143 milliárdot buknak a legszegényebb falvak, mert a kormány lemondott az uniós hitelről

társadalom
2021 május 20., 03:55
  • 220 milliárd helyett végül 77,5 milliárd forint érkezhet az uniós helyreállítási alapból a Felzárkózó települések programba.
  • Ez a kormány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szegénységcsökkentő kísérlete, szinte kizárólag egyházi szereplők bevonásával.
  • A keret megvágása miatt vissza kellett venni az ígéretekből, a 77,5 milliárd nagy része szociális lakásokra megy.
  • Kérdés, mennyit és honnan pótolnak a kieső pénzből.

A tervezettnél jóval kevesebb pénzt hív le a kormány az uniós helyreállítási alapból a 300 legszegényebb falu megsegítésére. Áprilisban még úgy volt, 220 milliárd forintot költenek a Felzárkózó települések programra, ez végül 77,5 milliárdra olvadt.

A csökkenés oka, hogy a kormány úgy döntött, mégsem kéri a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendő támogatást. A hivatalos magyarázat szerint azért, mert nem akarnak jobban eladósodni, de valójában fontos szerepe lehetett annak, hogy Brüsszelben vitatták a magyar törekvések egy részét. Értelemszerűen a csomag többi elemét is megvágták, a legnagyobb részt, 857 milliárd forintot most egészségügyre szánják.

photo_camera Fotó: Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve

A Felzárkózó települések programot 2019-ben indították, eddig 67 településen működik, februárban jelölték ki a következő 51-et, és fokozatosan vonnák be a többit. Irányítását Vecsei Miklósra, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökére bízták, akit miniszterelnöki biztossá nevezték ki. Ezzel állami szintre emelték a szervezet Jelenlét-programját, ami évek óta működik az ország számos nyomortelepén.

Honlapjuk szerint „a társadalmi felzárkózás ügye még soha nem kapott ilyen figyelmet Magyarországon”. Az induláskor 10 milliárd, idén további 6 milliárd forint állami pénzt tettek a programba, amit civil szervezetek leginkább átláthatatlansága és zártsága miatt kritizálnak. Ezenkívül azt kérik számon, miért építenek - adott esetben jól működő, mégis - párhuzamos szolgáltatásokat, ahelyett hogy azokat erősítenék, amik már helyben vannak, és az önkormányzatok nagyon nehezen boldogulnak velük.

Bár a Felzárkózó települések program két éve fut, csak az utóbbi hetekben, a Brüsszelnek beadott tervezet miatt olvashattunk róla részletesebb leírást, eddig leginkább Vecsei nyilatkozataira támaszkodhattunk. A megvalósításba egyetlen kivétellel kizárólag egyházi szervezeteket vontak be, azokat sem nyílt pályázaton, így nem világos, kit, milyen alapon választottak ki. Vannak köztük nagyobb, ismertebb szereplők (Katolikus Karitász, Ökumenikus Segélyszervezet), de olyanok is, mint a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány, amit alig két éve hozott létre Beer Miklós egykori váci megyéspüspök.

2013 óta nagyjából 8+30 milliárd forintnyi uniós pénzt írtak ki telepprogramokra. Ehhez képest a 220 milliárdos uniós pénz egyenesen csillagászatinak tűnt, de még a 77,5 milliárd is nagyon soknak számít.

A keret szűkítése miatt ki kellett húzni a tervek nagy részét, az öt reformból egyet hagytak meg. A másik négyet, a

  • folyamatos jelenléten alapuló szociális munkáról és közösségfejlesztésről,
  • a várandósság és az első 1000 nap fokozott támogatásáról,
  • a mobil egészségügyi szűrőpontokról, laborokról, rendelőkről és
  • a közösségorientált pedagógiáról

szóló pontokat sem tüntették el teljesen, de kivették a számszerű vállalásokat (például, hogy évente 30 ezer embert vigyenek el szemészeti és fogászati szűrésre, 18 ezer gyereket érjenek el fejlesztésekkel, vagy 125 óvoda, iskola dolgozóit képezzék tovább). Azt írják, ezeket a reformokat nem a helyreállítási alapból finanszíroznák, de a szövegből nem derül ki, milyen arányban pótolnák esetleg a költségvetésből vagy uniós projektekből, egyáltalán a 143 milliárdos vágás mekkora része menthető.

Az idepasszoló magyar uniós operatív program április végi tervezetében azt írják, a Felzárkózó településeket alapvetően a helyreállítási alapból terjesztik ki 300 településre, majd az uniós operatív programokból finanszírozzák tovább. Csakhogy az uniós projektek rengeteg adminisztrációval járnak, korábban Vecsei is azért bírálta őket, mert rugalmatlanok, és azt várják a pályázóktól, hogy évekre előre írják le, pontosan mi fog történni, ami a szociális területen képtelenség. A helyreállítási alap ennél lazább szabályozással kecsegtetett.

Az egyetlen reformról, amit a helyreállítási alapból finanszíroznának, azt írják: „célja foglalkoztató műhelyek létrehozásával a helyi, főként tartós munkanélküli, valamint női lakosság aktivizálása, készségeinek, a helyi munkaerőpiaci igényekhez és adottságokhoz illeszkedő képzettségi szintjének növelése, adott esetben helyi termék-előállítással”. 2026-ig tízezer embert érnének el „munkaszocializációs fejlesztésekkel”, ami 300 településsel számolva átlagosan 33 embert jelent falvanként.

A költségeknél furcsa módon mégis nulla forintot írtak ehhez a részhez, a 77,5 milliárd forintot teljes egészében beruházásokra szánják: 66 milliárdot szociális lakások felújítására és építésére, 11,5 milliárdot közösségi megújulóenergia-fejlesztésekre, szintén 2026-os határidővel. (Ez például olyan napelemparkokat jelenthet, amilyet Tiszabőn már átadtak az állami keretből.)

photo_camera Fotó: Halász Júlia

Eredetileg 3700 lakást újítottak volna fel, és 800-at építettek volna a helyreállítási alapból, ez végül 2500-ra és 600-ra csökkent. Az új „szociális naperőművek” kapacitását pedig 35 ezer helyett 26500 KWp-ben jelölték meg.

A felépülő ingatlanok a megvalósító szervezetek tulajdonába kerülnek, ők adják majd bérbe a rászorulóknak, ha teljesítik az állagmegóvásra, kertművelésre vonatkozó feltételeket.

Mivel óriási hiány van szociális munkásból, az elmúlt évek uniós projektjei is sokat küzdöttek, mire megfelelő szakembereket találtak. Előfordult, hogy csak az ország távolabbi pontján találtak valakit, aki így ingázásra kényszerült, vagy magasabb juttatással elcsábították az önkormányzatok rosszul fizetett munkatársait, a maradókra pedig a korábbinál is nagyobb teher hárult.

Szakértők ezt tartották a telepprogramok egyik legnagyobb rákfenéjének, és a helyreállítási alap első változata is kitért erre a problémára. Képzéseket, egyetemi hallgatók bevonását, helyiek kiképzését ígérték, de a végső változatból teljesen kivették ezt a részt.