A tervezetnél sokkal rövidebb ideig tartott, és meglehetősen hirtelen ért véget Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök első csúcstalálkozója Genfben. A Fehér Ház előzetes tájékoztatása szerint úgy tervezték, hogy a csúcstalálkozó két részletben, négy-öt órán át tart majd. Biden és Putyin először a külügyminisztereik társaságában, szűk körben beszélgettek, ez el is tartott a tervezett másfél órán át. Ám a második, plenáris ülés, ahol már a teljes delegációk beszélték volna át részletesen a problémákat, a tervezett kb három óra helyett alig több mint egy óra után véget ért.
Hogy valójában mi történt a megbeszéléseken, azt egyelőre csak a két elnök sajtótájékoztatóiból tudhatjuk. Mivel ezeket nem közösen tartották, várható volt, hogy mindketten a saját olvasatukban értelmezik majd a történteket. Az mindenesetre biztos, hogy a plenáris ülés egy órája alatt aligha rágták át magukat az amerikai-orosz viszonyt megkeserítő problémákon, amiket felsorolni se tartana sokkal rövidebb ideig.
A csúcstalálkozó Biden gyors góljával indult. Vlagyimir Putyin legendás késő, szívesen várakoztatja tárgyalópartnereit, legyen az akár a pápa. Most viszont magához képest pontosan, tíz perccel a tervezett egy órai kezdés után, elsőként érkezett.
Tíz percre rá Biden is befutott, de így mégiscsak ő várakoztatta Putyint. A mai csúcstalálkozó előzetesében már jeleztem, hogy a két államfő között nem izzik a levegő, és nem is igen fogják belopni magukat a másik szívébe. Az érkezésük után, a Villa La Grange bejáratánál Guy Parmelin svájci elnököt közrefogva, egymástól tisztes távolságban ácsorogtak. Kérdésekre nem is válaszoltak, beszélni csak Parmelin beszélt arról, hogy reményei szerint "gyümölcsöző és eredményes párbeszéd" lesz majd közöttük. Persze végül a kézfogó se maradt el a villa bejáratában
majd a tárgyalóteremnél is kezet ráztak, még mosolyt is erőltettek az arcukra.
Végül a villa impozáns könyvtárszobájában is összeültek egy fotóra, és itt már beszéltek az újságírókhoz is. Putyin azt mondta, "eredményes párbeszédben" bízik, Biden pedig "kiszámítható kapcsolatokban", illetve együttműködésben azokon a területeken, ahol közösek a két ország érdekei.
A csúcstalálkozó előtti utolsó nyilatkozataikban amúgy mindkét államfő igyekezett oldani kicsit a hangulatot. Putyin arról beszélt, hogy Biden "radikálisan másmilyen", mint Donald Trump, tőle nem számít olyan lobbanékonyságra, és "sokkal inkább be tudjuk majd tartani vele a kapcsolatok bizonyos szabályait, képesek leszünk megállapodni dolgokban és találni kapcsolódási pontokat".
Biden pedig arról beszélt, hogy sok bírálat érte, amiért egyáltalán találkozik Putyinnal, és bár maga is úgy véli, hogy az autokráciák és a demokráciák új létharcában Putyin az autokraták élharcosa, a maga részéről úgy véli, hogy a problémákat úgy lehet megoldani, ha találkoznak egymással.
A jelek szerint a problémák megoldása legfeljebb csak remény maradt. Mint fent már említettem, a szakértői megbeszélés röpke egy óra után, a tervezettnél legalább másfél órával hamarabb véget ért, aligha jutottak közben bármire.
A találkozó után elsőként Putyin tartotta meg a sajtótájékoztatóját - ez, ha valaki számolja az eredményt, újabb gól Bidennek, aki ezek után úgy állhatott ki a sajátjára, hogy már ismerte az oroszok olvasatát a történtekről. Az orosz elnök elsőként egy apró, de fontos eredményről számolhatott be: a két elnöknek legalább abban sikerült megállapodnia, hogy nagyköveteik visszatérjenek a posztjukra. Az oroszok azután hívták haza washingtoni követüket, és tessékelték haza az amerikaiak moszkvai nagykövetét, hogy Biden egy interjúban lelketlen gyilkosnak nevezte Putyint.
