Koronavírus-számok Magyarországon 10/15/2021
Elhunytak + 10 Σ 30 351
Kórházban + 58 Σ 800
Fertőzöttek + 1 249 Σ 833 115
Tesztek + 17 554 Σ 7 127 710
Oltottak + 3 161 Σ 5 919 930
A legújabb trendek

Orbán után Gulyás is megsürgeti Káslert, hogy kiderüljön végre valami a nagy állami vakcinahatékonysági vizsgálatról

július 15., csütörtök 15:10
  • Kásler Miklós május végére ígérte az oltások védőhatását vizsgáló felmérés eredményeit
  • De ezekről semmit sem tudni, pedig fontos lenne például a kínaival oltott idősek esetében
  • Gulyás Gergely a mai kormányinfón a kérdésünkre azt mondta: meg fogja sürgetni az eredményeket
  • Orbán Viktor is ezt mondta egy hónapja
  • Ezek szerint a harmadik oltásokról a Kásler-féle jelentés nélkül döntött a kormány szerdán, amiről majd Orbán ad felvilágosítást

Számháború alakult ki a beoltottak számára lehetővé tett antitestvizsgálatok eredményei körül.

Az egyiket a Fővárosi Önkormányzat indította a 60 év feletti budapesti lakosoknak. Az első, hangsúlyozottan nem reprezentatív eredmények szerint:

„A Sinopharm oltóanyag esetében a tesztelésben részt vevő, az oltásukról nyilatkozó 60 év felettiek esetében 23,90%-os mértékben volt tapasztalható az IgG típusú neutralizáló antitestek elégtelen mennyiségének jelenléte a vérkeringésben. A többi oltóanyag esetében a megfelelő antitest-szinttel nem rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb.”

Erre mondja azt Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a kormánynak ingyenes tesztelést kellene bejelenteni, és akinél nincs antitest, azt harmadik oltással kellene beoltani.

A másik vizsgálat a SOTE-é. Ebben azok vettek részt, akik korábban megmérették az antitestjüket, és az határérték alatti volt. A náluk jelentkező mintegy 1200 embernél a SOTE megismételte a vizsgálatot. Az erről szóló tájékoztatásuk szerint a SOTE-ben elvégzett új teszteken 88 százalékban már pozitív volt az eredmény.

A SOTE közleménye szerint a 60 év feletti, kínaival oltottak esetében 82 százalékban fordult meg a mérési eredmény. Hangsúlyozzák, hogy olyan embereket vizsgáltak, akiknél korábban negatív eredményt mértek. A korábbi vizsgálataik szerint a vakcinák 96 százalékban hatékonyak voltak, és szerintük nincs is értelme az ellenanyag-vizsgálatoknak.

Ezt pedig a kormány használja most, hogy semlegesítse a fővárosi méréseket.

De mi van a kormány kutatásával?

Mindez megelőzhető lenne, ha a kormány végre nyilvánosságra hozná átfogó vizsgálatnak eredményét az oltások védőhatásáról, amiről Kásler Miklós még május elején beszélt. A miniszter akkor azt mondta, hogy „minden forgalomban lévő vakcinát megvizsgálunk abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponense, az ellenanyagok, illetve a sejtek védekezőképességét hogy alakítja, milyen időtartamra vonatkozik a védettség”. Kásler május végére ígérte az első eredményeket.

Csakhogy azóta sem jelentettek be semmilyen eredményt. Orbán Viktor - amikor váratlanul megjelent a kormányinfón június 10-én - azt monda, hogy sürgeti Káslernél a vizsgálati eredményeket. De azóta is eltelt már több mint egy hónap.

„Én is sürgetni fogom, ezt megígérem” - mondta Gulyás Gergely a mai kormányinfón a kérdésünkre, hogy hol vannak a Kásler-féle kutatás eredményei. „Nem tudok olyan anyagról beszámolni, amit nem láttam” - tette még hozzá később. Ezek szerint a harmadik oltások szükségességéről és szabályairól úgy hozott döntést szerdán a kormány, hogy nem voltak a kezükben az országos vizsgálat eredményei.

Arról, hogy mi lesz a harmadik oltásokkal, Gulyás nem adott tájékoztatást, mert azt majd Orbán Viktor jelenti be péntek reggel a rádióban.

