Az egészségügyön vágott a legkisebbet, az egyetemek pénzén a legnagyobbat a kormány

eu
május 12., szerda 11:39
  • Az áprilisban tervezett 5800 helyett egyelőre csak 2500 milliárd forintot kér a magyar kormány az EU helyreállítási alapjából.
  • Abból, amit elárult eddig a kormány, az látszik, hogy tényleg a felsőoktatásra szánt pénzen mehetett a legnagyobb vita az Európai Bizottsággal, mert a legtöbbet innen vették el a korábbi tervhez képest.
  • A teljes vágáshoz képest az egészségügy jól jött ki az új tervből.
  • Nagyot, de arányosat vágott a kormány a vasúti beruházásokon.
  • Gyanús, hogy az öntözésre szánt keretet is jelentősen megvágták.

Szerda este a magyar kormány hivatalosan is leadta az Európai Bizottságnak az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállási Eszköz felhasználásáról szóló tervet. Ez az eszköz (amit angolul RRF-nek hívnak) egy összesen 750 milliárd eurós csomag, amelynek létrehozásáról tavaly nyáron egyeztek meg a tagállamok vezetői, hogy ezzel a pénzesővel verjenek életet a járvány miatt megroggyant európai gazdaságokba.

A csomag útnak indítását tavaly decemberben Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegette, de miután a két kormány elérte, hogy egyelőre ne kössék a pénz lehívását jogállamisági feltételekhez, elvben az idei év második felétől már le lehet hívni pénzt ebből a hatalmas keretből. Azért csak elvben, mert még van néhány tagállam, ahol a helyi parlament nem hagyta jóvá a csomag útnak indítását - ezek között van Magyarország is, bár Varga Judit igazságügyi miniszter azt ígérte kedden, hogy június 15-ig megszavazza a magyar parlament is. Korábban a Miniszterelnökség szintén azt írta a 444 kérdésére, hogy még a tavaszi ülésszakban ratifikálja Magyarország a csomag indításához szükséges törvényt.

Ahhoz, hogy egy tagállam hozzáférjen a 750 milliárd euróból potenciálisan járó részhez, április 30-ig részletes tervet kellett leadnia, hogy mire költené a pénzt. Sok ország, így Magyarország is kicsúszott kicsit a határidőből, végül május 11-én ment el a terv.

Az alábbi fő szempontokat vizsgálja az Európai Bizottság a tervek értékelésekor:

  • a kiadások legalább 37 százaléka klímavédelmi beruházásokra és reformokra menjen,
  • 20 százaléka digitális átállásra menjen,
  • komoly pénzek menjenek olyan átfogó reformokra, amelyek szerepelnek az úgynevezett országspecifikus ajánlások között (ilyeneket minden ország minden évben kap Brüsszelből),
  • nem lehet köztük környezetszennyező beruházás.

A magyar kormány április 14-én készült el a saját terve piszkozatával, amit már annyira késznek éreztek, hogy ki is rakták az internetre. Abban még úgy volt, hogy a magyar kormány fel akarja venni az összes pénzt, ami csak a 750 milliárd euróból járt volna az országnak, összesen 5800 milliárd forintnyit. Ebből körülbelül 2500 milliárd forint lett volna vissza nem térítendő támogatás, és körülbelül 3300 milliárd forint kedvezményes hitel.

Alig néhány nappal a terv végső változatának leadása előtt Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel megvitatta a tervet. Másnap Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter - akihez a terv készítését végző államtitkárság is tartozik, és aki elkísérte Orbánt a brüsszeli találkozóra - váratlanul bejelentette, hogy a magyar terv csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás elköltéséről szól majd.

Mivel addig sokkal több pénzről szólt a magyar terv, és már csak napok voltak a leadási határidőig, érthetetlennek tűnt, hogy miért mondott le a kormány hirtelen a keret 57 százalékáról.

Látszik az új terven, hogy mivel lehetett a baj

A kormány hivatalos magyarázata az, hogy nem akar még jobban eladósodni.

Ugyanakkor több, egymástól független forrásból úgy értesültünk, a magyar álláspontot jelentősen befolyásolta, hogy a magyar törekvések nem teljesen feleltek meg a bizottsági kritériumoknak, és félő volt, hogy olyan vitatkozás indul el Brüsszel és Budapest között, aminek nyomán nem lehet a pénzből annyit költeni a 2022-es választásig, mint amennyire Orbánék számítottak. Ezért a kormányfő a "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" logika alapján úgy döntött, inkább kevesebbet kérünk, és a leginkább vitatott költéseket egyszerűen kihúzza a kormány a tervből.

Hogy pontosan mi lehetett vitatott a magyar tervből, arról hivatalos állítások nincsenek, de azért kiszivárgott néhány pont. Közülük a legtöbb forrásunk a felsőoktatási terveket említette a vitatott részek között.

