Érdekes elemzést közölt az EU-s klímapolitikai célok alakulásáról a Másfélfok.hu. Eszerint 2020-ban sikerült ugyan elérni a kibocsátás csökkentésére és a megújuló energia használatának növelésére kitűzött célokat, de ehhez kellett az is, hogy a koronavírus-járvány miatt időszakokra lényegében leálljon az európai gazdaság. Ahhoz pedig, hogy a 2030-ra, és még inkább a 2050-re kitűzött célok elérhetők legyenek, sokkal jelentősebb csökkentésre lenne szükség.

A Kis Anna meteorológus által jegyzett elemzés szerint az Európai Unió 2020-ra azt a célt tűzte ki magának, hogy 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez sikerült is, sőt, túl is sikerült teljesíteni, becslések szerint a nettó kibocsátás 34 százalékkal csökkent. Emellett több mint 20 százalékkal nőtt a megújulók felhasználása és szintén 20 százalékkal az energiahatékonyság is.

Mindez viszont nem sikerült volna, ha nincs a járvány, és a "normális" ütemben megy tovább a gazdaság. A kibocsátás-csökkenés 2019-2020 időszakban például jóval nagyobb, 10 százalékos volt, mint 2018-2019-ben, amikor csak 4 százalék. A megújulók arányának növekedéséhez is hozzájárult az, hogy az energiafogyasztás csökkent, és a kilábalással növekvő a fogyasztás lényegében lenullázta ezt a növekedés.

A mostani trendek szerint, illetve a jelenleg már tervezett intézkedések hatására 2030-ra 41 százalékkal csökkenhet az unió kibocsátása az 1990-es szinthez képest. A cél viszont 55 százalék, így attól még elég messze vagyunk. Az elemzés szerint a 2030-as célok eléréséhez a végső energiafelhasználásban évente átlagosan 9 Mtoe (millió tonna olaj-egyenérték) csökkentésre lenne szükség az EU-ban. 2005 és 2020 között 7Mtoe volt az érték, a COVID hatásával együtt.

A megújulók aránya az energiamixben évente átlagosan 0,7 százalékkal nőtt 2005 és 2020 között, az EU eredeti 2030-as céljához viszont, vagyis ahhoz, hogy az energia 32 százaléka megújulókból jöjjön, évente 1,1 százalékos növekedésre lenne szükség. Ráadásul az EU már szigorított is ezen a célon, már legalább 40 százalékban megújuló forrásokból kellene termelni az energiát nyolc év múlva.

Az EU-s célokat úgy sikerült teljesíteni 2020-ban, hogy egyes országok túlteljesítették a saját céljaikat, ezzel kompenzálva azt, hogy más tagállamok nem érték el, amit el kellett volna. Magyarország például egy a hét országból, ahol nem sikerült elérni az energiafelhasználás csökkentéséről szóló célt. Sőt, ahogy azt nemrég a kormány is beismerte, Magyarországon éppenhogy nőtt az energiafelhasználás, részben a rezsicsökkentés miatt. A kibocsátási célokat viszont sikerült teljesítenie Magyarországnak, feltehetően részben a járvány miatti lezárásoknak köszönhetően.