• Már több mint 200 halálos áldozata van a nyugat-európai áradásoknak.

• Az özönvíz teljesen megbénította a német Rajna-vidéket, Hollandiában és Belgiumban havi mennyiségű csapadék esett néhány nap alatt.

• Árad a Duna is, de Magyarországon nem fenyeget az árvíz, maximum szúnyogból lesz egy kicsit több.

Évtizedek óta nem látott áradás öntötte el Nyugat-Európát a heves esőzések miatt. A viharzóna a múlt hét elején indult az Egyesült Királyságból Németország felé, végigáztatva a Benelux-államokat. Az árvíz július 14-én kezdődött a régióban, miután 24 óra alatt egy hónapnyi csapadék esett. A jelenség hátterében a klímaváltozás állhat, hiszen a felmelegedés csökkenti az atmoszféra víztároló kapacitását, ezzel növelve a heves esők és az áradások valószínűségét.

A sok csapadék miatt árad a Duna is, de az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfői közleménye szerint

Magyarországon nem kell árvíztől tartani,

ugyanis a Nyugat-Európában rendkívül heves esőzéseket okozó hidegörvény a Duna vízgyűjtőjét kevéssé érintette. Magyarországon is előfordultak viharkárok, áramszünetek, sőt villámráadások völgyekben fekvő településeken, illetve a hirtelen lezúduló csapadék gondot okozott néhány nagyvárosban a hétvégén, de a nagy folyók vízszintje várhatóan nem emelkedik veszélyes magasságba.

Víz alatt a Rajna-vidék

Az árvíznek már 160 halálos áldozata volt Németországban. A katasztrófa a Rajna-vidéket sújtotta leginkább, ahol 4 nap alatt 110 ember vesztette életét, és több ezer lakost evakuáltak a helyi hatóságok. A német államfő az „évszázad természeti katasztrófájának” nevezte a történteket.

Reifferscheid faluban 9 óra alatt 207 mm eső esett, míg Észak-Rajna-Vesztfália legnagyobb városában, Kölnben, 24 óra alatt 150 millimétert mértek. Ez több mint a kétszerese a havi átlagnak, ami júliusban 87 mm szokott lenni.

Csütörtökön 200 ezer, pénteken pedig közel százezer otthonban volt áramkimaradás, miközben megbénult a teljes vasúti közlekedés is. A hatóságok 15 000 főt mozgósítottak a kereső- és mentőakciókra, négy tűzoltó szolgálat közben vesztette életét.

A katasztrófa felrázta a német belpolitikát is. Miközben Angela Merkel kancellár és az államelnök, Frank-Walter Steinmeier az áradások és klímakatasztrófa elleni küzdelemre biztatta az országot, a CDU kancellárjelöltje, Armin Laschet, végignevetgélte az elárasztott területen tartott sajtótájékoztatót.

Az árvíz Európa többi részét sem kímélte

Az esőzés elárasztotta Belgiumot is. Az ország keleti részén volt, ahol 271 mm esőt mértek 48 óra alatt.

„Lehetséges, hogy ez az özönvíz – amelyben már 27 ember vesztette életét –, a legrosszabb környezeti katasztrófa amelyet országunk valaha átélt” – nyilatkozta Alexander De Croo, belga miniszterelnök, miután nemzeti gyásznapnak nevezte ki július 20-át.

Hollandiában három nap alatt 200 milliméterrel több csapadék hullott, mint általában az év ezen időszakában, ezzel sokakat evakuációra kényszerítve Limburg tartományban. A helyi hatóságok július 16-án azonnali kiköltözésre szólították fel a lakosságot, miután egy repedést találtak az egyik gáton. Maastricht és környéke is megbénult, hétvégén a helyiek nem is tudtak visszatérni otthonaikba.

A hét elején még Angliában is tombolt a vihar, áradásokat okozva a londoni agglomerációban. Az egyébként is esős brit fővárosra is közel egyhavi csapadék hullott. A Klímavédelmi Tanács felhívta a kormány figyelmét arra, hogy az ország jelenleg rosszabb felkészültséggel rendelkezik az extrém időjárás ellen, mint 5 évvel ezelőtt.

Mentőcsapatok dolgoztak a belga-holland-német határ közelében is, ahol evakuálni kellett Liege lakosságát.

Ki fizet a végén?

Mint általában minden katasztrófa, a mostani özönvíz pénzügyi vesztesei között is ott vannak a biztosítók. Azonban arról megoszlanak a vélemények, hogy ténylegesen mekkora lesz a kár a szektorban.

A németországi Biztosítók Egyesülete (GDV) szerint 2013 óta nem történt ilyen mértékű természeti kár. Abban az évben a német biztosítók közel kilencmilliárd eurót fizettek ki összesen. A GDV számadatai alapján csak a júniusban keletkezett természeti károk értéke megközelíti az 1,7 milliárd eurót.

