Kifejezetten szigorú, kemény büntetési tételeket tartalmaz az a törvényjavaslat, amit a kínai autonóm tartomány, Belső-Mongólia vezetése terjesztett be a kriptobányászás visszaszorítására. A szabálytervezet, ami június elejéig nyilvános konzultáció tárgya, büntetné a bányászattal foglalkozók mellett akár az őket kiszolgáló telekommunikációs társaságokat és internetszolgáltatókat is.

Belső-Mongólia a globális kriptobányászat fontos központja, és a jelek szerint egyáltalán nem érdemes arra számítani, hogy ez lesz az egyetlen tartomány Kínán belül, ahol hamarosan felléphetnek a decentralizált, digitális pénzek termelésével szemben. A kínai vezetés már korábban is sokszor jelezte, hogy nem nézi jó szemmel a bitcoinokkal és hasonló eszközökkel való kereskedést, a Hszi Csin-ping által pár évvel ezelőtt megalapított Pénzügyi Stabilitási és Felügyeleti Testület (FSDC) pedig május közepén jelezte, hogy igazából annak se örülnek, hogy a globális kriptoelőállítás egy jelentős része náluk zajlik.

Az FSDC májusi közleménye volt az első alkalom, hogy a kormány nyíltan a bányászással foglalkozó vállalkozásoknak üzent. Erre a közleményre három nappal azután került sor, hogy a kormány megerősítette korábbi döntését, mely szerint továbbra is tiltott az országban bármiféle digitális eszközzel való kereskedés.

A korlátozási szándéknak azért van nagy jelentősége, mert jelenleg Kína a legnagyobb szereplő a bitcoinbányászatban: a Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index számítása szerint a bitcoin-ökoszisztéma fenntartásához szükséges számítógépes munkák 65 százaléka Kínában történik. Ez nem csak a rendkívül energiaigényes, rengeteg áramot fogyasztó számítások elvégzését jelenti, melyek során új bitcoinokat állítanak elő a kvázi ipari park-léptékű adatközpontokban, hanem a már forgalomban lévő bitcoinokkal történő tranzakciók hitelességének ellenőrzését is.

Miközben a kínai kormány már 2019-ben betiltotta a bitcoinokkal és hasonló eszközökkel való kereskedést, idáig azzal nem foglalkoztak a nyilvánosság előtt, hogy az ország lett a bányászás globális központja. Belső-Mongólia mellett Szecsuan és Hszincsiang tartományok is fontos szerepet töltenek be a bitcoinok előállításában.

A South China Morning Postnak nyilatkozott a FSDC közleményével kapcsolatban a sanghaji egyetem kutatója, Li Ji, aki szerint a nyilatkozat alapján nem nagyon lehet félreérteni a kínai kormány szándékát, és tényleg a bányászat ellen terveznek fellépni. Ez pedig fordulópont lehet szerinte a bitcoin történetében, hiszen hirtelen a rendszer fenntartásához szükséges kapacitások egy nagyon jelentős szeletét fogják lekapcsolni.

A kínai pártsajtó cikkeiből kiderül, hogy Pekingnek számos baja van a bitcoinnal és a hasonló eszközökkel: egyrészt a kínai gazdasági vezetés évek óta heves harcot vív a különféle digitális pénzeszközök terjedése ellen, mivel többek között az ország pénzügyi stabilitását féltik ezektől. Erről szólt a Jack Ma-féle Ant Group elleni váratlan és heves fellépés is, amiről részletesen is írtunk. Azt is lehet tudni, hogy a kínai jegybank maga szeretné letarolni a digitális pénzpiacot, és nagy erőkkel dolgoznak a digitális jüan bevezetésén: jelenleg is több városban zajlanak kísérletek az e-pénzzel, ami ugyan nem lesz decentralizált, és állami támogatás lesz mögötte, de így is alapvetően forgathatja fel a gazdaságok és a monetáris politikák működését.

Emellett a kínai kormányközeli sajtóból kiderül az is, hogy Peking gyanakodva tekint a bitcoinra és a hasonló kriptovalutákra, mivel ezek alkalmasak lehetnek pénzmosásra (meg persze a vagyonok kimentésére Kínából), és a cikkekben szóba kerülnek a környezetvédelmi aggályok is.

