Ausztriában heti három koronavírus-teszttel lehet csak iskolába menni
2021 augusztus 26., 06:17
Nem kell maszk az óvodákban és az iskolákban, a testhőmérséklet-mérést is megszüntetik
Hiányolja a kormány iránymutatását a Pedagógusok Szakszervezete az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatban.
„Azon kívül, hogy mantrázzák az oltást, mi mást nem látunk”
- mondta a 444-nek még szerdán Totyik Tamás, a szervezet alelnöke.
A PSZ ismeretei szerint csütörtök reggelig az intézményvezetők semmilyen tájékoztatást nem kaptak még a tanévkezdésről. Pedig fontos lenne tudni, hogy bemehetnek-e a szülők az évnyitóra, kell-e ott maszkot viselni a gyerekeknek, ahogy azt is, hogy később a szüleik bekísérhetik-e reggelente az iskolába a gyerekeket, és a tanítási idő alatt kötelező lesz-e a maszkhasználat.
„Nem látjuk, tervezi-e a kormány, hogy amikor belépnek a gyerekek az iskolába, tesztelik-e őket, ami a szomszédos országokban alapvető.”
Az iskolakezdés járványügyi szabályaival kapcsolatos kérdéseinket még hétfőn elküldtük az EMMI-nek és a Koronavírus Sajtóközpontnak is, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az Emmi ugyanakkor csütörtökön délelőtt kiadott egy közleményt. Ebben is csak néhány dolgot tisztázott.
Az óvodákban és iskolákban sem kötelező a maszk, és már nem kötelező a testhőmérséklet-mérés sem.
A minisztérium azt írja, hogy a tanév közeledtével a higiéniás és alapvető egészségvédelmi szabályok fokozott betartására kéri az iskolákat. Ugyanakkor „miután a sikeres védekezésnek és a magas átoltottságnak köszönhetően már nincsenek érvényben szigorú korlátozások a mindennapokban sem, így az óvodákban és iskolákban sem írnak elő kötelező korlátozó intézkedéseket”.
A szülőktől továbbra is azt kérik, hogy koronavírus tüneteit mutató gyermeket ne vigyenek közösségbe, a fertőzésben érintett gyermek, felgyógyulásáig nem látogathatja az intézményt.
A minisztérium szerint a mostani tanévkezdés jóval biztonságosabb, mint az egy évvel ezelőtti, „hiszen a pedagógusok döntő többsége be van oltva, és a 12 év feletti diákok közül is már 168 ezren felvették az oltást”. Ez egyébként nagyjából a 12-17 éves korosztály 27 százaléka.
Maradtak még kérdések
A PSZ szerint azt is fontos lenne tudni, milyen arányú megbetegedés esetén kell majd egy-egy oktatási intézményt bezárni vagy egy osztály munkáját felfüggeszteni, azonban tudomásuk szerint erről sem tájékoztatta még az intézményvezetőket a kormány.
„Olyat nem szeretnék még egyszer látni, hogy a takarítónő megy be felügyelni a gyerekekre, mert már nincs pedagógus, aki órát tartson.”
Több országban készülnek kötelező teszteléssel
Számos ország iskolakezdési szabályai ismertek már. Izraelben például a fertőzöttség szempontjából legsúlyosabb helyzetű, „piros” besorolású településeken a 12 év feletti, vagyis már oltható gyerekeknél csak azokban az osztályokban indulhat meg a jelenléti tanítás, ahol beoltották a gyerekek legalább 70 százalékát. Az oltatlan pedagógusok érvényes negatív teszttel léphetnek be az intézményekbe. Az országban 1,4 millió gyereket tesztelnek le az iskolakezdés előtt.
Ausztriában a tanárokat és diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni koronavírusra az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva.
Törökországban szeptember 6-án indul a jelenléti oktatás, hetente legalább két negatív PCR-teszt bemutatását követelik meg azoktól a tanároktól, akik nincsenek beoltva. Az állami kórházakban a tanárok és az iskolai dolgozók ingyen elvégeztethetik ezeket a teszteket.
Csehországban azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon, az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a torna- és az énekórákon.
Totyik Tamás szerint a hazai iskolákban is rendszeresen tesztelni kellene a tanulókat és a dolgozókat, hogy ki lehessen szűrni a fertőzötteket. Szerinte a járvány korábbi időszakaiban az oktatási intézmények gócpontokká váltak, mert a szülők gyakran úgy is elküldték a gyerekeket iskolába, hogy ők vagy hozzátartozóik koronavírusosak voltak. Az alelnök azt is szeretné, ha az iskolák fertőzöttségi adatai nyilvánosak lennének a szülők számára is.
Oltás van, kampány nincs
A PSZ azt is hiányolja, hogy a kormány nem indított nagyszabású tájékoztatási kampányt a gyerekek oltásáról. Az alelnök tud olyan oktatási intézményről, ahol több mint 450 diákból mindössze hatan jelentkeztek az iskolai koronavírus-oltásra. Szerinte ez mindenképp aggasztóan alacsony szám, és nem érti, miért nem fektet több energiát a kormány a 12 évesnél idősebb tanulók oltásának népszerűsítésébe.
„Ha valóban azt gondolják, hogy a diákoknak biztonságos az oltás, akkor miért nem szerveztek egy nagyobb médiakampányt?”
Mintha mi sem történt volna
Míg az iskolakezdés részletes járványügyi szabályai váratnak magukra, a tanfelügyeleti vizsgálatokat nem függesztette fel a kormány. Ezeken azt ellenőrzik, hogy az adott pedagógus és az intézmény hogyan tudta teljesíteni az előző évi tantervi előírásokat és a munkatervet. Totyik Tamás szerint a vizsgálat nincs tekintettel az online oktatás nehézségeire, amik miatt sok tanár nem tudott az előírások szerint haladni a diákjaival. Gyakorlatilag azt várják el, hogy a járvány előtti ütemben haladjon minden, ami visszás a PSZ alelnöke szerint.
„Az utolsó 1,5-2 év nem normális üzemmódban zajlott, és most akkor ezt akarják ellenőrizni?”
Bár a kormány jelenléti oktatásra készül szeptembertől, nem kizárt, hogy a negyedik hullám esetleges erősödése miatt ismét át kell állni az online órákra. Erre viszont Totyik Tamás szerint egyelőre szinte semmivel sem vagyunk jobban felkészülve, mint tavaly. A PSZ tudomása szerint az intézményvezetőket nem szólították fel, hogy a tantárgyfelosztás elkészítésénél számoljanak az esetleges online vagy hibrid oktatásra való átállással, és hiányoznak azok a digitális tanítási és feleltetőrendszerek is, amelyek hatékonyabbá tehetnék az online órákat.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.