Az EP jóváhagyta a klímavédelmi célokat, 2050-re kibocsátássemlegessé tennék az EU-t

Az Európai Parlament a brüsszeli plenáris ülésén csütörtökön jóváhagyta a klímavédelmi rendeletet, ami 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig klímasemleges kontinenssé tenné Európát.

Az EP tájékoztatása szerint a 442 szavazattal, 203 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett jóváhagyott rendelet az átmeneti időszakra jogi kiszámíthatóságot biztosítva azt célozza, hogy 2050 után az unió kevesebb szén-dioxidot bocsásson ki, mint amennyit kivon a légkörből.

Előírja, hogy az unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, de a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kibocsátásának szabályzásával tovább növelné a szénelnyelés mértékét. Így akár 57 százalékra emelné a 2030-as csökkentési célt.

A javaslat köztes, 2040-re megvalósítani kívánt célokat is vázol, ezek azt határozzák meg, hogy legfeljebb mennyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki az unió 2050-ig anélkül, hogy veszélyeztetné a megállapodásban rögzített vállalását. Ez az úgynevezett „szén-dioxid-büdzsé” lesz a felülvizsgált 2040-es cél meghatározásának egyik fontos eleme.

Az EP javaslatai alapján továbbá egy éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jön létre, ami nyomon követi az eseményeket, és felméri, hogy jó úton jár-e az európai szakpolitika.

Fidesz: Ne az emberekkel fizettessék meg!

Tóth Edina fideszes EP-képviselő a szavazás előtti vitán azt mondta: alaposan fel kell készülni a zöld átállásra, a munkahelyek és a vállalatok versenyképességének megőrzése ugyanis fontos a jelenlegi, kihívásokkal teli helyzetben. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ne az emberekkel, ne a családokkal fizettessék meg az uniós célkitűzések költségeit – mondta.

„Annak érdekében, hogy a klímarendelet elfogadásával ne emelkedjenek az energia- és élelmiszerárak, felelősen kell cselekedni. Megoldást kell találni a klímasemlegességgel járó költségek finanszírozására a »szennyező fizet«-elv betartásával annak érdekében, hogy továbbra is versenyképesek maradhassanak a magyar gazdasági szereplők” – mondta Tóth, aki szerint a nemzetgazdaságok növekedését gátló, elrugaszkodott baloldali elképzelések helyett valódi környezet- és emberbarát klímavédelmi intézkedésekre van szükség. (MTI)