Simulékonyabb lehet az új hadvezetés

június 22., kedd 4:04

Rengeteg pletyka terjed arról, hogy nyár elején miért lett új főparancsnoka a magyar hadseregnek. Számos politikussal, már leszerelt tiszttel, illetve honvédelmi szakértővel beszélgettünk, akik csak egy dologban értettek egyet:

a váltás hivatalos indoka szerintük nem lehet igaz.

Hivatalosan Korom Ferenc eddigi főparancsnok azért kérte a felmentését, mert úgy érezte, hogy a "Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak". A magyarázattal a fő probléma az, hogy senki sem tud arról, hogy a Magyar Honvédség előtt új feladatok állnának. Félidejénél tart az utóbbi évtizedek legnagyobb fejlesztési programja, óriási összegek mennek új fegyverekre és járművekre, de semmilyen korszakhatár sincs, amit bárki azonosítani tudott volna forrásaink közül.

Korom Ferenc váratlanul mondott le május végén a magyar hadsereg éléről, majd gyorsan leváltották a helyettesét, Böröndi Gábort is, illetve távozik a hadsereg harmadik legmagasabb rangú vezetője, Mihócza Zoltán is. Korom esetében kijött legalább egy közlemény (a nem létező) új feladatokról, de hogy a teljes vezetést miért cserélték le, arról még ilyen szintű magyarázat sem érkezett.

Lehettek viták a beszerzésekről

Többen is céloztak arra, hogy Korom Ferenc nem volt elégedett azzal, hogy az óriási haderőfejlesztési bevásárlásokkal és a magyar fegyvergyártás beindításával kapcsolatos döntésekbe nem szólhattak bele eléggé a katonák. A kormány részéről a tárgyalásokat és a döntéseket is Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, illetve Palkovics László technológiai miniszter hozzák.

A probléma elsősorban nem a beszerzett eszközökkel lehetett, hanem azzal, hogy a kiképzéssel, technikai támogatás szervezésével nem bírta követni a honvédség az új eszközök érkezését, és ezekre a gondokra nem volt tekintettel a politikai vezetés.

Egyik forrásunk emlékeztetett rá, hogy a 2010-es évek elején úgy vett a magyar hadsereg harci helikoptereket, hogy még évekig nem volt magyar pilóta, aki vezetni tudta volna őket, és sokáig fegyverek sem voltak a gépekhez. Állítólag megint felmerültek hasonló jellegű problémák, ám semmilyen konkrét vitát nem tudtunk azonosítani Korom Ferenc és a kormány illetékesei között, legfeljebb arra utaltak többen is, hogy megromlott a viszony a parancsnok és a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor között is, annak ellenére, hogy éppen Benkő javasolta 2018-ban Korom kinevezését.

Egy külföldről terjedő pletyka

A beszerzésekkel kapcsolatos vitákra utalt Mujtaba Rahman brit elemző is, aki a tekintélyes Eurasia Group nevű tanácsadó cég európai részlegének a vezetője (és korábban a brit kormánynál és az Európai Bizottságnál is dolgozott), és aki a Twitteren foglalkozott részletesen a magyar hadsereg élén történt változásokkal.

Rahman éppen a múlt heti NATO-csúcsra időzítve vette elő a témát, és a beszerzések körüli vitákon kívül arról adott hírt, hogy Korom ellenszegült a kormánynak, amikor az a hadsereget fel akarta hatalmazni, hogy a civil lakosság ellen is bevethető legyen tüntetések, zavargások esetén. Egészen pontos időrendet is megadott, hogyan tiltakozott a kormányzati tervekkel szemben írásban Korom, és hogy ennek hatására döntött Orbán Viktor az eltávolításáról.

A történet sok európai újságíró és politikai elemzőhöz eljutott, és Rahman kifejezetten noszogatta a magyar sajtót is, hogy foglalkozzanak az általa kiszivárogtatott információkkal, azonban itthon nem találtunk senkit, aki akár csak pletykák szintjén hallott volna erről a konfliktusról. Nem teszi meggyőzővé az elméletet az sem, hogy Korom Ferenc kitüntetéssel távozhatott, és katari nagykövet lesz hamarosan. A közel-keleti országban rendezik jövőre a futball világbajnokságot - a futballért lelkesedő miniszterelnök aligha küld oda valakit, aki nyíltan szembement vele.

Ráadásul nincs napirenden (legalábbis nyilvánosan nincs) semmilyen új szabályozás sem a honvédség civilekkel szembeni bevethetőségéről. Erről tavaly ősszel született kormányhatározat, ami alapján egészségügyi veszélyhelyzet idején bizonyos kényszerítő eszközöket valóban használhatnak a katonák civilekkel szemben, de ez a szabályozás már akkor hatályba lépett, és nem túl életszerű, hogy Korom bő fél évvel később kezdjen panaszkodni miatta.

