Ahol a nők normál körülmények között is hátrányban vannak, ott nem várható, hogy extrém helyzetben az egyenlőtlenség mérséklődjön. A karanténidőszak már megmutatott valamit abból, mi várhat a nőkre, ha a klímaváltozás felforgatja a társadalmat.

Peter Newell klímapolitikai szakértő szerint ahogy a 60-as években nemzetközi egyezmény szabályozta az atomfegyverek terjedését, ilyen egyezmény tudná megmenteni a világot a pusztító éghajlatváltozástól. Ehhez az kellene, hogy a világ országai megállapodjanak, hogy leszoknak a fosszilis energiáról. Sok történelmi példa mutatja, ez az ötlet kevésbé sci-fi, mint elsőre tűnik.

Megjelent az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentése, amely szerint már nem tűnik elkerülhetőnek az eddig kitűzött klímacél, de azon sok múlik, hogy ott meg tudjuk-e fogni vagy vissza tudjuk-e fordítani a klímaváltozást. Az IPCC elnöke szerint viszont sétálunk, miközben rohannunk kellene a cél felé.

Elkészült az első átfogó szakmai jelentés arról, hogy áll Magyarország a klímasemlegesség fel vezető úton. A parlament törvénybe is foglalta, hogy 2050-re karbonsemleges lesz az ország, de eddig leginkább akkor csökkentek a kibocsátások, ha válságban volt a gazdaság. Az eddiginél sokkal aktívabb és tudatosabb politikára lenne szükség 2030-ig és 2050-ig.

A fejlődő országoknak sikerült elérniük, hogy a gazdagok fizessenek az őket ért károkért, az olajtermelőknek pedig sikerült megfúrniuk, hogy a résztvevők vállalják a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését. A klímakatasztrófa elkerüléséhez nem került közelebb a világ.

A fejlett és a fejlődő országok vitái dominálják az egyiptomi ENSZ-klímatárgyalásokat. A fő kérdés az, hogy a fejlett országoknak mennyi pénzt kellene fizetniük, hogy kárpótolják a fejlődőket a klímaváltozás már most érezhető pusztításáért.

De így is nagyon komoly kibocsátás-csökkentésre lenne szükség, hogy teljesíthetők legyenek a 2030-as célok.

Az utolsó demokrata ellenlábas is beadta a derekát.

Sikerült meggyőzni Amerika egyik legmakacsabb politikusát, hogy támogassa Joe Biden nagy klímatervét. Vagy legalábbis annak egy kisebb, inflációra lövő változatát. Így is ez az amerikai politika egyik legnagyobb és legváratlanabb fordulata az idén.

António Guterres szerint még dönthetünk másképp is, de nincs ország, amely megúszhatja a klímakatasztrófát.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, az ellenzék klímapolitikai programjának felelőse szerint a Paks 2 szerződését azonnal föl lehetne mondani, az orosz energiafüggőségtől viszont csak kormányváltással lehet megszabadulni.

Bemutatta az Európai Bizottság azt a javaslatcsomagot, amellyel el lehet érni, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása. A csomagban több olyan lépés is szerepel, ami miatt többek között Orbán Viktorral is meg kell majd harcolnia a bizottság vezetőinek.

2030-ig pedig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Civil szakértők szerint a kormány muszájból, összecsapva és viszonylag átgondolatlanul írta bele a klímapolitikai célokat a Helyreállítási Tervébe, és bár elvileg sok pénz menne a gazdaság zöldítésére, azt úgy akarja elkölteni a kormány, ahogy elég kevés értelme lenne.

Fontos vállalásokat tettek a világ vezetői az amerikai elnök által szervezett klímacsúcson. Viszont ezek még nem elégségesek ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát.