Harminc dekát híztunk átlagosan tavaly tavasz óta

augusztus 3., kedd 8:59

Sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék, a háztartások 20 százaléka arra számít, hogy nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese a járvány első hulláma idején tapasztalt adatnak, közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület májusi, online reprezentatív kutatásában 1910-en vettek részt. A válaszadók arról számoltak be, hogy a járvány alatt csökkent a háztartásukban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57 százaléka viszont úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járvány előtt.

A felmérésből kiderült, hogy a járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak, és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dekagrammal gyarapodott tavaly tavasz óta.Nem sikerült tehát lefaragni az első hullámban felszedett egy „karanténkilót”, amit a tavalyi felmérés mutatott ki. Erőteljesen csökkent a fizikai aktivitás, a lakosság 38 százaléka egy átlagos hétköznapon 8 óránál többet ül egy helyben.

Egy amerikai úr hűsöl Fotó: NATHAN HOWARD/Getty Images via AFP

A táplálkozás területén pozitív tendencia, hogy tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járvány előtt. Igaz, az első hullámhoz képest ebben visszaesés látszik.

Az elsőhöz képest a járvány harmadik hullámában a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya. A termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is, közölte a Nébih. (MTI)