Ahogy a bulvárlapokban szokták írni: „Ehhez pofa kell!” Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanis a létező legorbánistább lapban, a Magyar Nemzetben kritizálhatta az Orbán-kormány válságkezelését.
Matolcsy azt írta, a magyar gazdaság 2019-ben (több európai országgal szemben) még élénken nőtt, és a lendület 2020 elején is segített, de ha csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, GDP terén már csak a 17. helyen állunk az EU-tagországok listáján, a háztartások és a cégek hitelállományának bővülésében viszont az első helyen vagyunk.
A válság alatt a vállalati hitelállomány közel 10, a háztartásoké közel 9 százalékkal nőtt, tehát tavaly csak a hitelállomány-bővülés miatt nem omlott össze a gazdaság. Matolcsy szerint ha nem működött volna jól a magyar pénzügyi rendszer, az EU-n belül itt lett volna az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelés.
Az eredményes gazdasági válságkezelés a pénzügyi rendszernek köszönhető, a két legfontosabb eszköz a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram volt – írja Matolcsy, aki szerint a gyors és határozott döntések a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak, ez tette lehetővé a közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt.
Matolcsy szerint a hitelezés, a kormányzati támogatások és a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a foglalkoztatási szintet, és rekordmértékben érkezett külföldi tőke az országba.
Matolcsy szerint a válságkezelés gyengeségei és kudarcai között volt, hogy nem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat. 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, és csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke, amit Matolcsy szerint év közben meg kellett volna lépni.
Matolcsy azt írta:
„A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a »normál« működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.”
Probléma volt a digitális átállás hiánya is, „azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban” – írta Matolcsy, aki szerint „egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között”, aki „versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk”.
A Portfolio szerint Matolcsy úgy véli, a válságkezelés monetáris oldalról sikeres volt, a fiskális politika miatt viszont szerinte csak az EU-s középmezőnyhöz volt elég a magyar válságkezelés. A lap szerint hónapok óta egyre mélyül az ellentét a fiskális és a monetáris politika között, és ezt Matolcsy friss cikke még nyíltabban vállalja.