Két új brit erdő fáinak felét szajkók segíthettek elültetni

június 17., csütörtök 6:18

Európa sok országához hasonlóan az Egyesült Királyságban is sok fejtörést okoz, hogy hogyan lehetne elősegíteni az erdők természetes regenerációját, aminek többek között a klímavédelem miatt is nagy szerepe lehet. Egy most megjelent kutatás szerint, amit a Guardian mutatott be, ebben egészen sajátos segítségre lelhetnek az (az emberi) erdőmérnökök: két, egykori mezőgazdasági területen újra kinőtt erdőt megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy a fák több mint felét szajkók ültették el.

Fotó: VOLKMAR HEINZ/dpa Picture-Alliance via AFP

A kutatók a Cambridgeshire közelében fekvő természetvédelmi terület mellett lévő két újabb erdő sorsát vizsgálták: az egyik területen árpát termesztettek, de a hatvanas évek elején abbahagyták, míg a másik mezőként funkcionált, de 1996-tól nem gondozták többet.

És mindössze 24 év alatt egy fiatal erdő jelent meg a területen: hektáronként 132 fával, melyek 57 százaléka tölgy. A másik, közel 60 éve emberi használat által nem érintett terület ma már jobban hasonlít egy felnőtt erdőre, itt már 390 fa van hektáronként, és 52 százalékuk tölgy. És a kutatók szerint mindkét esetben a legvalószínűbb, hogy a szajkóknak köszönheti az erdő a tölgyeket, hiszen e madarak sokkal messzebbre hordják el a makkokat, mint az erdei egerek vagy a szürke mókusok.

A kutatás egyik szerzője, a brit ökológus Richard Broughton elmondta a lapnak, hogy az emberek jellemzően nem szeretik a szajkókat, kártevőként tekintenek rájuk, de valószínűleg e madarak, illetve a mókusok ültették a két új erdő fáinak több mint felét.

Mint a Guardian megjegyzi, a brit kormány ambiciózus erdőtelepítési tervet jelentett be a klímaválság miatt, 2024-ig 30 ezer új hektárnyi erdőt akarnak telepíteni, ugyanakkor ökológusok nem szeretik a tervben, hogy e cél egy nagy részét valószínűleg nem őshonos tűlevelű fák ültetvényei révén akarják elérni, ami szerintük árthat az őshonos vadvilágnak.

Ezzel szemben az elmúlt években valóságos mozgalom nőtt ki az országban az úgynevezett vadonosítás mellett, melynek alapelve, hogy hagyni kell a természetnek, hogy visszavegye az irányítást, és értékelni kell az elhagyatott mezőgazdasági területeken megjelenő bozótos-cserjés területeket is, melyek aztán különféle élővilágnak válhatnak otthonává. Szemben az ültetvényekkel, ez a fajta természetes regeneráció egész másfajta erdők kialakulásához vezethet, gazdagabb és egészségesebb ökoszisztémával.

A cikk szerint az országban egészen idáig anyagilag sem ösztönözték a földtulajdonosokat arra, hogy a természetes regenerációt hagyják a területükön, ugyanakkor ettől a hónaptól kezdve a tulajdonosok azután is kaphatnak támogatást, ha földjükre nem tervezett faültetvényeket raknak, hanem engedik, hogy a természet egyszerűen visszavegye az irányítást.

Ennek amúgy szakértők szerint számtalan előnye van: a természetesen terjedő fák, szemben az importált növényekkel, biztos nem hordoznak magukkal betegségeket, jóval olcsóbb is ez a folyamat, és közben nagyon gazdag élet kíséri útját: beporzó rovarok, vadnövények és sok madár találhat otthonra ezeken a területeken. Ami amúgy ugyanúgy meg tudja kötni a szén-dioxidot, és segíthet csökkenteni az árvizek veszélyét is.