A CNN kérdésére, hogy ellenséges volt-e a hangulat szűk körű megbeszélésükön, azt felelte, hogy inkább "egész konstruktív" volt, mindkét fél "szándékot mutatott a másik megértésére". Később egy kicsit udvarolt is Bidennek, akit "tapasztalt államférfinak" nevezett, és azt mondta róla, hogy "nagyon más, mint Trump elnök volt". Elmondása szerint abban sikerült megállapodniuk, hogy "tárgyalásokat kezdenek" a kiberbiztonság kérdéséről. Ha tippelhetek, valószínűleg ezen bukott el a csúcstalálkozó is. Ez a kérdés aggasztja ugyanis leginkább az amerikaiakat, de Putyin még a sajtótájékoztatóján is csak tagadni és az amerikaiakra mutogatni volt hajlandó.
Putyint Navalnijról is kérdezték, nem reagált jól. A bebörtönzött ellenzéki vezetőt, akinek még a mozgalmát is szélsőséges szervezetté nyilvánították és gyakorlatilag betiltották, Putyin nem volt hajlandó nevén nevezni, csak úgy hivatkozott rá, hogy "ez az ember", és azzal vádolta, hogy "szándékosan" sért törvényeket, mert "azt szeretné, hogy letartóztassák".
Az emberi jogokat firtató kérdésekre a létező szocializmust megélt olvasóink számára ismerős "Amerikában pedig" technikával válaszolt. Előbb az USA-ban gyakori tömegmészárlásokat, illetve az amerikaiak világszerte végrehajtott dróncsapásait emlegette fel, majd még ezen is tekert egyet. Amikor arról kérdezték, hogy miért börtönzi be az ellenzékieket, arra azzal válaszolt, hogy az USA-ban is bebörtönzik azokat, akik idén január 6-án lerohanták a washingtoni törvényhozás épületét. Putyin értelmezésében ők is csak "politikai követeléseket" fogalmaztak meg. Ez is egy olvasat, csak míg az orosz ellenzék karhatalmi erőszak közepette követel szabad és tisztességes választásokat, január 6-án Washingtonban rendőrökre támadó zavargók erőszakkal próbálták megváltoztatni egy szabad és tisztességes választás eredményét.
Mindezek után Putyin sajtótájékoztatójától pár saroknyira Biden volt soron. Ő egyből azzal kezdett, hogy ahogy most, úgy a jövőben is folyton, újra és újra fel fogja hozni az emberi jogok kérdését Putyinnal és Oroszországgal egyeztetve. De jelezte, hogy továbbra is keresni fogja az együttműködést minden kérdésben, amiben a két ország érdekei találkozhatnak. Példaként a stratégiai stabilitást - diplomatanyelven így hívják a tömegpusztító fegyverek kérdését - emlegette. Ennek részeként beszélt arról is, hogy az iráni atomprogram kérdésében is együtt kell működniük. Ő részletesebben beszélt a kibertámadások problémájáról. Mint mondta, ő azt javasolta, állapodjanak meg abban, hogy a kritikus infrastruktúra ellen békeidőben semmilyen esetben nem hajtanak végre akciókat. Később újságírói kérdésre ehhez hozzátette, hogy tárgyalásaikon emlékeztette Putyint arra, hogy az amerikaiaknak is igen fejlett kiberképességeik vannak, képesek a bosszúra.
A találkozó hangulatát ő "jónak, pozitívnak" értékelte, bár azt is megjegyezte, hogy mindketten kitartottak azokban a kérdésekben, amikben nem értettek egyet. De, mint mondta, számára most az volt a fontos, hogy "félreinterpretálás nélkül, személyesen" mondhassa el a magáét, majd ehhez még hozzátette, hogy a mai csúcstalálkozójukat a párbeszéd nyitányának tekinti. Az első kérdés, amit kapott, Navalnijról szólt. Azt kérdezték, mit mondott Putyinnak, milyen következményei lesznek, ha Navalnij meghal a börtönben. "Pusztítók" - felelte, de aztán finomított, Nem fenyegetőzött, mondta, majd azzal viccelődött, hogy hamis főcím lenne a "Biden Oroszország lerohanásával fenyegetőzött". Miután ezt így kimondta, gyorsan hozzá is tette, hogy ez egy vicc, nehogy véletlenül valaki komolyan vegye.
A kérdésre, hogy miért tartott rövidebb ideig a csúcs a tervezetnél, Biden azt mondta, hogy már így is hosszú volt a találkozó, és nagyjából kihozták belőle, amit ki lehetett. Megkérdezték arról is, amit Putyin a január 6-i zavargókról mondott. Biden erre konkrétan elnevette magát.