Alig több mint két hetet élt a kormány rendelete a civil szervezetek újabb vegzálásáról. Amilyen váratlanul húzta meg a kormány, hogy megtiltsa a civil szervezeteknek nyújtott névtelen adomány lehetőségét (június 30-án jelent meg a kormányrendelet, másnaptól pedig hatályba is lépett), olyan váratlanul kukába is dobta azt.

Péntek éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány törli a június végi módosítást.

Hogy mi történt, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy a július elsején életbe lépett - és ezek szerint mostanáig érvényes - módosítás óriási felháborodást váltott ki. Azt írta elő ugyanis, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben.

Beleillet abba a sorba, amivel a kormány igyekezett ellehetetleníteni a neki nem tetsző civil szervezeteket.

A kormány 2017-ben szigorította első körben a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a "külföldről támogatott szervezet" címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik.

Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Helyette azt a törvényt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék.

A most nyári módosítás némileg hasonlított a külföldi adományozókat célzó, aztán visszavont törvényre, csak sokkal szélesebb kört érintett: immár nemcsak a külföldi, hanem a hazai adományozók nevét is meg kell küldeni a kormánynak.

Kapronczay Stefánia, a TASZ jogvédő szervezet vezetője akkor azt mondta: ez nem jogalkotás, hanem jogszabályokon keresztül történő politizálás, aminek a célja nem a nagyobb átláthatóság, hanem az adakozó állampolgárok elijesztése.

19 ismert civil szervezet – többek között az Amnesty International, a Greenpeace, a TASZ,a Magyar Helsinki Bizottság, a Levegő Munkacsoport, az Ökotárs és a Háttér Társaság – a rendelet viharosan gyors életbe léptetése után közös tiltakozó közleményt adott ki.

„Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.”

A 19 civil szervezet az adományozóit arra biztatta, hogy folytassák a támogatást, mondván:

„Vegyenek részt továbbra is a sok ezer kicsi és nagy hazai civil szervezet életében, legyenek büszkék mindarra, amit együtt elérnek, és mondják el másoknak is, hogy segíteni jó!”

A koalíció teljes közleménye és az összes aláíró szervezet listája itt olvasható el.

Akkor azt írtuk, hogy sok érintett szervezet fontolgatja a polgári engedetlenség valamilyen formáját, magyarán nem tervezik átadni az államnak a névtelenséget kérő támogatóik listáját. (Ironikus módon több, kormánynak tetsző szervezet is belekerült volna a szórásba, mint például a több tízmilliárdokkal támogatott felcsúti focialapítvány, aminek a bőkezű adományozóit titkolják vagy a CÖF is.)

Szily László publijában azt írta a névtelen adományozás felszámolásáról, hogy Orbán azzal azt üzeni minden potenciális támogatónak, patrónusnak, adományozónak és előfizetőnek, hogy elég a polgárkodásból. „De ezzel maximum ellenkező hatást fog elérni. Nem azért, mert ez a frissen módosított kormányrendelet elég nyilvánvalóan alkotmánysértő és egész biztosan önkényuralmi hangulatú. Hanem azért, mert ezzel nemcsak a politikai ellenfeleit, hanem a potenciális szövetségeseit is lenézi és megalázza. Adományozni polgári dolog. Névtelenül adni különösen az. Pont ezért annyira bizarr kísérlet a polgári Magyarország fikciójára tábort és rendszert építő Orbántól, hogy egy körön kívüli és oda soha be nem kerülő bolsevik agresszivitásával és kifinomultságával támad rá a létező legpolgáribb tevékenységre”.

Gulyás Gergely államtitkára már a rendelet megjelenése után azt írta, hogy majd még pontosítják a szövegét. Ezek szerint pontosítás helyett törölték.