Gulyás szerint felelőtlen az MTA szakértőjének a nyilatkozata

Gulyás Gergelytől megkérdeztük, hogy mit lehet mondani azoknak, akiknél még a kormány által hivatkozott SOTE-vizsgálat sem mutatott ki elegendő mennyiségű antitestet az oltás után. Erre konkrét választ nem kaptunk, Gulyás általánosságban arról beszélt, hogy rendkívül magas az összes Magyarországon használt oltás hatásfoka, és nincs érdemi különbség közöttük. (Azért kétszer is megjegyezte, hogy a SOTE mérésében a Szputnyik 100 százalékkal szerepelt, és odaszúrt az orosz vakcinát nem engedélyező európai hatóságnak és a WHO-nak.)

Gulyásnak beolvastuk a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesének, az immunológus Erdei Annának az interjúját, amit az MTA honlapjának adott. Ebben a szakember azt mondta, hogy „mára már egyértelmű, hogy a kínai Sinopharm-vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag”, de „maga a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat”. Azt mondta: „Én immunológusként ki merem jelenteni, hogy ha nincs ellenanyag a szervezetben, akkor nincs védettség. A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.” Erdei Anna szerint tesztelni kellene, akinél pedig nincs antitest, azt be kellene oltani mRNS-vakcinával.

A miniszter válasza meglepő volt. Szerinte a SOTE vizsgálata egyértelműen cáfolja Erdei Anna nyilatkozatát. „Az egyetem egy kicsit komolyabb hely, azt kell, hogy mondjam. Ők 5 hónapon keresztül több ezer beteget gyógyítottak, és mindent tudnak a koronavírusról, amit ma lehet” - mondta a miniszter.

Gulyás hozzátette, hogy Erdei Anna nyilatkozatát kifejezetten felelőtlennek tartja. Hogy pontosítsunk: az immunológus nyilatkozatát, ami megjelent a tudományos akadémia honlapján.

Aztán Gulyás kitért a fővárosi antitestvizsgálatokra is:

„Egyet jól lehet látni, és ezért tartom felelőtlenségnek, amit a főváros csinál, meg amit mások is csinálnak, amikor bizalmatlanságot keltenek az oltóanyagok iránt. Nem arról van szó, hogy ha valakit beoltanak, akkor onnantól kezdve nem betegedhet meg, vagy tényleg, ne adja isten, de nem halhat meg. De a kockázat az ezred vagy tizedrészre csökken. Ez egyértelműen a számokból is látható, és ebben sincs szignifikáns különbség az oltóanyagok között”.

A számok, amik nem ismertek

Gulyás szerint van egy másik aspektus is. Mégpedig az, hogy az oltások után mennyien betegedtek meg, és mennyien hunytak el.

Csakhogy ezek az adatok - sok egyéb fontos információval együtt - nincsenek fent a koronavirus.gov.hu-n. Az erről szóló megjegyzésünkre Gulyás riposztja az volt, hogy egyszer éppen ő maga hozta nyilvánosságra ezeket a számokat. Valóban volt ilyen, még április végén. Csakhogy azt olyan formában adta közzé a kormány, hogy hatalmas vihart kavart a tudományos életben, még Karikó Katalin is kiakadt rajta. Részletes adatokat sem akkor, sem azóta nem közölt a kormány.

Gulyás most ígéretet tett rá, hogy a kérésünkre nyilvánosságra hozza a legközelebbi kormányinfón a friss adatokat.

„Miután önök hétről hétre adatszerzésre is alkalmaznak engem, ezért állok rendelkezésre, és fogok szerezni. Szívesen szolgálok jó ügyeket.” Ezzel arra utalt, hogy rendszeresen rákérdeztünk nála, hogy hány koronavírusos van intenzíven, legutóbb pedig az oltottak számának területi elosztását kértük el, az ugyanis nincsen fent a kormányzati koronavírus oldalon.

Miért fogyott el az oltási előnyünk?

Gulyásnál rákérdeztünk az európai oltási adatokra is. Míg korábban elöl voltunk az oltások számában - köszönhetően a keletről beszerzett vakcináknak is -, mostanra számos országban arányaiban több ember kapta meg már az első oltást.

Előbb a miniszter azt mondta, hogy a két oltással még mindig az élmezőnyben vagyunk (bár azt elismerte, hogy pár héten belül már ez is másként lesz).

Aztán lefújta a versenyt: „Ha az állam szempontjából akarom megfogalmazni, a verseny véget ért ott, amikor több vakcina állt rendelkezésre, mint amennyien be akarják magukat oltatni. Onnantól pedig egy feladatunk van, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy minél többeket rábeszéljünk arra, hogy oltassák be magukat. Ilyen intézkedésekről is döntöttünk tegnap, a miniszterelnök ilyen intézkedéseket is bejelent holnap”.

