• Európában utolsóként oldják fel nálunk a börtönökben a látogatási tilalmat július 1-től, miközben már rég lehet idősotthonokat és kórházakat is látogatni.
• A rabok öröme azonban nem felhőtlen, ugyanis a büntetés-végrehajtás (bv.) olyan látogatási korlátozásokat tart fenn, amik sértik a jogaikat.
• Az egyik börtönben az őrök szerint azért nem oldják fel a korlátozásokat, mert a rabokat kínai vakcinával oltották, amiről egyelőre nem tudni, mennyire hatásos.

„Úgy tűnik, a bv. intézetekben a koronavírus továbbra is eltérő módon fertőz, és a civil életben bevezetett enyhítések is elkerülik a börtönöket” - írta nekünk egy olvasónk, Zalán, akinek egy rokona van benn egy büntetés-végrehajtási intézetben.

Zalán 16 hónapja nem láthatta a rokonát a járványügyi szabályozások miatt, pedig normál esetben a rokon havonta három hétvégén is hazajárhatna a családjához, mivel enyhébb végrehajtási szabályok vonatkoznak rá. Bár már az idősotthonokban és a kórházakban is rég feloldották a látogatási tilalmat, a bv. intézetek csak mostanra jutottak el idáig, de Zalán azt mondja, most sem felhőtlen az öröm.

A börtönökben ugyanis nem oldották fel teljesen a látogatási korlátozásokat, továbbra is a járványhelyzetre hivatkozva korlátozzák a látogatások gyakoriságát, módját és időtartamát, miközben egy lehetetlen választási helyzetbe kényszerítik a fogvatartottakat. A börtönökre az egész járvány alatt nagyon szigorú szabályok vonatkoztak, még tavaly nyáron sem oldották fel a látogatási tilalmat, miközben akkor már a vírusnak leginkább kitett idősotthonok lakóit is lehetett bizonyos feltételek mellett látogatni.

A fogvatartottak az új szabályozás szerint havonta egyszer egyvalakivel találkozhatnak személyesen maszkban, plexifal mögött fél órára, de aki ezt választja, azzal lemond a havi 4x1 órás Skype-ról, mert akkor már csak kétszer lehet egy órát skype-olni.Ez az egységes korlátozás vonatkozik minden fogvatartottra, azokra is, akik enyhébb végrehajtási szabályok alá esnének, vagy nemsokára szabadulnának.

„Tavaly február óta nem láttuk őt, de egyszerűen nem éri meg a félórás személyes találkozót választani. A bv. meg azt hangoztatja, hogy annyira bevált az online kapcsolattartás, hogy már nem is akarnak személyesen találkozni a rabok” - mondja Zalán, aki szerint több elítélt is így van ezzel.

A járvány előtt személyenként legalább havi egyszeri egy órás látogatás volt engedélyezett, most viszont a fogvatartottaknak választaniuk kell, hogy melyik hozzátartozójukkal találkoznának, lemondva ezzel más lehetőségekről. Emellett továbbra sem lehet egymáshoz érni, csak védettségi igazolvánnyal lehet bemenni, és gyerekek nem látogathatnak kísérővel sem.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint az utóbbi különösen aggályos, hiszen sokan már másfél éve nem látták a gyereküket, egy kétéves gyereknél pedig a skype-os kapcsolattartás sem megoldás.

„Szomorú, hogy Európában a mi börtöneinkben kezdik meg utoljára a korlátozások feloldását, miközben hetek óta tízezrek ülnek a Puskás Arénában” - vélekedik Tarnai Dóra, a Helsinki Bizottság jogásza.

A Helsinki Bizottság azt is nehezményezi, hogy a börtön szerdáig nem adott ki erről hivatalos közleményt, hanem egy a Népszavának adott interjúból derült ki, hogy nyitnak a börtönök. Bár a Helsinki Bizottság szerint jó, hogy végre feloldották a látogatási tilalmat, de szerintük a korlátozások egy része „indokolatlan, aránytalan, és sérti a hozzátartozók családi élethez fűződő alapjogát.”

Szerintük ugyanis a vírus terjedését nem befolyásolja, hogy fél órát vagy egy órát beszélgetnek a családtagok, és a gyerekek (ilyen feltételek mellett különösen) nem terjesztik jobban a vírust, mint a többnyire velük egy háztartásban élő rokonaik.

A szigorú korlátozások fenntartása már csak azért sem érthető, mert a rabok nagy része be van oltva a kínai vakcinával. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága azt írta a 444-nek, hogy országosan a fogvatartottak 78,8 százaléka, a bv. szervezet személyi állományának 64,85 százaléka van beoltva. Abban a börtönben, ahol Zalán rokona is van, a fogvatartottak 90 százalékát beoltották, míg a dolgozók közül, akik szabadon mászkálhatnak mindenhova, csak 20 százalék van beoltva. Amikor a fogvatartottak afelől kérdezősködnek, hogy miért nem oldják fel a korlátozásokat teljesen, érdekes választ szoktak kapni:

„Amikor a fogvatartottak megkérdezik, hogy miért nincs rendes látogatás, ha egyszer be vannak oltva, akkor az őrök rendszeresen azt felelik, hogy a kínai vakcináról még nem tudni mennyire hatásos, lehet, hogy kell harmadik oltás is, és amíg ez nem derül ki, addig nem lesz változás” - meséli Zalán.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter már többször azt mondta, hogy nincs szükség harmadik vakcinára, a kormány álláspontja pedig az, hogy a Sinopharm-vakcina hatásos, ezért különös, hogy egy állami szerv dolgozói erre hivatkoznak.

Megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát a korlátozásokkal kapcsolatban. Arra nem reagáltak érdemben, hogy mi szükség van a további korlátozások fenntartására, a kínai oltással kapcsolatos információkkal kapcsolatban azt írták:

„A büntetés-végrehajtási szervezet részéről ilyen tartalmú nyilatkozat, tájékoztatás nem történt.”