Az eddigi ellenzéki ígéreteknél jóval pesszimistább képet festett a választások utáni elszámoltatás lehetőségeiről az a beszélgetés, amit a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szervezett szerda délután a Ferencvárosi Művelődési Központban. A megszólalók már csak azért is visszafogottabbak voltak, mint a felcsúti perrel kampányoló Momentum, mert már látszik, hogy az ellenzéki vezetésűvé váló önkormányzatok sem kezdték tömegesen feltárni a helyi ügyeket 2019 óta.

„Ha valaki a saját pártja által vezetett önkormányzatokban nem csinál elszámoltatást, akkor feltehetően kormányon sem akar majd elszámoltatást csinálni.

Ha valaki úgy gondolja, hogy Tóth Csabát érdemes támogatni - és azért elég sok párt választotta Tóth Csabát Hadházy Ákossal szemben -, akkor azért kétségek merülnek fel, hogy az a párt akar-e elszámoltatni” - mondta Márky-Zay Péter, aki szerint Hódmezővásárhelyen kívül nagyon kevés önkormányzatnál álltak neki a Fidesz ügyeinek feltárásához. Érdet, Pécset és az I. kerületet emelte ki.

És hogy az MSZP hatalomra kerülve milyen könnyen el tudja sunnyogni az elszámoltatást, arra élő példaként ott ült az asztalnál Keller László, akit a 2002-es kormányváltás után a Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkárnak nevezett ki, de elmondása szerint a saját párttársai lehetetlenítették el, amikor komolyabb ügyekre akart rámenni. Mindenesetre az első Orbán-kormány alatt elkövezett visszaéléseknek nem lett következménye.

„Amikor én 2002 előtt politikusként - úgy, mint Hadházy képviselő úr - felvállaltam az egyedi ügyek felgöngyölítését és annak a megjelenítését a médiában, akkor baromi népszerű voltam. Fölemelt a média, én voltam a sztár, mindenütt örültek nekem, én voltam az igazságosztó. És most még abban a helyzetben vagyunk, hogy a közös ellenzéki összefogás megteremtheti annak a lehetőségét, hogy ne csak sztár legyen Hadházy, hanem a folyamat tovább menjen.

Ehhez nem elég a kampányban meghirdetni, hogy »mi másképpen fogunk bánni a közvagyonnal, és felderítjük az általunk és a társadalom által sérelmesnek tartott intézkedéseket«. Hanem most nagyon kemény munkára van szükség az ellenzéki oldalon.

Össze kell rakni mindazokat a jogi, pénzügyi, gazdasági feladatokat, amik nélkül megint csak lózung lesz a választási kampányban az elszámoltatás”- vázolta fel Keller, mit kellene egy nyertes választás után másként csinálni.

Nem tudni, hogy a véletlennek vagy a szervezők humorérzékének volt köszönhető, de Keller mellé pont azt a Bárándy Péter ültették be, aki a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztereként belülről láthatta, mi vezetett a közpénzügyi államtitkár bukásához. De a volt miniszter ebbe látványosan nem akart belemenni, még Kellertől is elvette a szót. Ehelyett Bárándy inkább arról beszélt, hogy bár szükség van olyan katalizáló személyekre, mint Keller vagy Hadházy, de a szakszerű felelősségre vonást az ügyészségre bízná. Szerinte 2022 után csak a vezetést kellene lecserélni az igazságszolgáltatásban, mert az ügyészségen dolgozók 90 százaléka felszabadultan venné tudomásul, hogy végre a bűnt üldözheti.

Egyébként Bárándy most is óvatosabb lenne annál, mint amit az ellenzéki pártok ígérnek. Jogászként az elszámoltatás szóval nem is tud mit kezdeni, a felcsúti per ötletét pedig hülyeségnek nevezte.

„Nem lehet hülyeségeket beszélni, hogy másnap ilyen vagy olyan helységhez kötött perek lesznek, és lecsuknak embereket. Ha ez így lesz, akkor én valószínűleg máshol keresek otthont, és nem ebben az országban.”

Szerinte nem lehet egy rendszerváltás reményében határok nélküli rettegést kelteni. Szerinte az alapján lehet elszámoltatni valakit, hogy az elkövetéskor jogszabályba ütközött-e a tevékenysége.

Minden le van papírozva

Csakhogy a NER ügyeit éppen azért nehéz megfogni, mert általában jogszabályokkal is megtámogatnak egy-egy lépést. Baranyi Krisztina is arról számolt be, hogy például

a parkolási ügyet a IX. kerületben úgy szüntették meg 2019-ben, hogy „gyakorlatilag semmilyen büntetőfeljelentést ez ügyben nem lehetett tenni”, csak a 2010 előtti ügyek perei folynak. „Azt kell mondjam, hogy a nagy pénzt a parkolásnál -ezt már közvetlen tudással és tapasztalattal tudom mondani- teljesen hivatalos, teljesen tökéletes, képviselő-testület által jóváhagyott, szentesített szerződéssel lopták ki az állampolgárok zsebéből.” A valóságban a nagy pénzeket hivatalos szerződéssel vitték ki, amibe jogilag nem lehet belekötni. Baranyi elmondta, hogy több korábbi feljelentésénél is azért zárult le a rendőrségi nyomozás, mert az adott döntés testületi felhatalmazással történt. Az általa vezetett önkormányzat legfeljebb olyan ügyekben tudott feljelentést tenni, ahol hanyagságból nem papírozták le rendesen az ügyeket.

„Én azt látom az elmúlt 10 év leginkább állami szintre emelt gyakorlatának, hogy amikor valamit el akartak lopni, arra egyszerűen alkottak egy törvényt, vagyis abban a pillanatban ez a törvény már törvényesítette a lopást, és ez a mai napig így van” - mondta Baranyi, aki pont emiatt az országos elszámoltatással kapcsolatban is szkeptikus.

Márki-Zay Péter is arról számolt be, hogy Hódmezővásárhelyen is csak egyetlen egy esetben indult nyomozás a feljelentéseik következtében, az önkormányzat számítógépes rendszere elleni hackertámadás ügyében. De annál is csak próbára bocsátás lett az ítélet. Az összes többi ügyet lezárták. De szerinte egy rendszerváltás után érdemes újra elővenni ezeket az előkészített aktákat. És hogy ne csak a kis halakat kapják el, vádalkukon keresztül kell elérni a főbűnösöket. Egyébként Márki-Zay azokat az ellenzéki önkormányzatokat is korruptnak tartja, amiknek a közbeszerzésein sosem nyernek fideszesek.