A valaha volt legnagyobb részvénykibocsátásnak szánták, de ez már Pekingnek is sok lehetett

Reggel 4 hírlevél
Amit 2021-ben tudni kell, minden reggel.

Mivel épp az amerikai választás kellős közepén történt, kisebb figyelem jutott rá a világban, de komoly gazdasági fordulatok zajlottak a múlt héten Kínában: teljesen váratlanul leállították az Ant Group tőzsdére vitelét, holott a várakozások szerint ez lett volna a legnagyobb részvénykibocsátás valaha, az egész világon.

A döntés pár nappal a tervezett IPO (initial public offering, azaz nyilvános/elsődleges tőzsdei kibocsátás) előtt történt, és komoly meglepetést okozott a kínai gazdaság ismerői számára is. 

Jack MaFotó: LUDOVIC MARIN/AFP

Az Ant Group egy fintech vállalat, melynek legnagyobb részvényese az Alibaba feje, Jack Ma, és a részvénykibocsátástól sokan azt várták, hogy Kína a külföldi befektetők bevonzásával egy nagyobb szeletet tud majd hasítani a globális pénzügypiaci szektorból, és ez komoly fegyvertény lehetett volna a Hszi Csin-ping által a Nasdaq konkurenciájaként megálmodott kínai STAR tőzsdének is. 

Az Ant Group kínai mércével nézve is nagyon sikeres vállalat: egy évtized alatt teljesen felforgatták a kínai pénzpiacot, az Alipay nevű alkalmazásukkal több mint 730 millió kínai intézi a vásárlásait, de a felületén kisebb hitelek felvételét és egyéb pénzpiaci tranzakciókat is lehetett már intézni. 

Becslések szerint a részvények piacra dobásával 34,5 milliárd dollárt sikerült volna bevonzani, ami abszolút rekord, az eddigi legmagasabb IPO a szaúdi állami olajcég, Saudi Aramco piacra vitt részéért befolyt 29,4 milliárd dollár volt 2019-ben. A kínai fintech vállalat iránt a kisbefektetők részéről világszerte egészen döbbenetes, 2,8 ezermilliárd dollár értékű érdeklődést lehetett tapasztalni. 

Ehhez képest derült égből a villámcsapásként ért mindenkit november 3-án este a sanghaji tőzsde (SSE) bejelentése, mely szerint a tőzsdefelügyelet nem volt elégedett azzal, ami Jack Ma és az Ant Group menedzsmentjével folytatott tárgyalásokon elhangzott, ezért felfüggesztették az IPO-t. Nem sokkal később már az Ant jelentette be, hogy a sanghaji döntés után maga a vállalat függeszti fel a részvénykibocsátás hongkongi folyamatát is, és a vállalat elnézést kért minden kellemetlenségért, amit a befektetőknek okoztak. 

AZ SSE egyelőre nem magyarázta meg, miért döntöttek a felfüggesztésről mindössze pár nappal a kibocsátás előtt, mindössze arra hivatkoztak, hogy a fintech szektor szabályozói környezete folyamatosan változik, és az Ant nem felelt meg minden feltételnek. A kínai belpolitikával foglalkozó elemző, Jeremy Goldkorn szerint ez vélhetően egy pár nappal korábban életbe lépett szabályozásra utal, ami szigorította a mikrohitelezés kereteit. Iparági szakértők már akkor arra számítottak, hogy ezek a változtatások komolyan árthatnak az Ant értékének, hiszen a vállalat termékei között hangsúlyos szerepet töltött be a kis összegű hitelek biztosítása. 

Személyes bosszú vagy rendszerszintű közbelépés? 

A felfüggesztés hírének megjelenése óta mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy miért lépett közbe a tőzsdefelügyelet, épp ilyen kevéssel a kibocsátás előtt. Az egyik népszerű elmélet szerint a 61,8 milliárd dolláros vagyonával a jelenleg a világ 17. leggazdagabb emberének számító Jack Ma magának kereste a bajt: október végén ugyanis egy pénzügyi konferencián élesen nekiment a kínai pénzügyi szabályzórendszernek és a hatóságoknak, többek között arról beszélve, hogy a kínai állami bankok zálogházas mentalitással működnek. 

