Nincs új a föld alatt: magyar kutatók már 54 éve barlangba küldtek nyolc embert, azt vizsgálva, hogyan viselik a bezártságot

1967. február 12-én nyolc önkéntes vonult a Szemlő-hegyi-barlang mélyére, hogy 30 napon át a külvilágtól elzárva éljenek. A Népszava korabeli cikke szerint volt köztük főépítésvezető, diák, testnevelő tanár, villanyszerelő, üvegtechnikus, tévériporter, postai távirász és tisztviselőnő is. Odalent 8-10 fok és magas páratartalom nehezítette az életet. 

„Egy telefonvonal kivételével elzárva a külvilágtól azt kutatjuk és azt vizsgálják rajtunk is, hogyan reagál az ember szervezete, életritmusa és idegrendszere a hosszú barlangi tartózkodás alatt” - nyilatkozta az expedíció vezetője.

Vagyis ugyanazokra a kérdésekre keresték a választ, mint a francia kutatók, akik az elmúlt negyven napban hasonló kísérletet végeztek tizenöt önkéntes részvételével.

Az 54 évvel ezelőtti magyarországi kísérlet alanyait egy hónap alatt nyolcszor vizsgálták orvosok, étkezésüket pedig az Országos Élelmezéstudományi Intézet felügyelte. Konzerv töltött káposztát, marhapörköltet és halászlét ettek ebédre, de vittek magukkal gyümölcskonzerveket is. 

A Szemlő-hegyi-barlang 2015-benFotó: Wikipedia

Ahogy a francia önkéntesek, ők sem kaptak órát - mobiltelefon nyilván szóba sem jöhetett -, így fogalmuk sem volt, mikor van éjszaka és nappal. Tilos volt az alkohol, az altató és a doppingszerek is. 

Amellett, hogy naplót vezettek gondolataikról, napi nyolc órában dolgozniuk is kellett: folytatták a Szemlőhegyi-barlang nem ismert részeinek kutatását. Az Esti Hírlap február 18-i cikkéből további részleteket is megtudhattak az olvasók a barlangi életről. Pálma márkájú felfújható gumisátrakat és Pamir csehszlovák sátrakat állítottak fel. Tetőponyvákat szereltek fel a csöpögő víz ellen, konyhát rendeztek be, és pallókkal fedték be az egyenetlen talajt. Időérzékük néhány nap alatt megromlott, pár órát tévedtek a valósághoz képest. 

Március 12-én Bokodi Béla riporter és Eggenhofer Péter üvegtechnikus távozhattak elsőként a barlangból, a többiek párosával érkeztek utánuk a következő napokban. Az Esti Hírlap beszámolója szerint hosszú szakállal, napszemüveggel érkeztek a felszínre, egy pillanatra meg is szédültek a friss levegőtől. Bokodi később könyvet is írt „30 nap a föld alatt” címmel. 

A franciaországi kutatás résztvevői a szabadulás napjánFotó: FRED SCHEIBER/AFP

Az elsőként szabadult résztvevőkről hamarosan kiderült, hogy négy nappal kevesebbet aludtak odalent a kelleténél, és az időérzékük is tovább romlott: hétfő helyett azt hitték, szombat van. 

Az archív cikkeket az Arcanum adatbázisában értük el. A szemlőhegyi kutatásra N. Kósa Judit hívta fel a figyelmünket. Köszönjük! 

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.

Kapcsolódó