Az eredeti magyar tervben igen komoly tétel volt a felsőoktatás fejlesztésére fordítandó keret, ez kapta volna a második legnagyobb összeget a 10 program közül, majdnem 1200 milliárd forintot. Úgy értesültünk, hogy ezzel a Bizottságnak két baja is volt: egyrészt inkább a közoktatás erősítését akarták támogatni, amire jóval kevesebbet irányoztak elő, másrészt éppen most privatizálják a magyar egyetemeket. Úgy tudjuk, hogy a Bizottság aggódott, hogy ellenőrizetlen kezekbe kerülne a pénz, és ragaszkodott volna ahhoz, hogy az egyetemek szenátusai legalább olyan erős jogokat kapjanak az önrendelkezéshez, mint amennyit a most föléjük emelt alapítványi kuratóriumok kaptak.

Az elmúlt hetek egyeztetéseikor ebbe a magyar kormány információink szerint nem ment bele. Helyette azzal próbálkozott, hogy néhány egyetemi projektet átrakott az energetikai témakörhöz, hogy klímavédelmi felújításként számolhasson el bizonyos egyetemi építkezéseket.

A most nyilvánosságra került adatok alapján jól látszik, hogy a felsőoktatási program jelentősen szűkült az áprilisi tervekhez képest, és ez megerősíti azt a híresztelést, hogy tényleg komoly gondja volt Brüsszelnek az új alapítványos rendszerrel.

Amíg az eredeti tervben 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és 458 milliárd az alsóbb fokú iskolákra és általában család- és gyermekvédelemre, addig a szerdán leadott tervben a három célra együtt már csak 510 milliárd forintot irányzott elő a kormány.

Itt tehát jóval nagyobb a vágás, mint amennyit a hitelrész elengedése indokolna, körülbelül 70 százalékos. Egyelőre a magyar kormány nem árulta el, hogy a megmaradt 510 milliárdból mennyi lenne a felsőoktatási keret, de nem hivatalos információink szerint a teljes csomagnak nagyjából a fele lehet. Úgy tűnik tehát, hogy az egyetemi fejlesztések mintegy 80 százalékát húzta ki végül a magyar kormány a tervekből. Ekkorát semelyik más területről sem vágtak információink szerint.

Arányaiban a legkevesebbet az egészségügy vesztett, amire eredetileg 1268 milliárd forint ment volna. A mostani állás szerint 852 milliárd forint maradt ebben a kosárban, ez csak 33 százalékos csökkentés, jóval kisebb, mint amekkorával a teljes keret csökkent.

Keményen vágott a kormány a zöld közlekedés témakörre szánt pénzeken is, eredetileg erre ment volna a legtöbb - leginkább vasúti fejlesztések szerepelnek itt. 1417 milliárdból itt 625 milliárd maradt, ami szinte pont akkora vágás, mint ami a teljes keretet érintette, maradt körülbelül 44 százalék.

A többi, jóval kisebb keretű program változásait egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány. Ágostházy Szabolcs államtitkár annyit közölt az MTI-vel, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre megy a pénz maradéka (számításaink szerint összesen nem egészen 500 milliárd forint).

Ez alapján kikerült a vízgazdálkodási rész az eredeti tervből, amelyről előzetesen szintén azt hallottuk nem hivatalos forrásból, hogy problémás volt Brüsszelben, mert nem volt elég környezetbarát a kormány elképzelése az új öntözéses rendszerek kiépítésére.

Ágostházy nem szólt az eredeti tervben messze a legkisebb tételt kitevő, úgynevezett "szakpolitikához nem sorolható országspecifikus ajánlások teljesítése" csomagról sem, amire nem egészen 13 milliárdot szánt a kormány eredetileg. Itt is vita látszott kibontakozni a Bizottsággal, mert Brüsszelből sokkal többet vártak volna, különösen a korrupció elleni intézkedések erősítésében és az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálásában. Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, hogy a magyar kormány nagy csodákat most sem ígért ezeken a területeken, de miközben mindenhonnan nagyot vágtak, itt kivételesen emelték a keretet, a híresztelések szerint valamivel 20 milliárd forint fölöttire.

Ha minden simán megy, őszre jön a pénz eleje

Az Európai Bizottságnak most két hónapja van, hogy a tervet értékelje. Utána az Európai Tanács, (tehát a tagállamok kormányai) további egy hónapig gondolkozhat arról, hogy a terv megfelel-e a közösen elfogadott szempontoknak. Ha a Bizottság támogatásra méltónak tartja a tervet, akkor aligha akadályozza meg a Tanács a kifizetések indítását.

Előlegként 13 százalékot lehetne már idén felvenni a keretből, ez a magyar terv alapján 325 milliárd forint lenne. A magyar kormány azt reméli, hogy augusztustól hozzáférhet ehhez a pénzhez.

Az, hogy a magyar kormány most nem adott le tervet a 3300 milliárdos hitelkeret elköltéséről, nem jelenti azt, hogy erről teljesen lemondott az ország. 2023 végégig a hitelkeret még hozzáférhető, és akár kisebb tételekben, egy-egy projektre is fel lehet használni belőle, csak ahhoz újabb tervet kell beadni, megvizsgáltatni és a Tanácsban megszavaztatni. A magyar kormány jelezte, hogy lehet, hogy él majd ezzel a lehetőséggel.