Kivennék a következő kormányok kezéből a paksi bővítés ellenőrzését

május 12., szerda 16:29

Teljesen átalakítaná a paksi bővítés felügyeletét az a módosítócsomag, amit kedd éjjel nyújtott be a kormány a parlamentnek. A javaslat lényege, hogy az Országos Atomenergia Hivatal 2022-től kikerülne a kormány közvetlen ellenőrzése alól, és önálló szabályozó szervként működne tovább. Az atomenergiáról szóló törvényből például eltűnne az a mondat is, hogy „az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a Kormány feladata”.

Az új hivatal elnökét a miniszterelnök kilenc évre nevezi ki, és egy alkalommal újraválasztható. Az elnök kiválasztásánál nem kell pályázatot kiírni, a kiválasztásnál Orbán Viktornak egyedül azt kellene figyelembe vennie, hogy legyen felsőfokú végzettsége, legalább három év tapasztalata az atomenergia alkalmazásában és vezetői gyakorlata a közigazgatásban. Viszont a kinevezés után a miniszterelnök már nem válthatja le a hivatal elnökét.

Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezésért felelős tárca nélküli miniszter és Péterffy Attila pécsi polgármester. Fotó: Sóki Tamás/MTI/MTVA

Az Országos Atomenergia Hivatal a paksi bővítés egyik (nem egyetlen, de talán legfontosabb) engedélyező hatósága, ami miatt már konfliktusba is került a beruházást sürgető kormánnyal. A Direkt36 írt arról, hogy az orosz Roszatom már azelőtt meg akarta kezdeni a földmunkákat, hogy a magyar hivatal alaposan megvizsgálta volna a terveket és kiadta volna a létesítési engedélyt. Ezt a tervet Süli János atomminiszter támogatta, hogy így még a minisztersége alatt megtörténjen legalább az első kapavágás, de Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, Fichtinger Gyula kockázatosnak tartotta.

A lazítást a kormány végül ki tudta járni az EU-nál, az oroszok mégsem kértek engedélyt a gödörásásra. Aztán Fichtinger április végén váratlanul lemondott, a helyére azóta sem neveztek ki új vezetőt, és most ezzel a törvényjavaslattal az egész hivatalt átszerveznék. A lemondását azóta sem indokolta senki, hiába kérdeztük a hivatalnál vagy a volt főigazgatónál.

Szinte ezzel egy időben derült ki, hogy később kell megkezdeni az atomerőmű építésére kapott orosz hitel törlesztését, mert már az oroszok sem bíznak abban, hogy belátható időn belül elkészül. A paksi bővítés tényleg hatalmas csúszásban van az eredeti tervekhez képest: 2014-ben a kormány még azt ígérte, hogy 2023-ra a két új blokkból az első már termelni fog, most pedig már azt is sikernek értékelnék, ha 2022-ben egyáltalán elkezdődne az építkezés. Orbán Viktor legutóbb 2021 novemberére ígérte az oroszoknak az építkezés megkezdését.

Ugyanakkor a mostani javaslatnak vannak olyan elemei, amik arra késztetnék a hivatalt, hogy felpörgesse az engedélyezést. Ilyen, hogy a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fedezi. Ilyen bevételek lehetnek a különböző díjak, amik az atomerőmű építésénél sok pénzt jelentenének. Az új hivatal pedig az éves bevételei negyedéből tartalékot is képezhetne, hogy a következő évben a működésre fordítsa. A felügyeleti díjakból, bírságokból és szolgáltatási díjakból befolyó pénznek csak a 30 százalékát kell befizetnie az államnak.