A hazai szakértők szerint inkább a rendőrök között okozott feszültséget, hogy a honvédség is besegített a járvány alatt a járőrözésbe, mert a katonák ezért a munkáért jóval magasabb illetményre voltak jogosultak, miközben a rendőröknek volt csak joga intézkedésekről dönteni. Mindkét fegyveres szervezetnél óriási munkaerőhiány van, és a kormány igyekszik minél több esetben (például a határőrizetnél) katonákkal pótolni a rendőröket, ám ez elsősorban nem a katonákat zavarja.

Az új parancsnok ambíciója inkább számíthatott

Forrásaink a váltás lehetséges hátteréről beszélve elsősorban nem Korom és a kormány lehetséges ütközéseit emelték ki, hanem sokkal inkább az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz igyekvését, amellyel jó benyomást keltett a honvédelmi miniszterben és a miniszterelnökben is.

Orbán Viktorral az operatív törzs ülésein került rendszeres kapcsolatba a járvány kezdete óta, ahol Ruszin-Szendi a honvédelmi irányító csoport helyettes vezetőjeként vett részt, és kifejezetten jó benyomást tett a kormányfőre. Egyes vélemények szerint addigra Benkő miniszter fontos bizalmi emberévé vált Ruszin-Szedni, és azért is küldte az ülésekre, hogy Orbánnak is feltűnjön a HM helyettes államtitkáraként dolgozó katona-politikus.

A konfliktusos, konok ember hírében álló Korommal szemben Ruszin-Szendi általában is könnyebb természet az őket személyesen ismerők szerint, különösen a rangban felette állókkal igyekszik minél jobban kijönni.

Azt hallottuk, hogy a honvédségnél is mindig figyelt arra, hogy például megajándékozza a csapatát meglátogató vezetőket, még levélnehezéknek használható ágyúgolyókat is rendelt, lőszeres ládára hajazó díszdobozban az ilyen alkalmakra.

A Ruszin-Szendi elképesztően gyors karrierjét (talán féltékenyen) figyelő katonák részben e simulékony természetével magyarázzák: 48 évével ő a magyar honvédség történetének eddigi legfiatalabb parancsnoka, és már korábbi kinevezéseikor is sok főtiszt érezte úgy, hogy méltatlanul előzte meg őket.

Kéz kezet mos

Többek véleménye szerint Böröndi Gábor parancsnok-helyettest elsősorban azért váltották le, mert Ruszin-Szendivel régóta rosszban voltak, és e személyes problémában kell keresni a váltást, nem katonapolitikai koncepciók egymásnak feszülésében, és pláne nem politikai vitákban. Ruszin-Szendi helyettese várhatóan Sándor Zsolt lesz, akivel ugyan nem jöttek mindig jól ki egymással, de Ruszin-Szendi állítólag Sándor felé is tett olyan gesztust, aminek nyomán minden régi rivalizálás elsimult köztük - a pletykák arról szólnak, hogy Sándor egyik családtagjának tett figyelmes gesztust.

Ruszin Romulusz Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

A honvédség ügyeit egy közelről ismerő forrásunk szerint a magyar hadsereg egyik fő problémája éppen e családi szívességek bonyolult hálózata - a másik a létszámhiány. Szerinte a főtisztek között sok a házaspár, például Ruszin-Szendi mostani és előző felesége is katona, vagy éppen a helyettesének készülő Sándor Zsolt felesége is az volt (továbbá ikertestvére és fia is). A nők aránya 20 százalék körül van a magyar honvédségben, sok a katonaházasság, és a katonaszülők gyermekei közül is sokan katonai pályát választanak.

Az egyik főtiszt a másik főtiszt közeli hozzátartozójának a parancsnoka sok esetben, és az így kialakuló szívességi hálózat, egyes vélemények szerint, fontos összetartó ereje a honvédségnek. A külföldi missziós kiküldetések, előléptetések, lakáskiutalások esetében is fontosak lehetnek ezek a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatok, és ez a kívülről jött, fiatalabb katonák egy részében azt az érzést kelti, hogy aki nem tagja valamelyik befolyásos családnak, az nehezebben juthat előre.

A családi kapcsolatok fontosságának elismerését a honvédségben csak erősíthette, hogy a miniszterelnök fia is katonának állt, és alighogy befejezte a kiképzést, Nagy-Britannia egyik elit akadémiáján folytathatta a tanulmányait, illetve Szolnokon főtisztekhez méltó szolgálati lakást is kapott. Elöljárói kitüntetett figyelemmel segítik az előrejutását, számítva arra, hogy amikor egymás családjait segítik, azt se kifogásolják a politikai vezetők. Akiknek forrásaink közül ezzel az informális hálózattal bajuk van, azok kritikusan tekintenek Ruszin-Szendi kinevezésére is, mert úgy tartják, hogy ő nem érdekelt e mentalitás megváltoztatásában.