Ugyan az FSDC közleménye nem jelentette be a bányászás egyértelmű betiltását, várható volt, hogy a Pekingből érkező direktíva szellemében hamarosan lépni fognak a tartományok. És Belső-Mongólia már lépett is: a tartományban év eleje óta elvben tiltott a kriptobányászat, de a most megjelent szabálytervezet jóval szigorúbb szankciókat és keményebb fellépést ígér. Mint az ismert Kína-szakértő, Bill Bishop írja elemzésében, a most megjelent részletszabályok fényében nehéz elképzelni, hogy pillanatnyi fellángolásról lenne szó Peking részéről, és hamarosan minden visszatér az eddigi kerékvágásba. Ahogy azt is, hogy a szigorítás megállna Belső-Mongólia határainál: Pekingnek látványosan fontos lett a kriptopiac ellehetetlenítése, és ahogy közeleg a jövő évi pártkongresszus, minden tartományi káder azon van, hogy mindenben a pekingi vezetés kedvében járjon.

A Belső-Mongóliában bemutatott javaslatok összesen nyolc intézkedést tartalmaznak: a jövőben a kriptobányászáshoz technikai segítséget nyújtó telekommunikációs és internetes cégek engedélyeit is bevonhatják, a nagy adatközpontok és felhőalapú szolgáltatási központok pedig eleshetnek az állami megbízásaktól, ha részt vesznek hasonló tevékenységekben. A szabályozás kitér az erőművekre is: ha egy szolgáltató vagy erőmű nem jelenti, hogy a hálózatán nagyobb áramfelhasználást tapasztal, szintén büntetésre számíthat. Ezt megkerülni sem könnyű, hiszen a jelentősebb energiaforrások privát telepítéséhez engedélyek kellenek, és ezeket sem lehet bányászásra használni a jövőben.

A bányászásban, illetve a pénzmosás gyanúját felvető kriptotranzakciókban részt vevő állampolgárok és vállalatok pedig súlyosabb büntetésekre, akár börtönbüntetésre is számíthatnak, ha bűnösnek találják őket.

A múlt héten a kínai pénzügyi rendszer fontos szereplői ismét figyelmeztették az ország pénzügyi szektorában tevékenykedő cégeket, hogy az országban továbbra is tilos a kriptovaluták használata, miközben a kínai sajtóban pedig egyre több szó esik a kritpobányászás környezetvédelmi terhéről, hiszen a globális bitcoinbányászás már egy közepes országéval vetekedő árammennyiséget fogyaszt el, és Kína 2030-ig jelentős kibocsátáscsökkentési programot szeretne véghez vinni, amit Hszi korábban a nemzeti stratégia részévé is tett. A megváltozott közhangulatot jelzi talán, hogy a kínai közösségi oldalakon voltak, akik a múlt héten váratlanul remegni kezdő felhőkarcoló esetét is az épületben működő bányagépekkel kötötték össze.

A bitcoint az elmúlt években sokszor temették már, hogy aztán újult erővel lőjön ki az árfolyama, ezért persze lehetetlen megjósolni, hogy mit fog valójában okozni, ha tényleg lekapcsolják a kínai kapacitásokat. Az egyik valószínű forgatókönyv, hogy sok bányászpark költözni fog, és a feltételezések szerint Afganisztánba, Mongóliába vagy Kazahsztánba helyezik majd át a tevékenységüket.

Az elmúlt hetekben a bitcoin és vele a többi digitális valuta árfolyama eleve összevissza hullámzott: a Kínából érkező hírek mellett számított az is, hogy Elon Musk hirtelen ráébredt a bitcoint övező környezetvédelmi aggályokra, és váratlanul bejelentette, hogy a Tesla mégsem fogad el a jövőben bitcoinokat. Az ArsTechnica friss összefoglalója szerint Kína mellett a világ számos országában van egyre inkább napirenden a bitcoinpiac szabályozása, illetve betiltása: az Egyesült Államok kormányának pénzügyminisztériuma épp múlt héten jelentette be, hogy a vállalatoknak jelenteniük kell a 10 ezer dollár értéket meghaladó kriptotranzakciókat, mivel a kormány szerint a kriptopénzek az adóelkerülés kockázatát rejtik magukban.