A milliárdosok űrversenye a légszennyezés növekedését hozhatja: egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad – írja a Guardian.
Richard Branson angol milliárdos július 11-én a Virgin Galactic fedélzetén járt a világűr peremén, az űrhajójuk kb. 86 km-es magasságba ért el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója hasonló útra készül kedden. Mindkét üzletember az űrutazások jelentős kiterjesztésében reménykedik, az űripari cégeik mindennapossá akarják tenni az űrturizmust.
De az új magánűrhajók indítása hatalmas környezeti költségekkel járhat Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja.
Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges. A SpaceX cég Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai űrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez. Ezeknek az üzemanyagoknak a felhasználásakor jelentős mennyiségű szén-dioxid, víz, klór és más vegyi anyag kerül a légkörbe.
A rakéták szén-kibocsátása a repülőgépekhez képest kicsi, de évente kb. 5,6 százalékkal nő – mondta Marais, aki már egy évtizede végez szimulációkat. „Egy hosszútávú repülőúton a szén-dioxid-kibocsátás utasonként 1-3 tonna. Egy úgy négy utast szállító rakéta felbocsátásé 200-300 tonna” – mondta.
Most a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például a NASA adatai szerint 14 rakétakísérlet volt a világon. Ezzel szemben a légi forgalomban naponta átlagosan több mint 100 ezer járat repült.
De a rakétákból a kibocsátás közvetlenül a felső légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig, két-három évig is megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felső részében – ahol felhőkké alakul – melegítő hatású lehet. „Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is lehet hatása” – mondta Marais.
A földhöz közelebb minden üzemanyag hatalmas hőt bocsát ki, ami ózont juttathat a troposzférába, ahol az üvegházhatású gázként működik, és feltartóztatja a meleget. A szén-dioxid mellett a kerozin és metán típusú üzemanyagok kormot is termelnek, és a légkör felső részében az ózonréteg megsemmisülhet az égő üzemanyagok összetevőinek kombinációjával.
Egy új piaci jelentés becslése szerint a globális szuborbitális közlekedés és az űrturizmus 2031-re 2,8 milliárd dollárra nő, azaz a következő évtizedben évi 17 százalékkal nő.
Marais szerint az új űrfejlesztések körül mindig nagy az izgalom, de lehet felelősségteljesnek lenni, amikor valami izgalmasra vállalkozunk. Óvatosságra int az űrturizmus-iparág növekedésével kapcsolatban, és felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szabályok a használt üzemanyagokról és azok környezetre gyakorolt hatásáról. „Nincsenek szabályok a rakéták kibocsátását illetően. Cselekedni kell, amíg a milliárdosok még csak vásárolják a rakétajegyeiket” – mondta. (Guardian via MTI)