Afganisztán kormánya rekord gyorsasággal omlott össze azután, hogy az amerikai hadsereg elkezdett 20 év háborúskodás után kivonulni az országból. Kabul tálib visszafoglalásának ikonikus képei között pedig az amerikai repülőkről lógó, menekülni akaró afgánok és az árva afgán gyerekekre vigyázó nyugati katonák mellett szerepel majd az a kép is, amelyen Vang Jí kínai külügyminiszter és Mullah Abdul Ghani Baradar, a tálibok politikai vezetője látható július végi kínai tárgyalásaik után.
Azóta is sokat lehet arról olvasni, hogy Kína szeretné betölteni a geopolitikai űrt, amit az Egyesült Államok maga után hagyott. Kérdés viszont, hogy Kína hatalmi és gazdasági lehetőséget lát a tálibok irányította Afganisztánban, vagy inkább egyfajta védekezésként és kockázatcsökkentésként próbál jó kapcsolatot kiépíteni a tálibokkal?
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.