Ennek ellenére, a Plenum Investments jelentése alapján nem lesz jelentős visszaesés a biztosítók pénzügyi eredményeiben, ugyanis még mindig viszonylag kevés biztosítást kötnek árvízkárra.

Magyarországon nincs mitől tartani

A nyugat-európai események fényében Magyarországon is sokan aggódnak a heves esőzések és a Duna vízszintjének emelkedése miatt. Pozsonyban reggel 703 cm volt a Duna szintje, és az előrejelzések szerint akár 740 centire is nőhet a vízszint a következő napokban.

Hétfő reggelre több helyen is I. illetve II. fokú figyelmeztetést adtak ki Magyarországon. Nagybajcsnál (Győr-Moson-Sopron megye) a vízügy.hu adatai szerint 548 cm volt a Duna vízállása, ami azt jelenti, hogy itt van a legmagasabb fokú készültség. A következő napok előrejelzései alapján ez a szint elérheti a 600 cm-t is, így a készültség a következő szakaszba léphet, viszont

jóval elmarad a 2013-ban mért legmagasabb vízszinttől, ami 908 cm volt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakemberei keddre és szerdára várják a tetőzést, továbbá a következő hat napban Esztergomnál és Komáromnál is elsőfokú készültség várható. Budapesten valószínűleg nem kell majd árvízvédelmi készültséget elrendelni, a várható legmagasabb érték (590 cm) is csak alig fogja elérni az I. fokú készültségi szintet - olvasható le a Hydroinfo előrejelzéséről. Az OVF mindenkit megnyugtatva úgy nyilatkozott:

„a jelenlegi árvíz biztonsággal levezethető az árvízvédelmi töltések között vagy a kijelölt ártereken.

A védvonalakon figyelőszolgálatot állítunk fel, a beavatkozó egységeket készenlétbe helyezzük. Mivel a víz a töltések között marad, a védekezési tevékenység elsősorban a szivárgó vizek megfigyelésére, az általuk okozott károk megelőzésére koncentrál.”

Közleményük végén figyelmeztettek, hogy a Dunán és több mellékágon is jelentősen megnő a vízsebesség, ezért a vízitúrázókat fokozott óvatosságra intik.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is csak arra hívta fel a figyelmet, hogy a júliusban rendszerint visszaszoruló szúnyoginvázió az árhullámok miatt ismét erőre kaphat. „A következő hetekben a szúnyogártalmat az esőzés és a Dunán levonuló árhullám fogja meghatározni. A szúnyogok tömeges elszaporodásához elegendő, ha a gátakon belül néhány centiméteres víztestek alakulnak ki. Ezeken a területeken rengeteg szúnyogtojás van, amelyből a víz hatására hét-tíz nap alatt kifejlődnek a vérszívók. A katasztrófavédelem által megbízott szakértők folyamatosan monitorozzák a Duna mentén a vérszívók jelenlétét, a lárvák ellen biológiai, majd a kifejlett szúnyogok ellen kiterjedt kémiai védekezések várhatóak, de ezt csak az árhullám levonulását követően lehet elkezdeni” – írták közleményükben.

Orbán Viktornak tehát valószínűleg nem lesz alkalma megismételni 2013-as árvízi körútját, a nyugat-európai események azonban figyelmeztetésként szolgálhatnak arra, hogy a magyar kormánynak is szembe kell néznie a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárások miatt felmerülő problémákkal.

2013: legnagyobb magyarországi árvíz

Magyarország történetének eddigi legnagyobb árvize a 2013. júniusi árhullám volt. A Duna bajor és osztrák vízgyűjtőin májusban nagy mennyiségű csapadék hullott, ez a víz vonult le a folyamon. Budapestnél a korábbi rekordot megdöntve 891 cm volt az úgynevezett legnagyobb víz (LNV) értéke. Egészen Bajáig megdőltek a csúcsok.

Arról, hogy idén semmi ilyesmitől nem kell tartani, az Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) rendszeres tavaszi jelentései is árulkodnak. Ezekben a jelentésekben a szakemberek a Duna és a Tisza tavaszi várható lefolyási viszonyairól tájékoztatnak, figyelembe veszik az adott évben lehullott csapadékot, valamint a hőmérséklet alakulását is. Ez a jelentés 2013-ban megjósolta a nagy árvizet. Azt írták: „a lehullott csapadék összege 272 mm [...] Ez az érték meghaladja az elmúlt 27 év átlagát (230,6 mm), annak 118 százaléka”.

A 2021-es jelentés viszont jóval kevesebb aggodalomra ad okot, mivel az OVSZ szerint az idén lehullott csapadék összege mindössze 175,6 mm, ez az érték kevesebb a sokéves átlagnál.

A cikket Lénárd Lili és Cmarits Milán készítették.