Alig fél óra volt még hátra, hogy Izlandon először tárgyaljon egymással személyesen Antony Blinken amerikai, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, amikor megjelent az USA kormányának közleménye az Északi Áramlat 2-ről. A szöveg arról szól, hogy feloldják a szankciókat, amelyeket a gázvezetéket építő svájci székhelyű cégre vetettek ki. A döntéssel egy nagyon fontos konfliktus látszik oldódni az USA és Oroszország, illetve az USA és Németország között.

Az Északi Áramlat 2 egy tenger alatti gázvezeték, ami Oroszországból közvetlenül Németországba vinne földgázt. A párja, az Északi Áramlat 1, már több mint tíz éve üzemel, és az új vezeték is szinte teljesen készen van, a csövek 95 százalékát már lefektették a Balti-tenger aljára.

Az építkezésbe sok milliárd eurót beleült már az orosz állami Gazprom, és számos nyugat-európai nagyvállalat is, elsősorban német cégek, de holland és francia érdekeltségek is befektettek a beruházásba.

A két Északi Áramlat egyik legfontosabb értelme orosz szempontból az, hogy Ukrajna kikerülésével szállíthassanak földgázt az EU-ba. Az Oroszországgal 2014 óta háborúban álló Ukrajnának nagyon fontos stratégiai pozíciót jelent a tranzit, ezért egyrészt sok pénzt tud kérni, másrészt a vezetékek elzárásával zsarolhatja is Oroszországot.

Németország számára is nagyon fontos a vezeték, mert miközben sorra zárják be környezetvédelmi megfontolásból a szén- és atomerőműveket, az áramtermelésben felértékelődnek a gázerőművek, amelyeket viszonylag rugalmasan lehet fel-le kapcsolni, enyhítve a megújulók időjárásfüggő bizonytalanságain.

Nem utolsósorban pedig Németország az orosz földgáz fő elosztópontjává válhat a két áramlat párhuzamos működésével, ami erősítheti Berlin befolyását Közép-Európában.

Az USA még Donald Trump idején kezdte élesen támadni az Áramlatot, akkor született az a törvény is, ami alapján a kormány szankciókat vethet ki az építkezésben részt vevő cégekre és személyekre. A törvény igen tágan határozza meg a büntethetők körét, még az is felmerült, hogy egy német kikötőváros teljes önkormányzati testületét kitilthatják az USA-ból, ha beengednek egy építkezésben részt vevő hajót a városi kikötőbe. Komoly európai cégeket fenyegetett, hogy nem tudnak majd dollárban elszámolni, hiteleket felvenni, ha élesedne ellenük a szankció.

Eddig nem erről volt szó Amerikában

A Biden-kormány megalakulása óta eddig arról beszélt, hogy minden eszközzel akadályozni kívánja a vezeték megépítését, bő egy hónapja még úgy tűnt, hogy egy különmegbízottat is kineveznek Washingtonban, akiknek főállásban kellett volna fúrnia a vezeték utolsó kilométereinek lefektetését.

Németországban is élénk belpolitikai vita kísérte a beruházást: a kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormány mindkét pártja elkötelezett maradt az Áramlat befejezése mellett, ám a népszerűségi listát vezető Zöldek jelezték, ha kormányra kerülnek, inkább az építkezés leállítását vennék fontolóra. A választás szeptemberben lesz, úgyhogy komoly ipari lobbi indult meg, hogy őszre be lehessen fejezni a beruházást.

A mostani amerikai döntés továbbra is szankció alatt tartja az építkezésben részt vevő orosz hajókat, de minden olyan büntetést felfüggesztenek, ami a német oldalt is érinti. Így mentesül a szankciók alól Matthias Warnig is, aki az építkezést irányító Nord Stream Ag. vezérigazgatója jelenleg, korábban pedig az NDK titkosszolgálatának volt az egyik vezetője. Warnig állítólag már akkor ismerte Putyin orosz elnököt, amikor utóbbi Drezdában szolgálta a KGB-t, és együtt szerveztek be nyugatnémet ügynököket több kutató szerint. Hivatalosan viszont csak 1991-ben ismerkedtek meg, amikor Putyin szentpétervári önkormányzati vezető volt, Warnig pedig egy német bank nevében üzletelt vele. Warnig kiengedése a szankciós szorításból jelentős enyhítésnek számít az amerikai politikában. A Nord Stream Ag. német beágyazottságát jól mutatja, hogy a cég felügyelőbizottsági elnöke Gerhard Schröder, egykori német kancellár.

Az Északi Áramlat 2 megépítése ellen az utóbbi években Ukrajnán kívül igen nagy erőkkel lobbizott a lengyel kormány is. Ugyanakkor az építkezés már olyan szintre került, ahonnan a legtöbb elemző szerint évek óta nincs visszaút, mert rengeteg pénzt költöttek rá. Az orosz kormány elégedetten vette tudomásul a mostani amerikai döntést.

Párhuzamosan épült vele a Déli Áramlat is (amit újabban Török vagy Balkáni Áramlatnak is neveznek), ami szintén orosz gázt hoz Közép-Európába, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül, és hamarosan már Magyarországra is érkezik belőle. Ez a vezeték szintén az ukrán tranzit kikerülésére jó.

Az Északi Áramlat 2 megfékezésére hozott eredeti szankciós törvény elvben lehetőséget ad az amerikai kormánynak, hogy az ebben a projektben részt vevő cégeket is sújtsa. A vezeték magyarországi meghosszabbításán dolgozó FGSZ (a Mol leányvállalata) is érintett lehetett volna elvi szinten, ha Washington nagyon szigorúan akarta volna értelmezni a törvényt. A mostani döntés nyomán azonban az a legvalószínűbb, hogy a cégnek nem kell amerikai megtorlástól tartaniuk.

A Biden-kormány a szankció enyhítését azzal magyarázta, hogy a német-amerikai, illetve európai-amerikai kapcsolatok minőségén akart javítani vele.

A szerdai Blinken-Lavrov találkozó hangulatán az is látszott, hogy a két nagyhatalom inkább egyezkedne egymással, és nem akarnak új feszültségeket. A tárgyalás nyilvános része jóval kedélyesebb volt, mint amikor Blinken a kínai kollégájával tárgyalt először.

A mostani egyezkedés hátterében sok egyéb alku is lehet. Amikor arról írtunk, hogy az orosz hadsereg visszarendelte katonái egy részét az ukrán határról, akkor jeleztük, hogy vannak elméletek, amelyek szerint a visszavonulás ára az Északi Áramlat 2 gyors befejezése is lehet. Keringenek találgatások Navalnij kiengedéséről, Szíria felosztásáról és más területeket érintő háttéralkukról is Washington és Moszkva között, amelyeket akár az Áramlattal is összefüggésbe lehet hozni.