Josep Borrell szankciókkal fenyegette meg a libanoni vezetőket, hogy alakítsanak végre kormányt

külföld
2021 június 19., 16:42

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a libanoni politikusokat tette felelőssé a közel-keleti országban uralkodó gazdasági és belpolitikai válságért, és bejelentette, hogy büntetőintézkedésekre számíthatnak azok a vezetők, akik akadályozzák az új kormány megalakulását és a kulcsfontosságú reformok azonnali életbe léptetését - írja az MTI. A libanoni média eközben arról cikkezik, hogy Franciaország az EU-val közösen utazási tilalmat róna ki bizonyos libanoni vezetőkre, és az EU területén lévő bankszámláikat is befagyasztanák.

Borrell kétnapos látogatásra érkezett Libanonba, és első, Michel Aun elnökkel folytatott tárgyalását követően elmondta, hogy az EU határozott üzenetét közvetíti: Libanon a pénzügyi összeomlás szélén áll, és a helyi politikusok nem vesztegethetik tovább az időt, és ez a válság öngerjesztett, nem a külföld, vagy a menekülthullám felelős érte.

„Nem értjük, hogyan lehetséges, hogy kilenc hónappal az előző miniszterelnök lemondása után még mindig nem alakult meg a kormány Libanonban” - mondta az EU-s diplomata.

Josep Borrell február 22-én Brüsszelben.
photo_camera Josep Borrell Fotó: Johanna Geron/AFP

A Világbank szerint a közel-keleti ország az 1850-es évek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságok egyikével szembesül. A libanoni font értékének 90 százalékát elveszítette, a bankok pedig korlátozzák a valuta felvételét és a külföldi banki átutalásokat. Az ország lakosságának több mint fele szegénységben él, és mindennapos az áramkimaradás, illetve az élelmiszer- és az üzemanyaghiány.

Libanonban nincs működőképes kormány azóta, hogy az előző kabinet lemondott, miután egy 2020 augusztusában bekövetkezett robbanásban 200 emberrel végzett, hatezret megsebesített, és hatalmas területet letarolt Bejrútban. Michel Aun államfő tavaly októberben Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. Elemzők ezt részben az Aun és Haríri közt feszülő ellentéttel magyarázzák, a libanoni politikai élet súlyos megosztottsága viszont tovább mélyíti a válságot.

Borrell közölte, hogy az EU kész segíteni a reformokat a közel-keleti országban, de csak azt követően, hogy az egyezséget kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A főképviselő szerint csak az IMF-fel kötött megállapodás mentheti meg Libanont a pénzügyi összeomlástól. Az Európai Unió Tanácsa nem zárja ki a szankciók lehetőségét sem, de inkább eltekintene tőlük, bár a válasz a libanoni vezetéstől függ.

Franciaország már áprilisban korlátozta a belépést területére a belpolitikai válságért felelős libanoni vezetők számára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter akkor azt mondta: Párizs tárgyal uniós partnereivel a válság megoldását hátráltató libanoni politikusokra gyakorolt nyomás fokozásáról. (MTI, AP)