Orbán Viktor péntek reggeli rádióműsorában szóba került, hogy az ellenzék az Alkotmánybíróságtól kéri annak a kedden megszavazott törvénynek a megsemmisítését, ami alapján most az állam több mint 10 egyetemet, jelentős ingatlanokat és részvénycsomagokat adjon alapítványi tulajdonba.

Orbán szerint az ellenzék azért támadja az átalakítást, mert „a baloldal ugye egy internacionalista képződmény Magyarországon, az egyetemek pedig nemzeti intézmények”. Ő a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, öntudat, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményeseinek tartja az egyetemeket. Ezért az átalakításnak az is a célja, hogy ne váljanak valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményekké. Ki is mondta, hogy a kuratóriumi tagok kinevezésénél szempont, kinek, milyen a világnézete:

„És értelemszerűen amikor majd ezeket az alapítványokat fölállítjuk, és fölkérjük a kurátorokat, akkor olyan embereket fogunk majd oda felkérni - ez Palkovics miniszter úrnak a tisztje -, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel.

És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember, mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el.

Tehát nagyon helyes és jó, hogy éppen most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében.”

Ez meg is látszik azon a listán, amit az egyik kormányközeli lap tett közzé. Ez alapján a 11-ből csak 4 egyetem rektora kerülhet be az újabb kuratóriumokba, de legalább egy miniszter államtitkár vagy kormánybiztos szinte mindenhova jutott.

Pedig hétfőn, a szavazás előtti részletes vitájában Schanda Tamás, az ITM miniszterhelyettese még arról győzködte az ellenzéki képviselőket, hogy „olyan emberek kerülnek be a kuratóriumba, akik a helyi gazdaságnak, az akadémiai szférának és a közéletnek meghatározó tagjai, nem pártpolitikai szempontok dominálnak”. Másnap egyébként magénak Schandának a neve is felbukkant a Nyíregyházi Egyetem lehetséges kuratóriumi tagjai között.

A miniszterelnök egyébként rendkívül rugalmatlannak tartotta az eddigi felsőoktatási rendszert. És mivel a világ legjobb egyetemei nem állami, hanem alapítványi formában működnek, ezért a kormány is arra jutott, hogy alapítványi formára alakítja át a magyar egyetemeket. Azért elismerte, hogy külföldön ez szervesebben alakult ki, „hosszú évtizedek alatt, van, ahol ez évszázadok alatt jött létre, Magyarországon meg mindent a kommunisták leállamosítottak”. Úgy gondolja, hogy ha a kommunisták nem tették volna be a lábukat Magyarországra, akkor az egyetemek is jobb állapotban lennének. De az alapítványi rendszernek köszönhetően hosszú távon stabilan, kiszámíthatóan működhetnek majd, „még a kormányok sem fogják tudni rángatni ezeket az egyetemeket, sokkal szabadabbak lesznek, nagyobb lesz az autonómiájuk”.

Ahogy arról részletesen írtunk, kezdetben az egyetemek is támogatták volna egy rugalmasabb működési modell kialakítását, de valami egészen mást kaptak, mint amiről évekig tárgyaltak a kormánnyal.

Alig egy év alatt a magyar felsőoktatás nagy része állami fenntartásúból politikai ellenőrzés alatt tartott magánintézménnyé vált. Az alapítványi fenntartásba került egyetemek nagy része továbbra is állami finanszírozásból működik majd, az élükre kinevezett kuratóriumok azonban gyakorlatilag teljhatalmat kapnak az intézmény irányításában. Ezek a kuratóriumok fogadják el az egyetem költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervét, de a rektor kinevezésébe is komolyabban beleszólhatnak. A keddi szavazás után már csak öt darab állami egyetem maradt Magyarországon: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.