Május elején értesítették a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) nevelőszülőit, hogy júliustól nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékébe fognak tartozni.

Ennek oka, hogy a minisztérium úgy döntött, átadja fővárosi nevelőszülői hálózatát a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, illetve a fenntartásában levő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak.

Információink szerint nagyjából 130 nevelőszülő és közel 300 gyerek érintett. Elvileg aki szeretne, kereshet harmadik szolgáltatót, és tudunk is olyan nevelőszülőről, aki megpróbálta. Ehhez azonban szükség van a kormányhivatal jóváhagyására, az eljárás pedig 60 napig is eltarthat. Közben a maradni szándékozó nevelőszülőknek május közepéig ki kellett tölteniük egy szándéknyilatkozatot annak érdekében, hogy „foglalkoztatási jogviszonyuk 2021. június 30-at követően is folyamatos legyen”.

Aki tehát valamiért nem szeretne az új fenntartó alá tartozni, kénytelen kockáztatni, hogy kicsúszik a határidőből, elveszíti a munkáját és a gondozásában levő gyerekeket, ami egyszerre óriási anyagi és érzelmi teher. A nevelőszülők többsége a Szent Ágotánál folytatja.

A budapesti TEGYESZ továbbra is megtartja gyermekotthonait, illetve folytatja a gyámsággal, örökbefogadással, kríziskezeléssel kapcsolatos szolgáltatásait.

Kiszervezik az egyházaknak

Az új fenntartó híresen jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, ami egy állami pénzből felhúzott stadionban is megmutatkozik. Kiss-Rigó László megyéspüspök egy 2018-as interjúban - amit először letiltatott, de a Magyar Hang mégis lehozott - azt mondta, erkölcsileg megtisztelő számára, hogy Orbán Viktort támogathatja. Szívesen beszél Soros Györgyről, konferenciázik a migrációról fideszes megmondóemberek társaságában, és az önkormányzati választásokon is kiállt Szeged és a kormány összefogása mellett.

Az elmúlt években a Szent Ágota is egyre nagyobb befolyásra tett szert a saját területén. „Eljött az ideje, hogy az egyházak nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekvédelemben, és úgy tűnik, mintha a polgári kormány ebben együttműködőbb lenne” - mondta Kothencz János főigazgató még 2012-ben. (Két évvel később ő volt a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje is.)

A szervezet állami fenntartásban levő intézményeket vesz át, elsősorban nevelőszülői hálózatokat, de lakásotthonokat is. Olyan gyerekekről gondoskodnak, akik valamiért nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. A szerencsésebbek egy idő után hazaköltözhetnek, miután ők és a szüleik is megkapták a szükséges segítséget, de a legtöbben a gyermekvédelmi rendszerben nőnek fel. A szakmai konszenzus szerint még mindig jobb nekik, ha családszerű körülmények közt, nevelőszülőknél élnek, mint akár kis létszámú intézményekben, ezért az utóbbi években a kormány is igyekszik nevelőszülőket toborozni.

A feladatellátást viszont egyházaknak szervezik ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-ben a nevelőszülőknél elhelyezett gyerekek 7 százaléka került egyházi hálózathoz, 2019-ben már 50 százaléka, és biztosra vehetjük, hogy azóta ennél is többen vannak.

A Szent Ágota tavaly júliusig három megyében volt jelen, ami előbb nyolcra, majd januártól tizenháromra bővült. Honlapjuk szerint most több mint hétezer gyerek tartozik hozzájuk, vagyis nagyjából az összes családjából kiemelt gyerek harmada.

Ezzel ők váltak az ország legjelentősebb gyermekvédelmi intézményévé.Hat olyan megye van még, ahol nincs jelen a Szent Ágota. Ezek közül a Vas, Somogy és Zala megyei nevelőszülői hálózatokat a reformátusok kapták meg áprilisban.

Segíti az átrendeződést az egyházaknak járó kiegészítő állami normatíva: mivel a civil fenntartóknak csak az alapnormatíva jár, a legtöbben annyira nehéz helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek voltak összefogni valamelyik egyházzal. Mostanra az SOS Gyermekfalvak maradt az egyetlen önálló civil szereplő, amely nevelőszülői hálózatot tart fenn. Hétezernél jóval kevesebb, mindössze 300 gyerek tartozik hozzá.