„Kérem, ossza meg ezt a videót, ez nem kitaláció, ez itt és most történik (...) és felháborító!” - kéri nézőit csuklóig olajos kézzel Gary Aboud, a Fishermen and Friends of the Sea (Halászok és a tenger barátai) nevű trinidadi környezetvédő szervezet aktivistája egy Facebook-videóban. Aboud és társai épp azt dokumentálták, hogyan takarítja fel a legutóbbi olajszennyezést a Trinidad és Tobago valamint Venezuela között hullámzó Paria-öböl víztükréről a szennyezést okozó olajcég:

sehogy.

Az aktivisták videóján látszik, hogy a vízbe ömlött olajat egyáltalán nem szívják fel, az olajcég által megbízott kis hajó csak forgolódik a szennyezett vízen, így igyekszik kisebb részekre bontani az olajfoltot. Aboud szerint ez azért baj, mert ilyen esetekben az olaj lesüllyed a tenger fenekére, ahol évekbe telik a lebomlása, nemcsak pusztítja a tengeri élővilágot, de a táplálékláncba is bekerül. Utóbbi az olaj rákkeltő hatása miatt kifejezetten rossz hír az emberekre nézve is.

Az, hogy ez az olaj növények, halak és így emberek szervezetébe is kerüljön, egyáltalán nem lehetetlen, hiszen a Paria-öböl Venezuela illetve Trinidad és Tobago halászhajóinak is fontos célpontja, Trinidad és Tobago összes halászati termékének például kb. 60 százaléka innen kerül ki. A sekély és az óceánnál kevésbé sós beltenger élővilága kifejezetten sokszínű, így az öböl több zónája is fokozottan védett. Évszázadokkal ezelőtt rengeteg volt errefelé a bálna is, éppen ezért Kolumbusz Kristóf még Bálna-öbölnek keresztelte, csak aztán a 19. századra a bálnavadászok teljesen kiirtották az itteni populációt, ezért egy ideig még Szomorú-öbölnek is hívták.

Az ember által nem kiirtott állatoknak és növényeknek persze továbbra is szinte tökéletes élettér maradt a Paria-öböl, de pechjükre, az ezredforduló táján jelentős szénhidrogén- (kőolaj és földgáz) lelőhelyeket fedeztek fel a víz alatt. Természetesen hamar megindult a kitermelés, a sekély tengerbe pedig sokfelé olajvezetékeket fektettek.

A mostani szennyeződés is egy ilyen vezetékből került a vízbe, a vezetéket üzemeltető Paria Fuel Trading Company Limited hétfőn kiadott közleményében el is ismerte, hogy szombaton az egyik vezetéke megsérült, és olaj került a tengerbe, de hozzátették, hogy az olajfoltot körülvették, a szennyeződés további terjedését megakadályozták, és megkezdődött a feltakarítás. Aboud és társai videója azonban nem ezt mutatja. Trinidadi halászok elmondása szerint a cég nem is akadályozta meg a szennyeződés terjedését, ehhez általában használt, úgynevezett merülőfalas olajzárakat sehol nem láttak a több kilométer átmérőjű olajfolt közelében. Azt viszont látták, hogy néhol olajdiszpergens vegyszereket öntenek a vízbe a cég munkatársai, holott ilyen anyagokat a vízparthoz ennyire közel elvileg tilos használni Trinidad és Tobago hatályos törvényei szerint is.

A halászok hamar összetűzésbe kerültek az olajipari cégekkel, és a problémák csak szaporodtak, amikor 2014-ben bezuhant az olajár, és a Paria-öbölben is aktív cégek egyre inkább elhanyagolták az eszközeiket. A karbantartások elmaradása miatt egyre szaporodtak az olajszennyezések a tengeren, egy helyi közadatigénylésből kiderült, hogy 2018 eleje és 2021 áprilisa között összesen

498 esetben regisztráltak olajszennyezést a Paria-öböl Trinidad és Tobagóhoz tartozó részén.

Emiatt az öböl halállományának jelentős része már most is szennyezett, egy 2019-es tanulmány szerint az itt fogott halakban már veszélyes mértékben fordulnak elő rákkeltő anyagok, és ez minden bizonnyal az olajszennyezéseknek köszönhető. Ez meg is látszik a helyi halfogyasztáson is, ami minden nagyobb olajszennyezés után menetrendszerűen eltűnik, hirtelen nem lesznek vevők a helyi halra. Ez viszont azért probléma, mert Trinidadon több tízezer (egy 1992-es kimutatás szerint 40 ezer) ember él a halászatból, és ezek a halászok az olajszennyezések miatt kieső bevételek után lényegében nem kapnak kárpótlást. Az olajcégek általában még az olajjal érintkező halászhálók árát sem térítik meg, holott ezek a kb. 1,5 millió forintnak megfelelő Trinidad és Tobagó-i dollárt érő hálók használhatatlanná válnak, ha nyersolajjal szennyeződnek.

A kormány természetesen az olajcégek pártján áll, a Guardian szerint 2018 óta - az 500 olajszennyezés ellenére - a hivatalos szervek nemhogy vádat nem emeltek olajcégek vagy képviselőik miatt környezetkárosítás miatt, még csak bírságot sem szabtak ki rájuk. Bírság nélkül úszta meg az üzemeltetőcég azt a 2020-as esetet is, amikor egy 1,3 millió hordónyi olajat szállító, rozsdásodó venezuelai tartályhajó az oldalára borult a Paria-öbölben. A Nabarima nevű tankert még 3 trinidadi kormánytisztviselő is megvizsgálta, és arra jutottak, hogy ezzel a járművel minden rendben van. Igaz, a Nabarimából végül - a hivatalos híradások szerint - nem jutott olaj a tengerbe.