének növelése miatt fontos, amihez kedvező feltételeket teremt az Orbán-kormány különutas, keletre kacsingató külpolitikája.
Beszéltünk több más, korábban Kínában tanult magyarral is. Van, aki úgy véli, hogy a Fudan európai terjeszkedése azt is szolgálja, hogy Peking hatékonyabban jelenítse meg az álláspontját olyan ügyekben, mint az emberi jogok kínai helyzete, Tibet, Hongkong és Tajvan függetlensége, a hszincsiangi ujgur átnevelő- és kényszermunkatáborok megítélése, vagy a '89-es Tienanmen téri vérengzés. Többen lehetséges célnak nevezték, hogy a kínai vezetés a nyugati közvéleményben róla kialakult kedvezőtlen képet ne csak a sajtóban, de az akadémiai diskurzus szintjén is megkísérelje relativizálni, mostani példákkal élve például az amerikai feketék elleni rendőri erőszak vagy a kisebbségi választók diszkriminációjának témáival.
Egy másik forrásunk a Fudan terjeszkedésével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy milyen bírálatok érték a kínai állami Konfuciusz Intézetek hálózatát, például amiért nyomást gyakoroltak az őket befogadó ausztrál egyetemekre, hogy azok elhallgattassák a kínai vezetést bíráló hangokat. Szerinte Magyarországon termékeny táptalajra találhatnak az ilyen törekvések, mivel az elmúlt években egyes állami finanszírozású intézményekben már elkezdett gyökeret verni egy olyan kritikátlan szemlélet Kínával kapcsolatban, amelynek az öncenzúra az alapja.
A melbourne-i Swinburne egyetem Kína-kutatója, John Fitzgerald a charta átalakítására reagálva 2020 januárjában arról írt, hogy a nyugati egyetemeknek válaszul ki kell állniuk a saját alapértékeik, például az intézményi függetlenség és a tanszabadság mellett. Fitzgerald szerint a 80-as évek kínai reformprogramja, ami szabadabb gondolkodást és függetlenedő egyetemeket ígért, Hszi 2013-as hatalomra jutásának idejére már lenullázódott, és az azóta mindinkább Maót idéző oktatáspolitika csak a kegyelemdöfést adta meg a gondolatszabadságra való utalás törlésével.
Hogy ez nem nettó Kína-ellenes paranoia, azt a kínai kormány (Államtanács) 2015-ös állásfoglalása jelzi. A dokumentum arról szól, hogy az egyetemeken miként kell erősíteni a propagandát és az ideológiai munkát. Eszerint az ideológiai munka fő "csatatere" a felsőoktatás, melynek fontos feladata a marxizmus tanulmányozása, kutatása és terjesztése, valamint a szocialista alapértékek továbbvitele.
Ezt láthatóan a Fudanon is komolyan veszik. Épp tavaly indítottak elméleti marxizmus alapképzést, és külön weboldalon ünneplik a KKP megalapításának idei centenáriumát.
Hogy a budapesti Fudanon mekkora szabadságot élveznek majd az oktatók és a hallgatók, arra a kínai oktatási minisztérium által 2016 tavaszán bevezetett egyetemi oktatói teljesítményértékelő rendszer alapján is lehet következtetni. Ez azt is méri, hogy a tanárok és a tanszékek mennyire aktívan vesznek részt a Kínai Kommunista Párt küzdelmében a "kártékony tanok" ellen. A tárca előírása szerint például eleve csak az taníthat egyetemen, aki követi a Párt irányvonalát, a kártékony tanok és kifejezések törvénytelen terjesztése pedig súlyos következményekkel jár.
Hogy melyek ezek a tanok, arról maga a KKP adott ki iránymutatást 2013-ban: hét társadalomtudományi témát tiltottak ki teljes egészében az egyetemekről, a kutatásokból és a tanulmányokból.
Feketelistára került egyebek mellett az alkotmányos demokrácia, a civil társadalom, a sajtószabadság, a KKP bírálata, a kínai szocializmus nehézségei és az emberi jogok területe.Ha pedig valaki azt gondolná, hogy a kínai felsőoktatás marxista doktrínája csak a társadalomtudományokra vonatkozik, a magyar kormány szívének kedves műszaki és természettudományokra nem, arra nem más, mint maga Hszi Csin-ping cáfol rá. Kína erős embere 2016 decemberében arról tartott nagy visszhangot kiváltó beszédet, hogy az egyetemi oktatás és oktatásszervezés lényege az ideológiai és a politikai munka, minden tudomány Marx elméletén alapul,
az egyetem dolga pedig ezt a hallgatókba szüntelenül beleverni, hogy mindannyian a szocialista alapértékek rendíthetetlen híveivé váljanak.
Azt tehát a legnagyobb jóindulattal sem lehet állítani, hogy Kína és a Fudan az oktatás és a kutatás szabadságának kiterjesztése felé haladna. A forrásaink azonban ezzel együtt sem gondolják, hogy a budapesti Fudanon a szakmai helyett az ideológiai képzésen lesz a hangsúly.
Arra viszont nem számítanak, hogy a Fudan Pesten idomulni próbál majd az európai, liberálisabb oktatási hagyományhoz. A kínai rendszert bíráló oktatókat Magyarországon nyilván nem fogják elhurcolni, mint ahogy az otthon történik, de a karrierjüknek az ilyesmi itt sem fog jót tenni, és a kampuszon az egyetem igyekszik majd csírájában elfojtani a nyílt vitát Kínáról, a kínai oktatáspolitikáról és a tabutémákról.
Abban pedig minden forrásunk biztos, hogy a Fudan hozza majd magával azt, ami otthon teljesen hétköznapos: a hallgatók és az oktatók körében egymás folyamatos figyelését, és a jelentések gyakori küldözgetését a kínai hivatalos szerveknek.