Nem alaptörvény-ellenes az AB szerint, hogy az alapítványi egyetemeken mindent a kuratórium dönt el

Nem alaptörvény-ellenes az alapítványi egyetemek szabályozása az Alkotmánybíróság szerint.

A szervezethez februárban fordult a Fővárosi Törvényszék, mert alaptörvény-ellenesnek tartotta, hogy a felsőoktatási törvény módosítása után a választott szenátus helyett minden alapítványi tulajdonba adott egyetemen a fenntartó alapítvány fogadhatja el egyebek közt az intézmény költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, írja ki a rektori pályázatot.

23 napos késéssel kiadott határozatában az AB nem semmisítette meg a vitatott paragrafusokat, de szerinte alkotmányos követelmény, hogy a fenntartó a döntések előtt kellő időt adjon a szenátusnak a véleményezésre, a javaslatait pedig „a fenntartónak nyomon követhető módon figyelembe kell vennie döntéshozatala során”.

Az alapítványokról szóló törvény szerint „a szenátusnak az alapító okiratban véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani”, tehát a kuratórium dönti el, hogy csak véleményezési jogot ad az egyetem választott vezetőiből álló szenátusnak, vagy vétójogot is kap. Az Alkotmánybíróság szerint az, hogy a törvény kötelezi a fenntartót, hogy legalább véleményezési jogot adjon, alátámasztja azt, hogy nem alkotmányellenes a szabályozás.

Az AB közleménye jelzi azt is, hogy az SZFE-vel kapcsolatban két további ügy van náluk folyamatban: egy másik bírói kezdeményezés és az egyetem oktatóitól és hallgatóitól érkezett panasz. „Ezekben az ügyekben az indítványok vizsgálata szintén megkezdődött, a döntések később várhatóak.” (hvg.hu)