A Reutersnek név nélkül nyilatkozó tisztviselők mind arról beszéltek, hogy Jack Ma szavai hatalmas felháborodást váltottak ki az állami bürokráciában, és felélénkült az a munka is, mely során azt vizsgálták, hogy az Ant által kínált digitális pénzügyi szolgáltatások hogyan lehetnek alkalmasak a fiatal és szegény kínaiak eladósítására. A források szerint arról, hogy milyen reakciókat váltott ki az államgépezetben Ma beszéde, készült egy jegyzék is, ami többek között Hszi államfőig is eljutott. 

Az Ant Group székháza SanghajbanFotó: HECTOR RETAMAL/AFP

Egy vezető felügyeleti tisztviselő szerint Ma rosszul mérte fel Peking prioritásait, amikor azt gondolta, hogy nekimehet a pénzügyi szektort szabályzó állami szereplőknek, és közben nem esik majd ki Peking kegyeiből. Csakhogy a járvány okozta gazdasági visszaesés hatására a kínai vezetés elköteleződött amellett, hogy rendet rakjon a pénzügyi szektorban, és minél inkább kiküszöbölje a rendszerszintű kockázatokat. 

Az állami bürokraták bosszúja az egyik felkapott magyarázat, de közel sem az egyetlen. Goldkorn még további három lehetséges magyarázatot gyűjtött össze, hangsúlyozva, hogy ezek nem feltétlen zárják ki egymást, és ezek közül egyszerre több is igaz lehet:

  • felmerült az is, hogy az Ant Group IPO-ja egyszerűen túl nagyra nőtt, annyira nagy lett körülötte a nemzetközi érdeklődés és annyira megnőttek az elvárások, hogy az már komoly veszélyeket hordozott magában a sanghaji tőzsédre nézve, és a tőzsdefelügyelet jobbnak látta, ha elébe vágnak ennek. 
  • elképzelhető az is, hogy a túl nagy felhajtás már Pekingnek is sok volt: az elemzők körében megjelent az az elmélet is, hogy a kínai vezetés egyszerűen demonstrálni akarta, hogy pénzügyi-gazdasági kérdésekben mindig ővék az utolsó szó, és még egy ilyen nagy léptékű projektet is meg tudnak akasztani, ha akarnak.
  • és lehet, hogy tényleg jeleztek a riasztók a szabályzószerveknél, és a pénzügyi felügyelet komolyan arra jutott, hogy az Ant terjeszkedése tényleges rizikót jelent az egész kínai pénzügyi rendszer stabilitására. 

Az azóta eltelt bő egy hét fordulatai alapján is az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a megakasztást részben táplálhatta ugyan személyes bosszúvágy a zálogházasoknak csúfolt pénzügyi felügyelet részéről, de közben elindult egy nagyobb folyamat is a techszektor megrendszabályozására. Kedden jelent meg az új szabályozói tervezet, ami a kínai techóriások helyzetét alakítaná, és hasonlóan az amerikai folyamatokhoz, azt látni belőle, hogy Peking is egyre kevésbé nyugodtan figyeli a hatalmasra nőtt digitális vállalatok terjeszkedését. 

Az új kínai szabályozás kifejezetten érzékenyen érinthetné a Tencentet, illetve az olyan e-kereskedelmi óriásokat, mint az Alibaba vagy a JD.com. Az első elemzések szerint a módosítások révén Kínában először próbálnák meg meghatározni, hogy a techszektorban mit is jelent a versenyellenes magatartás, és számos olyan szempontra elkezdenének odafigyelni, melyek az amerikai és európai monopol-ellenes törekvésekben hangsúlyosan megjelentek már. 

Az Ant Group a felfüggesztés ellenére várhatóan így is végrehajthatja majd a részvénykibocsátását, de az már nem lesz ugyanolyan: a vállalatcsoport ügyvédei nekiálltak már a kínai felügyeleti szerv által támasztott elvárások teljesítésének, de a hongkongi tőzsdén hat hónapnál gyorsabban biztos nem tudják majd átvinni az IPO-t, és a mikrohitelezést szigorító szabályok miatt az Ant tevékenysége sokkal jobban kell majd hasonlítson a kínai bankszektor többi szereplőjének működésére, így egyes elemzők szerint akár több mint a felével lehet majd kisebb a vállalat értéke egy esetleges kibocsátás után, mint amit most vártak a befektetők.