Kivennék a következő kormányok kezéből a paksi bővítés ellenőrzését
2021 május 12., 16:29
Később, de sűrűbben kell törleszteni a paksi hitelt
Kedd este Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek az új paksi blokkokra felvett orosz állami hitel módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A magyar kormány már évek óta igyekszik változtatni az eredeti feltételeken, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a beruházás igen jelentős csúszásban van. Amikor a magyar kormány 2014 januárjában bejelentette, hogy orosz állami hitelből az orosz állami Roszatommal két új blokkot építtet Paksra, akkor az volt az ígéret, hogy 2023-ban az első blokk már áramot termel majd. A hitelszerződést pedig úgy kötötték, hogy a magyaroknak a két blokk üzembe helyezése után, de legkésőbb 2026-ban kell elkezdeniük a törlesztést. Azaz az volt a hivatalosan is deklarált terv, hogy 2026-ban már mindkét új blokk működik.
2016 végétől 2020 közepéig az oroszokra kellett várni
Ehhez képest még el sem kezdődtek a munkálatok, egyelőre ott tartunk, hogy az OAH (Országos Atomenergia Hivatal) vizsgálja a Roszatom terveit. 2023-ra biztosan nem lesz készen egyetlen új atomerőművi blokk sem Pakson, de még ahhoz is elképesztően feszes munka kellene, hogy 2026-ra bármit át lehessen adni.
A késés egyik oka az volt, hogy az Európai Bizottság több elemében is vizsgálta a beruházás terveit, de 2016 novemberében az utolsó eljárás is lezárult. A következő években már a kivitelező Roszatomra kellett várni, hogy leadja az új blokkok terveit.
Hasonló típusú erőműveket szállítana a Roszatom Finnországnak is, és ott se sikerült időben leadni a terveket.
Mindezek alapján arra lehetett következtetni, hogy a 2014 elején megrendelt erőművek még papíron sem léteztek akkoriban, a VVER-1200-as típusnak bőven nem volt 2020 előtt EU-kompatibilis változata (Fehéroroszországban és Oroszországban közben épültek ilyen típusú erőművel, de az EU-s szabványok különböznek az ottaniaktól.)
Végül tavaly nyár közepén kapta meg az OAH a terveket, az engedélyezés jelenleg is tart, és elvben novemberig kellene végezni a munkával, amennyiben nem kér hiánypótlást a hatóság.
Később, de gyorsabban
A hitelkonstrukció átszabásáról szóló, kedden benyújtott törvény arról árulkodik, hogy nem tudott a magyar kormány túl sok könnyítést elérni az oroszoknál, annak ellenére sem, hogy 2016 novemberétől 2020 júliusáig miattuk nem haladt a beruházás.
Az új megállapodás alapján nem 2026-ban, hanem csak 2031. március 15-én kell mindenképpen elkezdeni a törlesztést. Így elvben lehetséges marad, hogy a kormány az új blokk(ok) által termelt áramból fizessen. (Főleg persze, ha sikerül ehhez megfelelő áron eladni az áramot, mert az Európai Bizottság 2016-os engedélye alapján piaci alapon, áramtőzsdén kell értékesíteni majd, vagyis versenyeznie kell a megújulókkal is.)
Azonban hiába járultak hozzá az oroszok ahhoz, hogy később kezdődjön a törlesztés, a futamidő 21 évről 16 évre csökkent.
A 30-as és 40-es évek magyar költségvetéseit tehát sokkal jobban megterheli majd a törlesztés, mint várható volt, hiszen egy évre magasabb törlesztőrészlet jut majd, mint ahogy arra eddig számítani lehetett. Ez a megoldás mindenképpen az orosz félnek kedvez.
Egy másik fontos változás, hogy a tartozás nagyobb részét kell magasabb kamattal fizetni.
Eddig úgy volt, hogy az első 7 évben kell 25 százalékot törleszteni, évi 4,5 százalékos kamattal, a következő 7 évben 35 százalékot 4,8 százalékos kamattal, míg az utolsó 7 évre jutott 40 százalék 4,95 százalékos kamatra.
Az új megállapodás szerint az első 2 évben 10 százaléknyit kell törleszteni 4,5 százalékos kamattal, 2039-ig 40 százalékot törleszteni 4,8 százalékos kamattal és az utolsó 7 évben 50 százalékot kell visszafizetni 4,95 százalékos kamattal. Vagyis a magasabb kamatozású időszakokban többet kell majd fizetni, mint az eddigi tervek szerint.
A szerződés módosításával nem csökkentek a kamatok sem, holott 2014-hez képest jelentősen olcsóbbá váltak a hitelek a világban, és sokat javult Magyarország iránt a bizalom is. Tavaly a magyar állam képes volt 30 éves futamidőre 1,66 százalékos kamatozású eurókötvényt eladni. Az orosz hitelt szintén euróban veszi fel Magyarország, jórészt 4,5 százalék feletti kamattal.
További problémát jelenthet, hogy az új hitelszerződés sem véd az építkezés esetleges csúszásától, megint van egy határidő, amitől kezdve akkor is törleszteni kell, ha még nincsenek készen az új blokkok.
A magyar költségvetést nem csupán a hitel törlesztése terheli majd meg a beruházás miatt, hiszen a hitel csak a költségek 80 százalékát fedezi. Az építkezés ötödét menet közben a magyar államnak kell majd finanszíroznia.
Az engedélyezést intéző hatóságnál komoly változások történnek
Nem sokkal azután, hogy az orosz és a magyar kormány megállapodott a hitelkonstrukció átalakításáról, lemondott a terveket vizsgáló OAH vezetője, de nem árulta el, hogy miért. (Az új konstrukcióról már április 27-én beszámolt az orosz kormány, ez a RIA Novosztyi tudósítása alapján jutott el a magyar sajtóhoz. A módosításról szóló jegyzőkönyvet azonban csak május 7-én írták alá Budapesten és Moszkvában, de az abban szereplő feltételek megegyeznek az áprilisi orosz híradásban szereplőkkel. Fichtinger Gyulának, az OAH vezetőjének lemondásáról 28-án adott hírt a Magyar Közlöny.)
Kedd este, a hitelmódosításról szóló törvény benyújtásával párhuzamosan a kormány benyújtott egy olyan törvénytervezetet is, ami alapján teljesen átszervezik az OAH-t 2022-től.
Hogy a lemondás és az OAH átalakítása hogyan függ össze az új paksi blokkok engedélyezésével, azt legfeljebb találgatni lehet. Mivel az új blokkok engedélyeinek kiadása az OAH történetének legfontosabb és legnagyobb munkája, meglepő lenne, ha e fejlemények függetlenek lennének az engedélyezéstől.
Az bizonyos, hogy a lemondott elnök korábban arra panaszkodott, hogy nagyon kifeszített a munka, mert kevés a szakemberük, és a korábbi terveknél csak szerényebben lehetett bővíteni a stábot.
Az OAH-ról szóló új törvény úgy átalakítja a hivatal finanszírozását, hogy a hivatal a saját bevételeiből éljen. Egyes szakértők szerint ezzel az OAH anyagilag érdekeltté válik, hogy 2022-ig kiadja az új blokkok engedélyét.