Úgy tudjuk, hogy csütörtök délelőtt Navracsics Tibor a magyar kormány nevében Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottság képviselőivel, az EU-s újjáépítési csomag magyar egyetemekre fordítható keretéről.

A találkozóra azért lehetett szükség, mert az Európai Bizottságnak fenntartásai vannak a magyar pénzköltési tervekkel, és a két politikus megkísérelte tisztázni a helyzetet. Úgy tudjuk, hogy az ügyben további egyeztetések várhatók - ez arra utal, hogy a vitatott kérdéseket nem sikerült maradéktalanul tisztázni. Elvben péntekig kellene a tagállamoknak leadniuk a pénzköltési terveiket a Bizottságnak, de a határidő csak iránymutatás, lehet késni is. Az újabb egyeztetési kör kitűzése alapján arra lehet számítani, hogy a magyar tervet inkább csak májusban sikerül leadni.

Kevesebbet markolna a kormány

Az angolul RRF-nek, magyarul HEE-nek (Helyreállítási és Ellenállási Eszköz) nevezett pénzügyi csomagból 2021 és 23 között kérhetnek pénzt a tagállamok, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Magyarországnak összesen 5800 milliárd forint járna a csomagból, de múlt pénteken Orbán Viktor Brüsszelben váratlanul közölte Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel, hogy a kormány a keretnek csak arra a részére tartana igény egyelőre, amit később nem kell visszaadni. Úgyhogy a magyar kormánynak gyorsan át kell írnia a hónapok óta készülő tervet, és 2500 milliárd forintnyira szűkítenie benne a keretet.

A tervet az Európai Bizottság két hónapig vizsgálja majd, és ha a magyar fejlesztési programok megfelelnek a tagállamok által tavaly meghatározott céloknak, akkor támogatásra érdemesnek minősíti. A végső szót a terv jóváhagyásáról a tagállamok pénzügyminiszterei mondják majd ki, alapvetően a bizottsági értékelésből kiindulva.

A magyar kormány azt állítja, hogy azért kéri csak a csomag 43 százalékának megfelelő összeget, mert nem akarja az államadósságot növelni egy újabb hitellel. A hozzánk eljutott információk szerint az is számíthatott, hogy az eddig nyilvánosságra hozott tervek nem feleltek meg eléggé az EU-s kritériumoknak, és a kormány abban bízik, hogy a leginkább vitatott tételek lehúzásával legalább a vissza nem térítendő támogatásokat sikerül további viták nélkül, minél hamarabb felvenni.

Mentené a kormány az egyetemi keret egy részét

A vitatott tételek között szerepelt az egyetemek fejlesztésére szánt mintegy 1100 milliárd forint (ez a terv még abból indult ki, hogy 5800 milliárdot lehet szétosztani, azóta kiderült, hogy egyelőre csak 2500-at).

Szakértők szerint két gondja lehetett az Európai Bizottságnak a tervvel:

• A csomagot a kiírások szerint közoktatásra lehetne inkább fordítani, vagyis általános- és középiskolák fejlesztésére, ehhez képest a magyar tervben sokkal több menne egyetemekre.
• Éppen most privatizálta Magyarország az egyetemek nagy részét, és a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy az alapítványi fenntartásba került intézményeknél megfelelő kezekbe kerül a pénz, illetve ellenőrizni lehet majd, hogy mire költik el.

A magyar kormány kész lenne ezt az egyetemfejlesztési csomagot meghúzni, hogy más célokra (vasúti felújítások, orvosok fizetése, kórházépítés) könnyen behúzhassa a maradékot.

Ám közben a kormány próbálna megmenteni minél többet az egyetemi tervekből is, hiszen jórészt erre a pénzre számítottak, amikor többlettámogatást ígérve győzködték az egyetemek vezetését, hogy fogadják el az alapítványi átalakítást. Csurgó Dénes részletes cikkéből kiderül, hogy az alapítványi átalakítás nem úgy megy, mint ahogy ezt a kormány a folyamat elején ígérte, és többek között az sem látszik, hogy a friss források honnan érkeznének számos intézményhez.

Éppen ezért utazott ki Navracsics Brüsszelbe, hogy személyesen győzzék meg a Bizottság illetékeseit, hogy adjanak akkor is pénzt az egyetemekre, ha azok már nem a magyar állam tulajdonai.

Navracsics Tibornak egyrészt jó a helyismerete Brüsszelben, hiszen 2014-19-ben ő volt a magyar biztos, és az oktatási ügyek tartoztak többek között hozzá, ráadásul a veszprémi Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát is ő vezeti.

FRISS: Cikkünk korábbi változatában azt írtuk, hogy Stumpf István, az egyetemi átalakításárt felelős kormánybiztos is tárgyalt Brüsszelben. A titkárságán közölték, hogy nem volt ott. Korábban kérdeztük az RRF összeállításáért felelős Miniszterelnökséget is az útról, de ott nem kommentálták a látogatásról szóló információnkat, és nem válaszoltak az úttal kapcsolatos kérdéseinkre.