Magyar idő szerint szerda hajnalban a Japán-Ausztrália softball-összecsapással kezdetét veszi az egy éves halasztás ellenére hivatalosan továbbra is 2020-asnak nevezett olimpiai játékok Tokióban, ahol aktuálisan tombolgat a járvány. Naponta úgy ezren fertőződnek meg a városban, és minden remény és intézkedés ellenére a vírus az olimpiai falut sem kerülte el. Ez idáig már legalább harminc fertőzöttet találtak a résztvevők és dolgozók körében, köztük hármat az olimpiai faluban.

Japánban elég kockázatos a helyzet, az országban nagyon alacsony az oltottsági szint, így gyakorlatilag csak az elmúlt másfél évben már megszokott korlátozásokkal lehet elejét venni a járványnak. De nem nyugodtak azokban az országokban sem, ahol magas az átoltottság: Izrael miniszterelnöke szerint a Pfizer vakcinája lényegesen gyengébb a delta variánssal szemben, ezért már arról beszél, hogy önmagában az oltás nem nyújt elég védelmet maszk nélkül. Ezt azért érdemes kiegészíteni azzal, hogy Izraelben egyelőre egyetlen olyan súlyos betegről tudnak, aki egyrészt mindkét adag védőoltást megkapta már, másrészt hatvan éven aluli.

A Sinopharm nem elég

A koronavírus a kezdetektől fogva nagyobb fenyegetést jelent hatvan év felettiekre, illetve a legyengült immunrendszerű emberekre. A hatvan év felettiek esetén ezért különösen fontos az immunizáció, ám Magyarországon mégis félmillió hatvan év felettit oltottak be a Sinopharm kínai cég nem kellőképpen kitesztelt, elölt vírusos vakcinájával, pedig erről a vakcinatípusról korábban is sejteni lehetett, hogy hatvan év felett kevésbé hatékony. Egy friss magyar kutatás szerint a hatvan év felettiek negyedénél, a nyolcvan évesek felénél nem termel antitestet a kínai védőoltás.

A megoldás erre a harmadik vakcina lehet, amit a kormány a múlt héten végül engedélyezett. De szakmai támogatást nem adott a kérdésben, mi több. Miközben Kásler Miklós egészségügyi miniszter a vakcinák kevergetését javasolta. Kásler az mRNS-vakcinával oltottaknak is más típusú oltást adna harmadjára. A vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó Karikó Katalin, illetve maga a Pfizer szerint ez nem ajánlott.

Nyitás és zárás

A hét koronavírushíre még így, a delta árnyékában is a nyitásról szólt. Nagy-Britanniában a fertőzés gyors terjedése ellenére eljött a szabadság napja, amit gigantikus tömegpartikkal ünnepeltek azok, akik másfél éve nem csapathattak.

Közben a világ óvatosabb tájain, például Hollandiában már újra szigorítanának. A holland kormány – aminek a nevében a miniszterelnök már elnézést kért a túl korai lazításért – most újra azt kérik, hogy aki csak teheti, dolgozzon otthonról. Ausztráliában pedig, ahol a korábbi eredményes védekezés miatt kissé elhanyagolták az oltakozást, Sydney-t kellett lezárni két hétre a delta terjedése miatt.

A magyar járványhelyzet pillanatnyilag kedvező, de már egyértelműen elkezdett nőni az új fertőzöttek száma.

Agyunkra megy

Végül egy jó hír hosszú- és posztcovidban szenvedőknek: ahogy egyre többet tudunk arról, hogyan pusztít az agyban a betegség, egyre közelebb jutunk a sokak életét megkeserítő neurológiai panaszok orvoslásához. Van, amire tán magas vérnyomásra fejlesztett gyógyszer is jó lesz, és akad, amire intravénás immunoglobulin. Jelentős haladás ez, úgy fél éve még az is vita tárgya volt, hogy egyáltalán ezek a neurológiai panaszok valósak-e.