A foci-EB meccseit nézve mindenkinek feltűnhetett már pár dolog: hogy nemzettől függetlenül egyre inkább minden focista ugyanazt a teletetovált-felnyírt hajú stílust képviseli, hogy gyengék a magyar köztévé szakértői, és hogy az Európa-bajnokság tele van kínai nyelvű reklámokkal. Ha valakit eddig teljesen lekötött a pályán zajló akció, annak ajánlom, hogy néha, ha leül a játék, figyelje meg, milyen hirdetések mennek a pályát körbevevő kivetítőkön a Volkswagen, a Heineken, a FedEx vagy az amúgy kínai hátterű Tiktok logói mellett.

Ha nem csak a focira figyelünk, hanem az európai labdarúgó szövetség, az UEFA pénzügyeire is, akkor hamar kiderül, hogy a foci-Eb legnagyobb nyertese Kína:

Az UEFA 10 legnagyobb szponzora közül öt kínai vállalat. Ezek közül van, amelyik már korábban is hirdetett európai focikupákon, és a legtöbbjük a következő Európa-bajnokságnak is fő reklámozója lesz. Sőt, a legeslegtöbbet hirdető cégek nemcsak reklámozhatják magukat az EB-n, de közös projekteket is indítottak az UEFA-val. De miért hirdetik magukat kínai cégek kínaiul az európai fociversenyen? Mennyit költenek a focira ezek a vállalatok, és milyen egyéb bizniszeik vannak az UEFA-val? Ennek járunk utána ebben a cikkben.

Európai foci, globális piac

A foci még mindig a legnépszerűbb sport az egész világon, ráadásul ez az első komolyabb sportesemény-sorozat a koronavírus-járvány kitörése óta, amit ráadásul a vírus miatt egy évig halasztani is kellett. Így bár az időeltolódás miatt alig akad olyan meccs az egész Eb-n, amit kínai idő szerint éjfél előtt lehetne élőben követni, a kínai focirajongókat nagyon érdeklik a meccsek. A 2016-os Eb meccseit 424 millióan nézték Kínában, majdnem annyian, mint ahány ember az Európai Unióban él, beleszámítva azokat is, akiket nem érdekel a foci. Az öt évvel ezelőtti döntőre pedig 56 millió kínai volt kíváncsi.

Így könnyen belátható, hogy ha valaki a kínai közönség számára akar reklámozni, annak bőven megéri elképesztő összegekért reklámokat futtatni a focimeccsek oldalvonalán.

De az Eb-n hirdető kínai szponzorok szeretnék a nyugati ügyfeleket és a jelentős Kínán kívüli kínai diaszpórát is megszólítani.A kínai vállalatok pedig rengeteget fizetnek ezért a lehetőségért, és egymásnak adják az UEFA kilincsét. Ezekre a megállapodásokra az a jellemző, hogy több világversenyre is szólnak.

A South China Morning Post cikke szerint az első kínai vállalat, amelyik szponzorációs szerződést kötött az európai focit uraló szervezettel, az a Hisense volt, egy állami tulajdonban lévő, elektronikai eszközöket gyártó, globálisan egyre terjeszkedő cég, amely többek között olyan, itthon is ismert márkákat is birtokol, mint a Gorenje. A Hisense még 2016-ban ütötte nyélbe a megállapodást az UEFA-val, komoly reklámozó volt a 2018-as világbajnokságon is, a megállapodásnak pedig része az idei Eb is.

A második kínai nagyvállalat, amelyik ráugrott az európai focipiacra, az Alipay volt, az Alibaba tulajdonosának online fizetéssel foglalkozó cége, erről mindjárt kicsit bővebben is írunk. Az Alipay 2018 novemberében kötött 8 éves szerződést, nagyjából 200 millió euró értékben. Jóval később csatlakozott a kínai mobilszolgáltató Vivo, amely már azután szerződött az UEFA-val két Eb támogatására, miután már biztos volt, hogy az Euro 2020 igazából 2021-ben lesz. És már idén csatlakozott a kínai szponzorokhoz a Tiktok tulajdonosa, a Bytedance, és az Eb meccseket kínai nyelvű hirdetésekkel elárasztó AntChain, amelyről később még szintén szó lesz.

És bár kínai vállalatok soha nem támogatták annyi pénzzel az Eb-t, mint az idén, azért sok más, nem európai cég is komoly pénzt fizetett a reklámjai és termékei megjelenítéséért.

Mi másért lökhette volna arrébb fintorogva a Coca-Colás üvegeket Christiano Ronaldo a magyar válogatott elleni meccs után, ezzel komoly károkat okozva az Eb egyik legnagyobb amerikai szponzorának. És ne feledkezzünk meg a Gazpromról se, ami sokkal régebb óta töm pénzt az európai fociba, mint mondjuk az Alipay. Az orosz állami gázipari vállalat idén is kiemelt helyen szerepel a szponzorok között.

