A járvány alatt sem hagyták magára Dubajt az influenszerek, akik azonban idővel átszokhatnak Szaúd-Arábiába

április 19., hétfő 16:31

Viszonylag rövid idő alatt, gondosan megtervezve épült fel az influenszerek fővárosa, ahol semmi sem régi, és leginkább semmi sem természetes. Ellenben jól mutat Instagramon, és arra késztet másokat, hogy ők is el akarják készíteni ugyanazokat a fotókat, ugyanazokon a helyeken. Például a világ legnagyobb, aranyozott képkerete előtt, amiben ha eltaláljuk a megfelelő szöget, látni a világ legmagasabb épületét, aminek látogatható kilátóteraszának üvegére szintén Instagram-kompatibilis angyalszárnyakat ragasztottak, hogy elé állva el lehessen készíteni a hatmilliomodik ugyanolyan fotót.

Dubaj annyira Instagram-központú, hogy a Guardian szerint bőven előfordul, hogy egyes videózó influenszereket megállít a rendőr is, hogy megnézze, a felvétel, amit készített, elég jó fényben tünteti-e fel a várost. A várost, ami konkrétan a semmiből nőtt ki, és ami mára az egyik legfőbb úticélja az influenszereknek, emiatt pedig azok követőinek is. De nemcsak a más országokból érkezők, hanem a Dubajban élők számára is fontos a közösségi média: az Egyesült Arab Emírségekben a 16 éven felüleik 68 százaléka használja az Instagramot, arányaiban többen, mint az Egyesült Államokban, ahol csak 56 százalék, és jóval többen, mint mondjuk Japánban, ahol a 16 éven felüliek mindössze 39 százaléka instázik.

Nagy, nagyobb, még nagyobb

Az influenszerek Dubajból élnek, Dubaj meg az influenszerekből, pontosabban az általuk (is) generált turizmusból. A város mindent megtesz azért, hogy odacsábítsa a mindennél nagyobb, magasabb, csillogóbb és értelmetlenebb építményeihez azokat, akik pár napnyi szállásért cserébe Instagramon reklámozzák a mindennél nagyobb, magasabb, csillogóbb és értelmetlenebb építményeket, hogy aztán követőik hónapokig spóroljanak arra, hogy ők is eljussanak ezekhez a mindennél nagyobb, magasabb, csillogóbb és értelmetlenebb építményekhez, amik tökéletes háttérként funkcionálnak Instagramon.

Az Emírségekben az influenszerkedést már annyira komolyan veszik, hogy annak, akinek fizetnek a posztjaiért, gyakorlatilag működési engedéllyel kell rendelkeznie. Ha valaki egymaga intézné ezt, annak 15 ezer dirhamot, vagyis több mint egymillió forintot kell ezért fizetnie, de intézheti ezt helyette egy ügynökség is. A Guardian szerint az, hogy egy influenszer esetében mi számít fizettségnek, nincs tisztázva, nem derült még ki, hogy az ingyenszállás annak számít-e, vagy hogy a Dubajban fotózkodó külföldi influenszerekre milyen szabályok vonatkoznak.

Az biztos viszont, hogy Dubaj legfőbb érdeke megtartani a turistáit, ha már az olajból nem tud megélni – egyes adatok szerint 2019-ben a GDP 11,5 százalékát adta a turizmus (a Bloomberg szerint inkább közel a harmadát). Ezt próbálja magasabbra tornászni az idegenforgalmi minisztériumhoz tartozó Visit Dubai, például azzal, hogy ők maguk alkalmaznak közvetlenül influenszereket, így tartva kézben, hogy mi jelenik meg Dubajról az interneten. Köztük van a több mint hárommillió követőjével Taim AlFalasi is, aki a járvány alatt a kormány kérésére népszerűsítette a kézmosást, amiben mondjuk túl sok politikai felhang nincsen, benne van viszont az, hogy nem bízták a véletlenre, hogy mit és milyen formában akarnak látni a közösségi médiában egy olyan helyzetben, amiben nem szabad hibázni.

Mi a közös dr. Zimány Lindában és a NER kedvenc magánrepülőgépében?

Egy 12 perces helikopter-út, egy rövid golfozás, kevés ingyenkaja – ezeket kapta Dubajban a 28 éves Busra Duran cserébe pár fotóért, amit kitett a helyekről Instagramjára a 600 ezer követőjének. Duran a férjével együtt három évvel ezelőtt költözött Dubajba, mert „ott vannak a nagy márkák”. Ehhez képest az ingyenhelikopterezés közben egy 24 fontos PrettyLittleThing-ruhát viselt, igaz, előtte két héttel már gondosan megtervezte, hogy milyen színű körmöt és napszemüveget visel majd mellé. Azt nem árulták el a Guardiannak, hogy ők mennyi pénzt tolnak bele abba, hogy Duran Dubajban influenszerkedhessen, azt sem, hogy ebből mennyi bevételük van, csak annyit mondtak, hogy azért csinálják, hogy ezzel odavonzzák az embereket, amiből szerintük nemcsak ők, de Dubaj is profitál.

