KSH: Az EU-s átlagnál több magyarnak van közösségi oldala

június 30., szerda 12:32

Kiemelkedően magas, 87 százalékos a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami 22 százalékponttal több az EU-s átlagnál – közölte a magyar háztartások infokommunikációseszköz-használatáról szóló elemzése alapján a Központi Statisztika Hivatal.

A KSH szerint a magyar internetezők az EU tagországainak átlagánál 13 százalékkal többen tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videotartalmakat, 11 százalékkal többen értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat, és 10 százalékkal többen kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat.

2020-ban a magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése, ezzel a tagállamok rangsorában a középső harmadban szerepeltünk. Tavaly a magyar 16-74 éves lakosság 79 százaléka, a 16-24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel. A legidősebb korosztálynak, a 65-74 éveseknek viszont csak 44 százaléka netezett naponta.

A naponta internetezők közül 10-ből 4 ember átlagosan 1-2 órát, további 3 ember 3-4 órát tölt a neten. A napi webhasználók 30 százalékánál szinte azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint 1 órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre. A napi gyakorisággal internetező 16-24 évesek legnagyobb hányada, 40 százaléka átlagosan 3-4 órát, míg a 65-74 évesek több mint fele 1-2 órát töltött az interneten naponta.

A magyar netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót - tették hozzá.

Átlag alatti az internetes vásárlás

Tavaly az uniós lakosság 65, a magyar lakosság 60 százaléka rendelt vagy vásárolt a világhálón egy éven belül – ezzel az EU 27 tagállamának rangsorában Magyarország a 17. helyen állt. A magyar 16-74 éves lakosság részvételi aránya az online vásárlásban egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, míg az uniós tagállamok átlagának bővülése csak 2 százalékpont volt a 2019. évihez képest.

Az elemzés szerint a magyarországi online vásárlók 49 százaléka magyar eladóktól, 23 százaléka más EU-s tagállamból, 15 százaléka EU-n kívüli országok eladóitól rendelt vagy vásárolt árut, szolgáltatást.

Tavaly az első negyedévben a magyar vásárlók kb. negyede átlagosan 17 ezer forint alatt, 30 százaléka 17-34, 27 százaléka 34-102 ezer forint között, 17 százaléka pedig ennél többet költött online áru- és szolgáltatásvásárlásra. A neten keresztüli rendelést vagy vásárlást a budapesti internetezők vették igénybe a legnagyobb arányban (78 százalék), míg Pest megye és Észak-Alföld lakosai a legkisebb (65, 64 százalék) mértékben.

2020-ban tovább erősödött a lakossági felhasználóknál a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata: az EU tagállamaiban a 16-74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, a magyaroknak pedig az 57, illetve a 67 százaléka. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a V4-ek között Magyarország állt az első helyen.

Az internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására és videók meg zenék megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.

Az internetezők több mint fele nem védi az adatait

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar internetezők több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben.

A magyarországi internetezőknél egyelőre kisebb arányban vannak azok, akik fokozottabban ügyelnek a személyes adataikra: a védelmi tevékenységek közül az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék), míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat vagy a tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). A magyarok 43 százaléka fordított figyelmet személyes adatai szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére, 6 százalékponttal többen, mint az EU-tagországok átlaga.

Átlagos az internetes ügyintézés

Azt írták: tavaly az EU népességének átlagosan 57 százaléka és a magyarok 60 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézéskor. A 16-74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén (információszerzés közhivatalok honlapjáról, űrlapok letöltése) meghaladta az uniós átlagot, de a legmagasabb szintnek számító, kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól 1 százalékponttal. (MTI)