Gulyás végül annyit tett ehhez még hozzá, hogy azért fogyott el az oltási előnyünk, mert szabadság van.

A kormány május 5-én hozott határozatot egy 16 milliárd forintos, az oltást népszerűsítő kampányról. Megkérdeztük, hogy abból mennyit költöttek el eddig, de erre nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy Gulyás mennyire tartja sikeresnek ezt a kampányt.

„Hát annyira sikeresnek, amit a számok mondanak. Természetesen jobb, mint hogyha 50, vagy 60 százalék alatt lenne az oltottság”.

Gulyás szerint azoknak, akik beoltathatták magukat, nagyjából a kétharmada meg is tette ezt.

Hoztunk egy másik adatot, hátha. A Központi Statisztikai Hivatal júniusig hetente publikálta az oltási hajlandóságról szóló felmérések eredményét. A legutolsó ismert, május harmadik hetében felvett kutatás szerint 68 százalék volt, aki beoltotta már magát, vagy biztosan beoltatja. De volt még 12 százalék is, aki talánnal válaszolt. Tehát volt egy olyan tartalék, akit meg lehetett volna győzni arról, hogy oltassa be magát, de ez nem sikerült.

Erről a meggyőzhető tartalékról azt mondta Gulyás, hogy „vagy volt, vagy nem”. Ezt azzal egészítette ki, hogy „azt ne felejtsük el, hogy az ilyen jellegű kutatásoknál vannak olyanok (ez akár lehet 5-10 százalék is), aki meg akar felelni a kérdésnek, és mivel a közhangulat az, hogy mindenki oltassa be magát, lehet, hogy egyszerűbb ilyenkor ezt mondani, és erre a közvélemény-kutatók is mindig felhívják a figyelmet”.

Gulyás aztán azt mondta, nem tudja, mit tehetnek még az oltottság növeléséért, várják a javaslatokat. Pénteken lesznek azért bejelentéseik.

Kötelező?

A miniszter szerint tudomásul kell venni, hogy ha nem kötelező az oltás - márpedig olyan nyomás szerinte nem volt rajtuk, hogy azzá tegyék -, akkor az emberek szabadon eldöntik és vállalják a kockázatát annak, hogy nem oltatják be magukat.

Gulyás maga is szóba hozta a kormányinfó elején, hogy bizonyos munkakörökben akár kötelezővé lehetne tenni az oltást, múlt héten is azt mondta, hogy ez jó társadalmi vita lenne. De akkor miért nem vették bele a sorosozós, brüsszelezős nemzeti konzultációba, kérdeztük mi, amit Gulyás igyekezett tréfával elütni:

„Vitassuk meg most, vagy csináljunk egy új nemzeti konzultációt. Nagyon sok ügyben lehet hasznos társadalmi vitát folytatni, talán többen is, mint ami a nemzeti konzultáció kérdései közé bekerülhet. Korábban az online nemzeti konzultációban voltak hasonló kérdések, kifejezetten a kötelező oltásra nem volt, de indítson bárki ilyet”.

Gulyásnak felidéztük, hogy volt olyan nemzeti konzultációs kérdés, ami arra vonatkozott, hogy előnyt jelentsen-e a védettségi kártya, kétharmad szerint igen, Gulyás májusban még hivatkozott is erre, amikor azt mondta, hogy augusztusig ez így is lesz, majd júliusban lényegében mégis eltörölték. Pénzt is arra hivatkozva nem adtak a hezitálóknak, hogy fontosabb ösztönző az előnyöket jelentő védettségi kártya. De július elején nagyot lazítottak ezen is.

Gulyás szerint továbbra is jelent előnyt a kártya, például koncertre kell. Megjegyeztük, hogy éppen Gulyás mondta a múlt héten, hogy a védettségi kártyának nagy jelentősége már nincsen.

Azzal vágta ki magát, hogy a két mondat nem mond egymásnak ellent. „Hogy valaminek mekkora a jelentősége, és jelent-e előnyt, az két különböző dolog. Előnyt jelent, de a jelentősége lényegesen kisebb, mint az 5,5 millió oltás elérése előtt volt. A két állítás együtt igaz, a múlt heti is, és az előző is”.

Gulyás szerint azt nem lehet kizárni, hogy ha előbb-utóbb kívülről meg fog jelenni erősen a delta variáns, akkor visszaáll a kormány a védettségi igazolvány szigorúbb használatára.