A valaha volt legnagyobb részvénykibocsátásnak szánták, de ez már Pekingnek is sok lehetett
2020 november 13., 14:05
Azért is fejleszt digitális jüant a kínai jegybank, hogy tudjanak lépni, ha „történne valami” a nagy techcégek pénzügyi szolgáltatásaival
A kínai jegybank állítása szerint az egyik fő célja Kínának a digitális jüan bevezetése, hogy fenntarthassák az ország pénzügyi stabilitását akkor is, ha a legnagyobb kínai techcégek által fenntartott digitális fizetési eszközökkel „valami történne”, írja a hongkongi székhelyű South China Morning Post.
Kínában a pénzforgalom nagyon komoly része zajlik már online felületeken, és a két legnagyobb szereplő a piacon az Alipay és a Tencent-féle WeChat Pay. A kínai állam ugyanakkor a közelmúltban többször is jelezte, hogy nem nézi jó szemmel a netes óriásvállalatok terjeszkedését, és meg is akadályozták az Alibaba-alapító Jack Ma fintech gazdasági csoportjának, az Ant Group-nak a tőzsdére vitelét.
A tervek szerint a kínai jegybank belátható időn belül szeretné bevezetni a digitális jüant, jelenleg több városban is zajlanak tesztek. A váltással végleg visszaszorulhat a készpénz-használat, ugyanakkor a megfigyelésben amúgy is élenjáró kínai államnak soha nem látott hatalma lesz arra, hogy felügyeljék a kereskedelmi-gazdasági tranzakciókat az országban.
A Ma-féle Ant Grouppal szembeni hatósági fellépés idején is kérdés volt, hogy mennyire fűti az intézkedéseket politikai bosszú, és mennyire volt mögöttük valós félelem, hogy a magáncégek kezébe kerülő pénzügyi szolgáltatások valóban alááshatják a kínai pénzügyi rendszer biztonságát. Az Alipay például a kisebb lakossági kölcsönök piacán tervezett terjeszkedni, de ezt a kínai pénzügyi felügyelet megakasztotta.
A kínai jegybank digitális valutákért felelős intézetének igazgatója, Mu Csangcsun egy csütörtöki online rendezvényen beszélt a digitális jüan bevezetéséről, és itt beszélt arról, hogy az állam feladata, hogy biztonsági tartalékot képezzen a kereskedelmi pénzügyi rendszerek mellé. Jelenleg a Tencent és az Alipay a kínai mobilos fizetések piacának 98 százalékát uralják. De ha valami történne velük, pénzügyi vagy technikai okokból, a jegybanknak kell előlépnie és biztosítania a digitális pénzügyi szolgáltatásokat, tette hozzá.
Mu megjegyzése egy olyan időszakban született, amikor a kínai kormány többször is nyíltan kritizálta a nagy helyi techcégek monopóliumait, a jegybank pedig még januárban megjelentetett szabálytervezeteket arról, hogy hogyan lehetne visszaszorítani a nem banki hátterű szolgáltatókat az online fizetések piacán.
Kína 2016 óta dolgozik egy digitális pénz bevezetésén, és a tervek szerint az első nagy gazdaság lehet, ahol lesz jegybanki hátterű digitális valuta. Ha sikeres lesz a bevezetés, az világszerte elősegítheti a jüan használatának terjedését.
Azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi tranzakciók hogyan zajlhatnak majd a digitális pénzekkel, egyelőre sok még a kérdés, de Mu elmondása szerint erről is megindult már a párbeszéd más jegybankokkal: februárban Kína, Hongkong, Thaiföld és az Egyesült Arab Emirátusok fogott össze, hogy a határokon átívelő digitális fizetőeszköz technikai kérdéseit megvizsgálják.