Főként most, amikor a világon nem sok olyan hely volt, ahova beengedték nyaralni a külföldieket. Márpedig a turizmus Dubajban a járvány idején sem állt le. Tavaly július óta ugyanúgy be lehet utazni, mint korábban, mindössze egy negatív PCR-teszt kell hozzá, és máris úgy lehet tenni a felhőkarcolók alatt nyitva álló éttermekben, mintha az égvilágon semmi probléma nem lenne a világ többi országában. Emiatt az elmúlt hónapokba ellátogatott Dubajba dr. Zimány Linda, a Cooky néven rádiózó Christian George Szelba, Lotfi Begi és Vasvári Vivien is. Sőt, a NER kedvenc magángépe is járt Dubajban, annak ellenére is, hogy Orbán Viktor kifejezetten arra kérte a milliárdosokat, hogy halasszák el a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációikat.

Az Egyesült Arab Emírségekben egyébként – ahol az oltási sorrendben a turizmusban dolgozók előnyt élveztek – már több mint a lakosság felét beoltották, márciusban pedig a napi új megbetegedések száma már kevesebb mint háromezer volt. Ezek mellett az is csábító lehetett sokaknak, hogy Dubajban sokszor a külföldieket is beoltották. Bár elvileg csak a helyi lakosok kaphattak vakcinát, sok esetben mégis előfordult, hogy más országokból érkezőknek is sikerült soron kívül megkapnia az oltást, amire hazájában még hónapokat kellett volna várnia. Például a kanadai nyugdíjalap igazgatójának, aki miután az Emírségekben megkapta a Pfizert, gyorsan le is mondott.

Az autokrácia, ahol bikiniben iszogatod a koktélt egy kókuszdióból

Nyilván az sem meglepő, hogy az influenszerkedésben az uralkodócsalád is élen jár. A kormányzati intézményeket is felügyelő dubaji koronaherceg, Hamdán bin Mohamed Rásid Ál Maktúm is aktív Instagramon, ahol Fazza néven fut (arabul azt jelenti, segítő), és 11,4 millió követője van. Ugyanazt csinálja, mint minden instaceleb Dubajban, csak látványosan több pénzzel: jógázik, búvárkodik, a gyerekeiről illetve G-Mercikről posztol, néha meg zsiráfokról, a Burdzs Kalifával a háttérben.

Apja, a dubaji sejk, Mohamed bin Rásid Ál Maktúm a testvére 2006-os halála óta kormányzó Dubajban, közben pedig az ország alelnöke is. Neki köszönhető, hogy megépült a Burdzs Kalifa és a világ legnagyobb bevásárlóközpontja, a Dubai Mall, amiket viszont Abu Dhabi uralkodója, Khalifa sejk finanszírozott. Az Instagramról ő sem maradhatott le, a dubaji uralkodócsalád fejének 5,6 millió követője van, de nem is influenszerkedik, mint a fia.

A Dubajba utazástól viszont még az se nagyon tudta eltántorítani a magukat kamerázó influenszereket, hogy 2018-ban kiderült, a sejk 25 gyereke közül az egyik, Latifa bin Mohamed Ál Maktúm, vagyis Latifa hercegnő megpróbált megszökni, azóta pedig apja egy börtönvillában tartja fogva, valójában viszont azt sem tudni, hogy egyáltalán él-e még. De nemcsak Latifát, hanem nővérét, Shamsát is fogva tartják – legalábbis nem jelent meg nyilvánosan – 2000 augusztusa óta, amikor Cambridge-ben az apja emberei elrabolták, miután tovább akart tanulni, de a sejk ezt nem engedte neki.

A BBC az év elején hozott nyilvánosságra egy viszonylag frissnek mondott videót, amin Latifa hercegnő beszél a börtönvillájából. Ezek után pláne több kérdés merülhetett fel sokakban Dubajjal kapcsolatban, amiről az Instagramon keresztül csak azt látjuk, hogy szuper hely lehet, hisz Zimány Linda bikiniben iszogatja a koktélját egy kókuszdióból. Jim Krane, a City of Gold: Dubai and the Dream of Capitalism című könyv szerzője ezzel kapcsolatban a Guardiannak azt mondta, Latifa videója nyilvánvalóan rossz reklám a városnak, ami az imidzsét akarja eladni és ami megpróbálja titkolni, hogy az országuk valójában egy autokrácia.

Az influenszerek ezt azonban egyelőre sikeresen ellensúlyozzák, erre jött rá nemrég Szaúd-Arábia is, ahol szintén influenszerek segítségével próbálják helyrerakni a királyság imázsát, különösen a Hasogdzsi-gyilkosság óta. A Guardian szerint a dubaji infleunszer-iparágban dolgozók aranybányaként tekintenek Szaúd-Arábiára, vagyis bőven előfordulhat, hogy éveken belül Busra Duran vagy dr. Zimány Linda már egy másik arab országból posztol Instagramra, de ezt valószínűleg Dubaj nem fogja hagyni, mert ha az influenszerek cserben hagyják, akkor a város a továbbiakban majd csak abból élhet meg, hogy adóparadicsomként funkcionál.

(Nagy kép: Maszkot viselők szelfiznek a Burdzs Kalifa előtt 2020 márciusában - Fotó: GIUSEPPE CACACE / AFP)