Jack Ma EB-je

Sajnos ki kell ábrándítsak minden olvasót, ugyanis nem tudom, hogy pontosan mi szerepel a kínai nyelvű reklámokon. De magam is nagyon kíváncsi vagyok, úgyhogy aki el tudja olvasni, és megírja nekem, annak nagyon hálás leszek. Érdekes viszont, hogy melyik cégeknek vannak ilyen reklámjai.

A kínai vállalatok közül a Hisensen reklámozza magát részben kínai nyelven a meccsek hátterében, ezen kívül pedig az Alipay, a WorldFirst és az AntChain kínai hirdetéseit lehet látni időről időre a focisták mellett/mögött. Ebben a három cégben az a közös, hogy mindkettő az Ant Group cégcsoport része, ami az Alibaba és Aliexpress alapító Jack Ma érdekeltségébe tartozik.

Az Ant Group arról nevezetes, hogy 2020 őszére tervezett tőzsdei bevezetése a valaha volt legnagyobb részvénykibocsátásnak ígérkezett a világon, viszont pár nappal azelőtt, hogy a cég részvényeivel elkezdtek volna kereskedni a sanghaji és hongkongi tőzsdén, a kínai hatóságok leállították a folyamatot. Hogy ez miért lehetett, arról Horváth Bence kollégám itt írt bővebben.

Az Ant Group alapvetően online pénzügyekkel foglalkozik, az Alipay online fizetéssel, a WorldFirst pedig nemzetközi utalásokkal, olyan dolgokkal, amik érdekelhetik az Európában élő, a meccset nem csak hajnalban nézni tudó kínaiakat is. Az Alipay a kínai reklámok mellet a pénzéért azt is megkapta, hogy az Eb hivatalos online fizetési partnere lehet. Jack Ma Eb-n reklámozó cégeiből viszont talán a legérdekesebb az AntChain, nemcsak azért, mert valószínűleg ennek van a legelborultabb marketinges csapata, hanem mert ez egy olyan dologgal foglalkozik, amiben Jack Ma, a kínai kormány és az UEFA is nagy lehetőségeket lát: blockchain technológiával.

Kína és a blockchain-kriptovaluta világ viszonya elég összetett. Miközben a kínai állam aktívan igyekszik például letörni a bitcoin bányászatát Kínában, a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos állami szpekticizmus is hozzájárulhatott ahhoz, hogy nem hagyták az Ant Group IPO-ját, amivel akár 2,8 ezer milliárd dollárt is behúzhatott volna a vállalatcsoport.

Viszont a blockchain technológiában, mint olyanban elég nagy fantáziát lát a kínai állam, főleg ami az adminisztratív feladatok, szerződések, kereskedelmi ügyek intézését illeti. Peking város vezetése például tavaly nyáron bejelentette, hogy a kínai főváros adminisztrációját éveken belül blockchain alapúra akarja átállítani. Az AntChain pedig partner az ilyen projektekben, például együttműködik az egyik dél-kínai speciális gazdasági övezet földhivatalával, hogy a kormányhivatalt, a bankokat és a felhasználókat blockchain technológiával összekötve egyszerűsítsék az ingatlanvásárlási és hitelügyeleteket. Tavaly ősszel pedig egy olyan platformot indított a cég, amely a nemzetközi piacon kereskedő kisvállalatoknak nyújt finanszírozást blockchain technológiával.

Az UEFA-val kötött megállapodás értelmében pedig az AntChain az Eb hivatalos blockchain partnere is lett, blockchain-en rögzítve a focisták teljesítményének adatait. Az Eb-végén pedig ezen adatok alapján ítélik majd oda az Alipay Top Scorer trófeát valakinek.

link Forrás

Az Ant Group már egy ideje szeretne nemzetközi szinten is terjeszkedni, ami eddig abban merült ki, hogy igyekezett különböző szolgáltatásokkal könnyíteni a külföldre utazó kínai turisták és üzletemberek pénzügyeit. Az Antchain reklámja viszont, lévén kínai nyelvű (ismét felhívnám a kínaiul tudók figyelmét, hogy nagyon kiváncsi vagyok), talán inkább a hazai piacra lő. Ha pedig olyan, mint ez, a szintén kínai ügyfeleknek tervezett reklám, akkor ez az egyik legjobb dolog is lehet az egész Eb alatt.

link Forrás

Igen, ez egy videó, ahol hangyacsápokkal dekorált (nem véletlen az ant a cég nevében) középkorú kínai urak és hölgyek a Muzsika Hangjai musical jódli-dalának dallamára énekelnek egy dalt arról, hogy ők már mennyire élik a blockchaint, és hogy a fiataloknak is be kellene szállnia ebbe a menő dologba.

Szerencsére a videóhoz van angol felirat, így kiderülhet belőle, mennyi mindent tett már az AntChain, például hogy a Tangshan-körtéket követték a farmtól az asztalig, vagy hogy mennyire jól blockchainnel szerződéseket kötni, kínai porcelánok eredetiségét igazolni és átláthatóan adományozni.